Zuzana Čaputová államfő meggyőződése, hogy a saját érdekünkben kell megerősíteni a Szlovák Köztársaság keleti határvédelmét, valamint a NATO egész ún. keleti szárnyát szövetséges csapatokkal. Ezt kedden jelentette ki a feszült ukrajnai helyzettel összefüggésben.
Hozzátette: Szlovákia arról tárgyal Ukrajnával, pillanatnyilag mire van szüksége az országnak. Egyben felszólított, hogy ne veszítsük el az ítélőképességünket, őrizzük meg a nyugalmunkat és tegyünk különbséget a tények és a propaganda között.
„Az orosz követelések között olyanok is vannak, amelyekre érdemes odafigyelni. Ilyen például az a javaslat, hogy tiltsanak be bizonyos fegyverrendszereket Európában. Ez is mutatja, hogy van értelme folytatni a párbeszédet. Ugyanakkor Oroszországnak nincs legitim joga arra, hogy mások sorsáról döntsön, ignorálva az érdekeiket” – mutatott rá az államfő.
Čaputová elutasítja Oroszországnak azt a követelését, hogy bizonyos országok mondjanak le a NATO-taggá válás lehetőségéről, illetve hogy egyes tagállamok – Szlovákiát is beleértve – csak Oroszország egyetértésével engedjenek be katonákat és haditechnikát.
„Szembefordulnánk saját magunkkal, ha ma bármelyik harmadik országnak – Oroszországnak vagy másnak – megengednénk, hogy megvétózza azt az elköteleződést, amelyre az SZK biztonsága épül” – fogalmazott az államfő.
Az elnök asszony szerint nem engedhetjük azoknak az időknek a visszatérését, amikor a nagyhatalmak befolyási övezetekre osztották fel a kontinenst. „A legrosszabbul mindig a miénkhez hasonló nemzetek jártak, mert elveszítették a döntési szabadságot, emellett pedig a területük mások hatalmi érdekeinek ütközőzónájává változott” – jegyezte meg.
Úgy véli, Szlovákia jelenleg az EU- és NATO-tagságának köszönhetően olyan szabadon dönthet a saját sorsáról, és olyan módon befolyásolhatja az európai történéseket, mint soha korábban.
Az államfő szerint a belföldi válságkezelés és védelem alapos felülvizsgálatára van szükség. Hangsúlyozta, nem akarunk konfliktust, ugyanakkor nem ignorálhatjuk a veszélyt és a háború lehetséges következményeit, például a menekültválságot. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a NATO keleti szárnyának határozatlan vagy gyenge láncszemévé váljunk” – tette hozzá.
Az államfő hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy kritikusan gondolkodva különbséget kell tenni a tények és a propaganda között. Feltette a kérdést, vajon a jelenlegi helyzetben elhihetjük-e, hogy a NATO vagy Ukrajna az agresszor. Ezzel kapcsolatban rámutatott: míg Oroszország mintegy százezer katonát sorakoztatott fel a határ mentén, a NATO ötezernél kevesebbet.
(TASR)
