Az Európai Bizottság hétfőn az uniós költségvetési szabályok felfüggesztését javasolta 2023 végéig, tekintettel az ukrajnai háború gazdasági következményeire.
Az európai szemeszter hétfőn közzétett tavaszi csomagját bemutató brüsszeli sajtótájékoztatón Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke elmondta: a javaslat célja, hogy segítse az európai gazdaságokat az ukrajnai háború által okozott gazdasági nehézségek átvészelésében.
A stabilitási és növekedési paktum szabályai szerint, az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt kell maradnia, miközben az államadósság nem emelkedhet a GDP 60 százaléka fölé vagy folyamatosan csökkenő pályán kell lennie. A paktum szabályait 2020 márciusában függesztette fel a bizottság, egészen 2023 elejéig a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokat enyhítendő.
A testület úgy véli, hogy a példátlan energiaár-emelkedés, és az ellátási láncok folyamatos zavarai miatt a gazdasági kilátásokat érintő fokozott bizonytalanság és erős lefelé mutató kockázatok indokolják a szabályok felfüggesztésének meghosszabbítását 2023 végéig.
A bizottság hétfőn ugyancsak nem kötelező jellegű országspecifikus ajánlásokat is közzétett. Magyarországra vonatkozóan a testület felhívta a figyelmet: a magyar gazdaság fellendült a 2020-as recesszióból, azonban a gazdasági növekedés és a termelékenység várhatóan megtorpan, miközben az infláció továbbra is magas marad. A testület véleménye szerint, „a mérsékelt politikai akarat” visszatartja Magyarország zöld átállását, továbbá a digitális átmenet terén is lemaradás tapasztalható.
A bizottság leszögezte: Magyarország energiaszektora erősen függ Oroszországtól a fosszilis tüzelőanyagok és a beruházások tekintetében, energiafelhasználásának kétharmadát kőolaj és földgáz adja, továbbá az egyetlen olajfinomítója főként Oroszországból származó olajat használ.
Az ajánlások felhívták a figyelmet arra, hogy csökkenteni kell az általános függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsításával, különösen az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítése révén. A testület fontosnak tartja továbbá a fosszilis tüzelőanyagok importjának diverzifikálását és a más országokkal létesítendő kapcsolódási pontok létrehozását.
Az ajánlások továbbá rámutatnak, hogy Magyarországnak a többi között fokozottabb figyelmet kell fordítania a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációjára, különösen képzettségi szintjének növelése, és a munkanélkülieknek folyósított segélyek időtartamának meghosszabbítása révén. A bizottság szerint ugyancsak fontos az oktatási eredmények javítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése az oktatásban. A testület továbbá a korrupcióellenes intézkedések megerősítését is szorgalmazza, a többi között az ügyészségi erőfeszítések és a közérdekű információk jobb elérhetősége révén.
(MTI/Felvidék.ma)
