Több ízben is beszámoltunk már Sacher, az Esterházyak és egyéb maradandót alkotó hírességek zselízi vonatkozásairól. Mind közül viszont talán a legismertebb Franz Schubert, aki „csupán” két félévet töltött el a Garam menti kisvárosban, mégis azóta úgy emlegetik Zselízt, mint Schubert városa. Sok egyéb érdekesség mellett kevésbé ismert, hogy egy cukrászati specialitás is viseli nevét a fenomenális osztrák zeneszerzőnek.
Hogyan került Schubert Zselízre?
Esterházy János Károly (1777–1834) és hitvese, Festetich Rozina nagy rajongója és támogatója volt a kultúrának. Jelentősen hozzájárultak a Garam menti település gazdasági és kulturális fellendüléséhez is. Támogatták a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítását, az ipolysági vármegyeháza építését, és részt vállaltak a Magyar Tudományos Akadémia alapításában is. Zselízen is számos, máig létező értéket képviselő objektum köthető a személyükhöz. 19. századi épületeket, szobrokat, szakrális kisemlékeket hagytak a városkára.
Mielőtt Rozina grófnő Zselízre csábította volna Sachert, még férje életében Franz Schubert is vendégeskedett a Garam mentén.
A grófhölgyek számára hívták meg őt zenetanárnak. Az ifjú, ám meglehetősen bohó zeneszerző már ekkor nagy tehetségként volt számon tartva Bécsben. Schubert első, 1818-as zselízi tartózkodása alkalmával júliustól novemberig időzött itt.
Ám Bécsbe való visszatérése után is kapcsolatban maradt a családdal. Hat évvel később, 1824 májusában ismét visszatért Zselízre, ekkor decemberig tartózkodott itt. Források szerint a zselízi lét hatással volt rá, és több jelentős zeneművét is itt írta meg. Az ún. Baglyos ház, melyben ez idő alatt lakott, a mai napig létezik. Személyes levelezésében a zeneköltő többször kifejtette, hogy jól érzi magát a településen és alkotásához is tud innen meríteni. Egyes legendák szerint a két legismertebbet, a Szép molnárleányt és az Ave Mariát is Zselíz ihlette.
E jól kiépült kultusz okán több szobra is létezik a településen, utca, a művészeti iskola, a hotel és a jól működő vegyes kórus is viseli a nevét. Emellett pedig egy gasztronómiai cukrászterméket is elneveztek róla, a Schubert-tortaszeletet.
A különleges édesség korántsem annyira ismert, mint társai, a Sacher- vagy az Esterházy-torta, de a Páldi család által üzemeltetett Betti Cukrászdában ugyancsak kapható, hasonlóan, mint a többi történelmi vonatkozású ínyencség.
Bár a Schubert-szelet nem a zselízi cukrászda találmánya, a helyiek Schubert révén ugyanúgy a sajátjuknak érzik, akár a Sacher- vagy az Esterházy-tortát. A Páldi család egy magyarországi kirándulásuk alkalmával bukkant rá véletlenül. Megkóstolva nagyon megfogta őket ez az ízkombináció, így elhatározták, hogy a zselízi kínálatba is felveszik.
A zselízi vásárlóközönség ugyancsak nyitott volt az újdonságok iránt, így hosszas kísérletezés és próbálkozás után kifejlesztették a saját receptjüket, amit azóta is féltve őriznek.
A torta alapját egy piskótatészta képezi, amit egy krémesebb, tojáslikőrös, pudingos réteg követ, enyhe vaníliaízesítéssel ötvözve. Az ízvilág és az esztétika kiteljesedése érdekében a tortát végül csokoládébevonat fedi, Schubert zenekölteményeire utalva pedig egy violinkulcsot helyeznek rá.
Minden kétséget kizáróan vitathatatlan, hogy a Garam menti kisváros gasztrokulturális védjegyei azon három cukrászati különlegesség, mely a Föld bármely pontján ismerősen csenghet. Ezzel kapcsolatban Páldi Tamás, a Betti cukrászda és cukrászműhely menedzsere kifejtette: „A gasztrokultúrában megítélésünk szerint Zselízen is nagy potenciál rejlik. Az emberek ugyanis szeretik a különleges finomságokat, aminek manapság reneszánsza van, legyen az torta, sütemény, fagylalt vagy egyéb édesség formájában. A történelmi háttér, ami Zselízen övezi ezeket az édességeket, külön pluszként hat minderre. Meg kell említeni, hogy cukrászdánkban egy saját recept alapján készítjük úgy a Sacher-tortát, mint a Scubert- vagy az Esterházy-szeletet. Vásárlóink pedig nagy örömünkre elégedettek az ízvilággal. A városban megforduló turisták is előszeretettel térnek be hozzánk. Különösen, ha a helyi kulturális értékek miatt keresik fel városunkat, mint az Esterházy-kastély, vagy a Sacher-ház, akkor szinte biztosra vehető, hogy megtalálják a cukrászdát is és a fent említett édességekből kérnek, hogy megízlelhessenek egy szeletnyi múltat. A nyári nap melege ellen pedig hűsítően hathat a helyiek által módfelett kedvelt Sacher-torta ízesítésű fagylaltunk is“– magyarázza a szakember.
Zselízen az utóbbi években láthatóan megindult ezzel kapcsolatban egy folyamat.
Különböző nemzetközi projektek révén elkezdődik a nagy múltú Esterházy-kastély felújítása, a Sacher-ház körül pedig valósággal pezseg az élet, hisz közösségi házként működik, a Sacher Polgári Társulás viszont zászlójára tűzte, hogy eredeti pompájába szeretné visszaállítani Sacherék hajdani lakhelyét.
Abban viszont a zselízi cukrászda egyik üzemeltetője, Páldi Tamás is egyetértett, hogy bőven van még tartalék abban a turisztikai potenciálban, amit a város jobban kiaknázhatna. Ennek kulcsát a szakember abban látja, hogy folyamatos innovációnak és fejlődésnek kell jellemeznie az ágazatot.
Sokan megjegyezték már, hogy amennyiben egy Nyugat-Európai város rendelkezne ennyi turistacsalogató történelmi munícióval, úgy az már talán a világ figyelemének középpontjába került volna. A Garam mentén ez lassabban bontakozik ki, de minden lehetőség megvan rá.
Mindenkinek ajánljuk, hogy amennyiben Zselízre látogatnak, a városháza szomszédságában található cukrászdában kóstolják meg egyik-másik történelmi különlegességet. Garantált kulináris élményt jelent.
(Csonka Ákos/Felvidék.ma/reflex24.sk)