A Nyitra és a Zsitva folyók által közrefogott község neve fogalomnak számít. Sokáig környezetétől elzárt település volt, így viszonylag sokáig fennmaradhattak a népi kultúra elemei. A népi hagyományok közül legismertebb a húsvét előtti tavaszváró körtánc, a pillike, melyet a Horváth-tó partján járt a falu fiatalsága – táncolva köszöntve a természet újjászületését. E böjti körtáncot régebben Ímelyen, Naszvadon, Hetényben és Madaron is járták. Többnyire a katolikus lakosságú falvak népszokása volt, de Martos kivételt képezett. Végül náluk maradt meg hosszabb ideig, egészen máig.
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is, amelyhez számos népszokás és hagyomány kötődik.
Martoson a község önkormányzata, a Csemadok, a Sziget Polgári Társulás, a nyugdíjasok és a Vöröskereszt helyi szervezetei április 9-én „Nyuszi ül a fűben” címmel családi húsvétváró délutánt szerveztek.
A hideg, esős időjárás miatt a falumúzeumba tervezett rendezvény új helyszíne a Zsittnyan István Kultúrház volt. A húsvétváró kézműves foglalkozáson részt vett a falu apraja-nagyja.
Elsőként a 2004-ben alakult Glamour zenekar tagjai, a Fucsek házaspár: Fucsek László és Fucsek Kiss Veronika szórakoztatták a jelenlévőket. Kisfiuk születése inspirálta az ötletet, hogy gyerekeknek is elkezdjenek zenélni. „A zenei hang, az ének köti a kisgyereket legelőször, legbiztonságosabban az emberi világhoz.” (Vekerdy Tamás). Céljuk, hogy interaktív zenés műsorukba bevonják a gyerekeket és a szülőket is, hogy a gyerekek velük együtt táncoljanak, vonatozzanak, zenéljenek és énekeljenek hangszerkísérettel és közben sokféle zenei stílussal ismerkedjenek meg. A közös éneklés és a játékok az előadás részévé teszik a gyermekeket.
A kultúrház mellett került sor a nyuszisimogatásra (Fotó: Sedliak Pál)
A repertoár egy részét az aktuális évszakhoz tartozó dalok alkotják, így bármilyen időszakban helytálló: legyen az Mikulás és karácsonyváró, farsang, tavasz és húsvétváró, szüret és tökfesztivál, gyereknap, születésnap vagy akár egészségnap. Már számos saját szerzeményük született, melyeknek a zenéjét és a szövegét a zenekar írta. További saját dalokon és versek megzenésítésén dolgoznak. Koncertjeiken a zenén kívül sok száz buborékkal, télen akár hóeséssel várják a gyerekeket.
A fergeteges előadás után kifújt tojások, festékek, olló, papír, ragasztó, vatta és más kellékek jártak kézről kézre, miközben szebbnél szebb alkotások születtek a kézműveseknek – Koncz Izabella, Szénási Lilla, Pasztorek Kocsis Klaudia, Lipták Mónika, Garlik László, Szűcs Bernadett, Tóth György, Kovács Gyöngyi – köszönhetően.
A Glamour zenekar a zenén kívül sok száz buborékkal várta a gyerekeket (Fotó: Sedliak Pál)
A kultúrház mellett került sor a nyuszisimogatásra, hiszen a húsvét szimbóluma a nyúl. Hogyan lett a nyuszi húsvéti jelkép?
A történet eleje a legősibb időkre nyúlik vissza. De a mai szokások is századokkal ezelőtt alakultak ki, mégpedig német területeken. Innen terjedtek el aztán Európában, majd szerte az egész világon.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadására emlékezünk ekkor. A vallásos szövegekben azonban nem található semmilyen utalás nyulakra vagy színes tojásokra. A húsvéti nyuszi eredetét tehát másutt kell keresnünk. Hiteles forrás nemigen van, legenda viszont többféle is akad. Az mindenesetre bizonyos, hogy a nyúl és a tojás ősidők óta a termékenység jelképe, és már a régi vallásokban is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak mindkettőnek az emberek, így az elmúlt évszázadokban a húsvéti nyuszi az egyik legkeresettebb vallási szimbólummá vált.
Elkészültek a szebbnél-szebb kézműves húsvéti alkotások (Fotó: Sedliak Pál)
Egy egész birkanyáj, csibék, nyulak és az elmaradhatatlan hímes tojások kerültek ki az apró szorgos kezek alól. A kosárfonás rejtelmeivel is megismerkedhettek a gyerekek. Fiúk és lányok, kicsik és nagyok, anyukák és apukák együtt és egymást segítve élték át az alkotás örömét. A lelkesedés mellett közvetlenül megtapasztalható volt a testvéri szeretet, amikor a nagyobbak segítették a kisebbeket, hogy mindenkinek jusson az apró jutalmakból.
Húsvétkor a tojásfestés is hagyomány. A tojás az élet újjászületésnek, termékenységének a legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe.
Számos teremtésmítoszban a világ tojásból ered. Bár kicsi és törékeny, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. A tojások festése is igen régi szokás, számtalan módon festhetjük a húsvéti tojásokat. A díszítéshez bármilyen tojás felhasználható. Manapság a legtöbb ember számára a húsvéti tojás csupán szép dekoráció és kedves ajándék az érkező locsolók számára. A húsvéti tojások különféle technikával készülnek. A leggyakoribb technikák az írott tojás, a karcolt tojás és a berzselt tojás, azaz a levélrátétesen díszített tojás. Viszont sok helyen a mai napig igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat.
Az elmaradhatatlan arcfestés (Fotó: Sedliak Pál)
Amíg megpihentek a kezek, pár frissítő falat, palacsinta, lángos, pogácsa, üdítők és néhány korty tea után egészen estig folyt a munkálkodás, amihez még a szülők is kedvet kaptak.
„ Két év után egy nagyon szuper és csodálatos közösségépítő rendezvényt sikerült megvalósítanunk. A természet tavaszi megújhodása szívünket bizakodással és reménnyel tölti el, a feltámadás ígérete pedig lelkünket melengeti. Ránk ruház egy fontos feladatot, ez pedig a mások iránt tanúsított odafigyelés és szolgálat. A feltámadás örömhírének együtt kell örülnünk” – mondta a rendezvény egyik szervezője, Erdélyi Zoltán, a Sziget Polgári Társulás elnöke.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
