Robert Kaliňák belügyminiszter vezetése alatt a belügy példátlan módon megsemmisítette a rendőri szervek és az Állambiztonsági Szolgálat (ŠtB) nyolcszáz tagjának aktáját – írja a SITA.
Az akták nemcsak a normalizáció és a kommunista elnyomás időszakának fontos történelmi tanúságtételei voltak, hanem arra is szolgáltak, hogy megtudjuk, kik vettek részt a kommunista önkényuralmi rendszer fenntartásában – írta az esetről Juraj Šeliga képviselő.
Ezen akták kezelését közvetlenül a törvény határozta meg 2002 óta, a belügyminisztérium törvényes kötelessége lett volna átadni a dokumentumokat a Nemzeti Emlékezet Intézetének (Ústav pamäti národa), amelynek meg kellett volna vizsgálnia és őriznie azokat. A képviselő szerint azonban ez nem történt meg.
Ahogy Šeliga mondta, a kommunista rendszer áldozatai iránti tisztelet nélkül, arrogánsan a szemétbe dobták azokat.
„Ki a hibás ezért? Kaliňák azt állítja, hogy semmiről sem tudott. Miniszterként azonban ő volt a felelős azért, hogy a minisztériumon belüli valamennyi eljárás megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.
Ennek a kötelességének azonban nem tett eleget, aminek következtében egy homályos folt marad a történelmünkben, hasonlóan Oroszországhoz, ahol szintén megsemmisítették az aktákat, hogy ne derüljön ki, ki mindenki volt besúgó” – mondta Šeliga.
A képviselő helyeselte, hogy az intézet feljelentést tett. „Ki kell vizsgálni, hogy ki rendelte el az iratmegsemmisítést, és mi volt az indítéka – hogy a törvények durva semmibevétele volt-e, vagy egyszerűen csak nem szabad tudnunk néhány emberről, akik együttműködtek az államvédelmi hatósággal vagy az önkényuralmi rendszer más ágaival” – írta Šeliga, hozzátéve, hogy Kaliňáknak ki kellene terítenie a lapjait, beismerni, ami történt, és vállalnia érte a felelősséget.
Tavaly december 23-án a belügyminisztérium a SITA hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a törvényeknek megfelelően járt el, amikor az 1931 és 1937 között született tisztek iratait megsemmisítette.
Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa szerint minden 1931 és 1937 között született tiszt, tehát nemcsak az állambiztonsági tisztek, hanem a rendőrök személyi aktáit is selejtezésnek és megsemmisítésnek vetették alá.
Paulenová kifejtette, hogy az 1931 és 1937 között született tisztviselők személyi aktáinak selejtezésére vonatkozó javaslatot a Belügyminisztérium Közigazgatási Főosztályának Levéltári és Nyilvántartási Osztálya értékelte.
„Mivel a selejtezésre vonatkozó javaslat a levéltárakról és nyilvántartásokról szóló törvénynek megfelelően készült, az értékelés tárgyát a nyilvántartási iratok – személyi iratok – képezték, amelyek az érvényes nyilvántartási szabályzat és terv szerint lejárt megőrzési idővel rendelkeznek, és nincs maradandó dokumentumértékük.
Ezért a Levéltári és Nyilvántartási Főosztály határozatot adott ki, hogy ezeket meg lehet semmisíteni” – magyarázta.
Andrea Púčiková, a Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa elmondta, hogy a minisztériummal folytatott tárgyalások során az intézet felfedezte, hogy a leszerelési eljárás során a biztonsági erők 1931 és 1937 között született tagjainak, köztük az ŠtB tagjainak személyi aktáit is megsemmisítették.
Azok a történelmi dokumentumok, amelyeket 2003-ban kellett volna átadni a Hivatalnak, menthetetlenül megsemmisültek. Az intézet szerint a dokumentumok megsemmisítése veszélyezteti a közvéleménynek a múlt megismeréséhez fűződő érdekét, valamint a méltatlan juttatások kommunista rendszer képviselőitől való megvonásáról szóló törvény teljesítését.
(LB/Felvidék.ma/SITA)
