Trianon előzményeinek, történelmi hátterének felvázolása került az előtérbe a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet között előadássorozatának lévai állomásán. A július 9-ei eseménynek a Reviczky Ház adott otthont.
„Az előadássorozatot a nemzeti összetartozás éve hívta életre, ám a koronavírus-járvány miatt az idei évre tolódott a megvalósítása. Komárom, Martos, Rimaszombat, Párkány és Nagymegyer után Léva városa a következő állomása” – fogalmazott bevezetőjében Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke.
Gubík László az impériumváltás lévai mozzanatairól szólt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Felvezetőjében az impériumváltás lévai mozzanatait vette sorra. A mezővárosi hagyományokkal rendelkező kisvárost az első világháború következményei alaposan átalakították.
A gazdag hagyományokat derékba törte az impériumváltás – jegyezte meg rövid felvezetőjében Gubík László.
A lévai alkalom főelőadójaként Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet szakmai munkatársa Trianon előzményeire helyezte a hangsúlyt. Mint megjegyezte: Trianon okai nem a 19. század és a 20. század fordulójában keresendőek, sokkal korábbra vezethetőek vissza.
Köő Artúr a Trianonhoz vezető út okairól tartott előadást (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A békediktátum előzményeiként sorolta fel a monarchián belüli etnikai határok 19. századi változásait, valamint a feudalizmus átalakulását 1848/49 után.
A békeszerződés aláírásával kapcsolatban kifejtette: nehezen született meg a jogi aktus, a Magyar Országgyűlés csupán 1920 novemberében ratifikálta a békeszerződést.
Mint elmondta, a magyarok alaposan felkészülve érkeztek Versailles-ba, ám sajnos az észérveiket nem tudták érvényesíteni. Köő Artúr alaposan körbejárta a Magyarország, mint Európa védőbástyája jelképet. Mint jelezte, az évszázadok során több alkalommal is bástyaként védték Nyugat-Európát az Európán kívüli ellenfelektől. Ám mindez nem jelentett semmit 1920 nyarán Versailles-ban.
Köő Artúr előadása közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ugyancsak megemlítette a korabeli sajtó meghatározó szerepét. Egyes nyugat-európai országok sajtótermékei lejárató hadjáratot indítottak a megcsonkított Magyarországgal szemben. Ugyanakkor akadtak olyan újságírók is, akik Igazságot Magyarországnak! jelszó jegyében bírálták a békediktátumban foglaltakat.
A Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért közös szervezésében létrejött Versailles 100 év távlatából előadássorozat következő állomása a Gombaszögi Nyári Tábor lesz. A felvidéki helyszínek mellett az ősz folyamán Sopronban és Sátoraljaújhelyen folytatódik – jelezte Gubík László.
A lévai előadást Birner Aladár zongorajátéka színesítette.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
