Mint szokták mondani: a 24. órában, de talán még nem késő. Köszönhető a hazai magyar kultúránk fáklyavivő „mentorának” a Csemadoknak, amely eddig is éltette a népművészet értékeit, kincseit, akár a színpadi folklórban, kézműves táborokban és egyéb módon. Sajnos azonban napjainkra igen lecsökkent a gyermek folklór-, illetve népművészeti csoportok működése is.
Igaz, amióta az iskolák melletti szakkörök beindultak, több iskolában is működik néprajzi szakkör, melynek keretén belül ismerkednek a gyerekek a néphagyományokkal. Néprajzosaink vannak, de nagyon kevés a lehetőség a főállású szakmai működésre, s kevés az olyan pedagógus, aki ezt a területet kedvtelésként végzi iskolán kívüli foglalkozásban.
Talán éppen erre érzett rá az SZMPSZ, hogy fontosnak tartotta e témával foglalkozni, abban a reményben, hogy a társzervezőkkel talán még elérhető az „elmúlásra” ítélt örökség megismertetése.
A közelmúltban Komáromban került sor az SZMPSZ által meghirdetett „Szakmai képzés szervezése pedagógusoknak” továbbképzésre. A képzés témája A néphagyományok beépítése az iskolai nevelési-oktatási tevékenységbe volt, amelyen egy gyakorlott pedagógus, a magyarlakta területek népi kultúrájának kutatója tartott előadást.
A résztvevők között volt a muzslai Endrődy János Alapiskola pedagógiai asszisztense, Kovács Dalma, is, akitől nemcsak a képzés részleteiről kaptam tájékoztatást, de ismertette iskolájuk ebben a témában már elöljáró gyakorlatait is.
Muzslán május 6-án tartottak egynapos továbbképzést a teljes tanári karnak az iskola mozgástermében, melyet a közelmúltban hoztak létre, éppen a néptánc foglalkozások céljából.
A képzés előadója Varga Lia pedagógus volt, aki sokoldalú pedagógiai gyakorlatában és tanítási módszereiben a néphagyományok megismerésének különböző válfajait sikeresen beépíti a mindennapokba, így a néptánc, népzene, népmesék és népszokások alkalmazása könnyebben rögzíti és színesebbé teszi a tanítási órákon tanultakat a gyerekeknek, legyen szó nyelvtanról vagy matematikáról. A módszernek köszönhetően a diákok hamar megismerik azokat az értékeket, amelyeket az őseink hagytak ránk.
Ennek szellemében zajlott a pedagógusoknak szervezett továbbképzés is, amelynek mind elméleti, mind gyakorlati részét áthatotta az előadó néphagyományok iránti tisztelete és elhivatottsága.
A hagyományőrzés az iskolai program részévé vált, melynek célja a néphagyományok visszacsempészése a gyermekek mindennapjaiba. A népi kultúra elsajátítása nemzeti identitásunk megőrzésének fontos alappillére. A továbbképzésnek köszönhetően az iskola pedagógusai olyan módszerekkel gazdagodhattak, amelyek segítségével a néphagyományokat játékosan és élményszerűen tudják beépíteni az oktatásba és átadni a muzslai alapiskola diákjainak – tájékoztatott Kovács Dalma.
Ez a mi iskolaprogramunk már működik, amely egyre komolyabban megjelenik a tanulásban, s ezért is tartották fontosnak, hogy a tanári kar minden tagja szakmai előadótól ismerje meg az alapokat – hangzott el az iskola igazgatójától Ölveczky Árpádtól is.
Mindez annak is köszönhető, hogy az iskola élére Ölveczky Árpád személyében egy elkötelezett egykori néptáncos, a népszokásokkal foglalkozó tanár került, aki ifjúkorától ismerte, szerette, oktatta népművészeti örökségünket. Tisztában van a néphagyományok, és a mai, valamint a jövő nemzedékének szóló értékrend emberformáló megismerésének jelentőségével. Erre építi a korszerű iskola jövőjét.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
