Ma reggel hó borította Komáromot, az elmúlt két éjszaka is fagyott, az időjárás-előrejelzés szerint ma éjszaka is kemény fagy vár ránk. A szélsőséges időjárás, az áprilisi fagy várhatóan termésveszteséggel jár, főleg a gyümölcsösök számára végzetes. Csicsay Péter növényvédelmi szakembert kérdeztük.
„Jelentős a fagykár, elsősorban a gyümölcsösök esetében. A most virágzó csonthéjasoknál, a barack esetében nagyon komoly a kár, az alma egy picit ellenállóbb” – mondta, hozzátéve, a szántóföldi növényeknél és a korai zöldségeknél szintén jelentős a veszteség, amely az ősszel elvetett árpák egy részénél is tapasztalható. Felhívta azonban a figyelmet, a zöldségek és a szántóföldi kultúrák esetében a szárazság okoz súlyos gondokat.
„A tavaly ősszel lehulló nagy mennyiségű esőt a szeles időjárás februárban kifújta, és ha nem lesz egy-két héten belül eső, akkor óriási problémák lesznek”
– nyilatkozta.
Illusztráció (gazdajegyzo.hu)
Bonyolult megoldás a fagytűrő gyümölcsfák nemesítése
Az időjárás szélsőségessé válása nagy kihívás elé állítja a nemesítőket, mivel a hagyományos fajták egyre kevésbé termeszthetők. Egyes vélemények szerint megoldás lehet olyan fákat kikísérletezni, amelyek 20 nappal később virágoznak. A növénytermesztési szaktanácsadó szerint ez azonban nem olyan egyszerű.
„Óriási pénz, ki tudja ezt finanszírozni? Egy gyümölcsös telepítése, modern technológiával együtt akár 40-50 ezer euróba is kerülhet, de lehet, hogy keveset mondtam”
– fogalmazott, hozzátéve, ekkora összeget jellemzően csak a nyugati tőkével rendelkező gyümölcsösök képesek fordítani a telepítésekre.
Csicsay szerint a gazdák próbálnak alkalmazkodni az időjárás viszontagságaihoz, de nem feltétlenül az új, ellenállóbb gyümölcsfák nemesítése a cél, hiszen nem biztos, hogy piacilag kelendőek lesznek ezek a gyümölcsök.
„Rendkívül bonyolult dolog, mert a természet nem így működik. Lecserélni a gyümölcsösöket csak fokozatosan lehet, a piaci igényeknek megfelelően, de az is lehet, hogy amelyik a fagyot bírja, az lisztharmatérzékeny, vagy varasodásérzékeny lesz”
– magyarázta.
A szakember szerint észszerűbb lenne fagyvédő berendezések telepítése az ültetvényekre, amihez akár támogatásokat is lehetne biztosítani.
„Tavaly például egy hektár gyümölcsös gyertyaköltsége 3 ezer euró volt, tehát minimum ennyi a fagy elleni védekezés, ami 4-5 foknál nem tud többet kompenzálni. Mínusz 8 foknál már nem hatékony, mert minden megfagy, ami kivirágzott”
– jegyezte meg.
Illusztráció (pixabay.com)
Az árpa is megsínyli, a repcéről még korai nyilatkozni
A gyümölcsösök mellett a szántóföldi növényeknél is komoly a kár. Csicsay felhívta a figyelmet, hogy ma már sok helyen őszi árpaként vetik a tavaszi árpát, mivel így sokkal stabilabb a hozama.
„De ha huzamosabb ideig mínusz 8-10 fok alá süllyed a levegő hőmérséklete, ami a homokos talaj mentén akár mínusz 12 fokot is jelenthet, ezt már nem bírja elviselni a szántóföldi növény. Ráadásul szárazság van, ami a fagykárral kombinálva drasztikus károkat okoz. A repcéről még nem tudok nyilatkozni, a gazdák a következő napokban mérik fel a károkat”
– fogalmazott.
A szakember szerint az időjárás miatt idén minden eltolódik. Csak a fóliás, üvegházi hajtatásból lesz primőr áru.
A korán elvetett kultúrák esetében előfordult, hogy a gyomirtók sem működtek, mivel nappal meleg volt, éjszaka pedig fagyott. „Sokkal nagyobb befektetés ez a mezőgazdászoknak, sok esetben előfordulhat, hogy a zöldségnövényeket újra kell majd vetni” – vélekedett.
A külföldről behozott áru lenyomja a hazai gyümölcsök, zöldségek piaci árát
Hiába a rossz időjárás, ha Dél-Európában nem fagy, akkor nem valószínű, hogy megnövekszik a zöldségek, gyümölcsök ára – tudtuk meg.
„Az ár a piaci nyomástól függ. Az áruházláncok beszerzik bárhonnan, ahol olcsóbb. Szlovákiában az egyik legnagyobb probléma, hogy a helyi termelőktől csak nagyon kevesen igénylik a terményeket, kevesen vásárolnak tudatosan hazait. Az emberek –és erre még rátett egy lapáttal a járvány is – rendkívül árérzékenyek”
– mutatott rá.
Csicsay Péter megjegyezte, a primőr termények esetében a fűtésköltség Szlovákiában jóval magasabb, mint Olaszországban vagy Spanyolországban, ezért nyilvánvaló, hogy a külföldi korai zöldség olcsóbb. „Az áruházláncok tulajdonképpen deformálják a piacot” – húzta alá.
Véleménye szerint Magyarországhoz hasonlóan el kellene érni az áruházláncoknál, hogy a hazai termények aránya elérje legalább a 70 százalékot az üzletek polcain.
„Aki viszont tudatosan keresi a hazait és a helyi termelőket támogatni szeretné, mindenképpen keresse fel a termelői piacokat” – hívta fel a figyelmet.
Illusztráció: pixabay.com
Nagyon kevés a hazai áru a boltok polcain
A Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) adatai szerint, amely 2011 óta vizsgálja a hazai eredetű élelmiszerek arányát a szlovákiai üzletláncokban,
2011-ben még 50 százaléka volt hazai az üzletek polcain található élelmiszereknek. Ez az arány azonban folyamatosan csökkent, míg 2017-ben elérte a 37,2 százalékos mélypontot.
Az utóbbi években mutatkozott némi növekedés, de még így is elmarad a szlovák gazdaságban rejlő lehetőségekhez képest. 2020-ban a PKS adatai szerint legmagasabb arányban a COOP Jednota élelmiszerlánc polcain volt található hazai áru (56 %), legalacsonyabb arányban pedig a LIDL áruházlánc kínálta a hazai termékeket vásárlóinak (26%) – derül ki a Szlovák Élelmiszeripari Kamara közleményéből.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
