Az Európai Unió a világjárvány gazdaságai hatásainak enyhítésére létrehozta a Felújítási Alapját. Ebből 5,8 milliárd euró jár Szlovákiának. Kulcskérdés lesz a tetemes összeg hatékony és gyors felhasználása, mert viszonylag kevés idő áll majd rendelkezésre az alap forrásainak elköltésére. Gyorsan és hatékonyan kell majd cselekedni, ami eddig nem volt Szlovákia erénye. Sőt. Emiatt fontos, hogy ne a múltbéli tapasztalataira támaszkodjon az uniós források felhasználása terén, mert azokra az elmúlt 16 évben a lassúság és gyenge hatékonyság volt jellemző. Az elmúlt évek során több milliárd euró bennragadt a rendszerben, nem tudták a pályázók felhasználni. A kulcskérdés tehát, hogy Szlovákiában ezek a folyamatok gyökeresen megváltoztathatók-e vagy marad minden a régiben. Alapvető szemléletváltás nélkül a tervek most sem fognak megvalósulni.
Az elfogadott szlovákiai stratégia alapján az EU Felújítási Alapjának Szlovákiában öt fő fejezete lesz: Zöld Szlovákia a környezetvédelmi beruházások megvalósítására, a Korszerű oktatásügy az ágazat európai szintű felzárkóztatására, Innovatív és versenyképes Szlovákia a gazdaság lejtmenetének visszafordítására, a korszerű vívmányok és termelési módszerek gyakorlatba való átültetésére, Egészséget mindenkinek a legrosszabb állapotban levő ágazat alapvető fejlesztésére és korszerűsítésére, valamint a Korszerű közigazgatás elérését megcélzó intézkedéseket magába foglaló fejezet.
A Felújítási Alap tekintetében az Európai Bizottság fő elvárása a világjárvány okozta gazdasági károk helyreállítása mellett, hogy a tagországok két területen mutassanak fel látványos fejlődést: a környezetvédelemben, valamint a digitalizáció elmélyítésében.
Ebből kiindulva 2020 szeptemberében az MKP nevében felvázoltuk elképzeléseinket, hogyan lehetne a brüsszeli elvárásoknak megfelelni. Elsősorban tegyük rendbe a környezetvédelmi infrastruktúrát. Szlovákia településeinek 47 százalékában hiányzik a szennyízhálózat, a települések 19 százalékában nincs vagy hiányos az ivóvízhálózat. Ezek megvalósítása lehetne a kiindulási alap, ezzel rendezhetnénk a múlt adósságait és tehetnénk a legtöbbet Szlovákia tisztábbá tételéért. Nagyjából a Felújítási Alap forrásainak 40 százalékát kellene erre költeni. A források további 20 százalékát lehetne a zöld energetika előmozdítására, valamint az energiahatékonyság jelentős megnövelésére, a pazarlás megszüntetésére áldozni. A középületek, valamint a lakóépületek szigetelésével jelentősen lecsökkenne az energiafelhasználás, amelynek másodlagos, ám nem kevésbé fontos velejárója a levegőbe juttatott szennyeződés jelentős lecsökkenése, az üvegházhatás enyhítése.
Miközben az alap, az ország környezetvédelmi és zöld energetikai infrastruktúrája jelentős részben megoldódna, jöhet a felépítmény, a jövőbe mutató intézkedések megvalósítása.
Abból kiindulva, hogy hiába a digitalizáció, ha szennyezett a fél ország. A források fennmaradt 40 százalékát lehetne felhasználni digitalizációra, az egészségügy és az oktatásügy alapos fejlesztésére. E két szakterületen látványos Szlovákia lemaradása nem csupán az Európai Unió élvonalától, hanem egyre inkább az átlagától. Mindkét terület hiányosságaira torz tükörként mutatott rá a járvány, és a jövő kihívásainak eleget téve e területeken kell látványos előrelépést elérni. Nem kevésbé a digitalizáció terén, ám itt elsősorban a gazdasági szereplőknek, az iparnak kell bebizonyítania, hogy a korszerű eszközökkel és termelési folyamatokkal képes lépést tartani a konkurenciával.
A szerző az MKP szakmai alelnöke.
(Farkas Iván/Felvidék.ma)
