Csaknem egy év késéssel hozták nyilvánosságra a köztisztségeket betöltő személyiségek 2019-es vagyonnyilatkozatait, melyek azonban a hagyományokhoz hűen továbbra is erősen formálisak, konkrétumokat az érintett személyek vagyonosodásáról nem tudhat meg belőlük az érdeklődő. Az egész a hoztam is, meg nem is, adtam is, meg nem is népmesei furfangot tükrözi, átláthatóságot, úgymond üvegzsebet semmiképp sem biztosít.
A bevallások elvileg minden évben alkalmat adnának rá, hogy az állampolgárok elszámoltathassák választott képviselőiket: mennyire van összhangban a politikusok vagyoni helyzete a fizetésükkel? Mindez azonban a fogatlan oroszlán esete, s ezt híven tükrözik a bevallások, melyeken látszik, az érintett nem töltött álmatlan éjszakákat azzal, hogyan tegye szalonképessé a tényleges vagyoni helyzetét.
Annál is inkább, mert amilyen a bevallás, s általában az érintett tisztségviselők hozzáállása, olyan tessék-lássék az ellenőrzés is. A köztisztviselőknek csak az előző évi jövedelmüket, valamint ingóságaikat és ingatlanvagyonukat, illetve más személy tulajdonának a haszonélvezeti jogát kellene a bevallásukban feltüntetniük. Nem szerzünk a bevallásokból tudomást a megtakarításaik, bérleményeik, hiteleik vagy vagyonrészeik értékéről sem.
Az idén januártól érvénybe lépett törvénymódosítás értelmében 580-ról több mint kétezerre bővült azoknak a köztisztviselőknek a köre, akiknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Közülük sokan állítólag nem is tudták, hogy ilyen kötelezettségük van, s hogy azt milyen módon kell kitölteniük. Így többeket fel kellett szólítani kiegészítésre, bizonyos adatok pontosítására. A parlament összeférhetetlenségi bizottsága azonban magukat a tényleges vagyoni viszonyokat, azt, hogy valójában kinek mi van a tulajdonában, nem vizsgálja, így azok feltüntetése, úgymond bevallása teljesen az illető lelkiismeretességén múlik.
Az érintettek így aztán különböző módon viszonyulnak a vagyonbevallás kérdéséhez.
A példa kedvéért Zuzana Čaputová államfő például 86 541 eurós éves jövedelmet, családi házat, nyaralót, földterületet, két hitelt, személyautót és egy díjjal járó pénzjutalmat tüntetett fel.
Eduard Heger (OľaNO) kormányfő 38 885 eurós jövedelem mellé pozsonyi lakást, a Bazini járásban lévő földterületet és cégtulajdonrészeket tüntetett fel, valamint jelzálogkölcsönt és gépjármű haszonélvezeti jogát.
Boris Kollár (Sme rodina) házelnök 38 460 eurós fizetése mellé lakást, kertes házat, telekrésztulajdont, thaiföldi házat, egy ausztriai, bergi nyaralót s egy építkezést Dubajban, valamint műtárgyakat, óra- és ékszergyűjteményt, banki megtakarítást, értékpapírokat, kereskedelmi tulajdonrészeket, hiteleket, kölcsönöket, kintlévőségeket tüntetett fel, de idegen tulajdonban lévő gépjárművet és mobiltelefont használ.
Igor Matovič (OľaNO) volt kormányfő és jelenlegi pénzügyminiszter ezzel szemben a képviselői fizetésén, azaz 36 468 eurón kívül egyebet nem vallott be, sőt azt tüntette fel bevallásában, hogy más személy tulajdonában lévő házat, autót sem használ, azt sem, amelyben lakik vagy amivel képviselőként Pozsonyba utazott.
Mindezek ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy ennek az egésznek az égvilágon semmi értelme, átláthatóságot nem biztosít, semmilyen úgymond gyanús vagyonosodásra nem derít fényt,
puszta formalitás az egész, melyet ki-ki vérmérséklete szerint tölt ki viszonylag lelkiismeretesen vagy épp vesz teljesen félvállról, mint a vagyonbevallása szerint hajléktalan és nincstelen újdonsült pénzügyminiszterünk, aki funkciójából adódóan természetesen lelkiismeretes adóbevallást vár majd el az ország polgáraitól…
(NZS/Felvidék.ma)
