A Csemadok helyi alapszervezete tulajdonában lévő zselízi Magyar Ház, történelmi nevén Sacher-ház évtizedek óta változik, épül és szépül. A hajdan patinás uradalmi épület a 20. század viharaiban szinte a megszűnés szélére sodródott, mígnem 1996-ban a Csemadok vásárolta meg és kezdte el közösségi házzá alakítani.
A közel három évtized alatt az épület bámulatos változáson esett keresztül, igazán takaros objektummá vált, mígnem 2016-ban létrejött a Sacher Polgári Társulás, mely a történelmi hagyaték szellemi és materiális feltámasztását tűzte zászlajára. A Sacher-torta és a hírneves család zselízi vonatkozásairól nemrégiben könyvet is kiadtak, de számos rendezvényt szerveznek arra irányulóan, hogy e hagyományt, e kultuszt felélesszék és mind ismertebbé tegyék a világban.
Emellett viszont kiemelt célkitűzésük, hogy a történelmi épületet eredeti állapotába állítsák vissza és egy olyan békebeli monarchista légkört teremtsenek általa, ami idegenforgalmi potenciált is hordozhat magában.
Fotó: Puksa Mátyás Ferenc
A közelmúltban ennek részeként került kialakításra a Sacher-kiállítóterem, a patinás boltíves pince reneszánsza, most pedig a homlokzat végső állapotba helyezése vette kezdetét.
„Jelen projektet a Sacher-sarok fantázianévvel illettük, ami által a homlokzati elemek mellett egy állandó kiállítást is létrehoztunk a falakon. Tizenkét nagy méretű panelen elevenedik meg az Esterházy-kastély, a Sacher-ház és a grófi uradalom életének egy-egy mozzanata, melyek olyan hatást keltenek, mintha csak ablakot nyitnánk a múltba” – mondta el Kepka Márk ötletgazda és kivitelező, a Sacher PT elnöke.
Hozzátette: „Mindez a KULTMINOR Kisebbségi Kulturális Alapból történt, de az egyéb munkálatok nem valósulhattak volna meg a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága és Nyitra Megye Önkormányzata támogatása, illetve nem utolsósorban a magántámogatások nélkül. Köszönjük mindenkinek, aki támogatói jegy vásárlásával hozzájárul ahhoz, hogy ezt a történelmi épületet visszaállíthassuk eredeti formájába, és ismét a monarchia dicső fényében pompázhasson.”
Fotó: Puksa Mátyás Ferenc
„Köszönet illeti a kiállítás kivitelezőjét, Szusztor Pétert, a munkálatok szakszerű elvégzéséért Tomasovsky Józsefet és a Stavmont szakembereit is. Még idén folytatni szeretnénk a homlokzat felújítását, illetve már elkezdtük az eredeti kerítés visszaépítését is. Hosszú távú terveink között ugyanakkor szerepel a kastélyra néző falon három eredeti ablak visszaállítása, a kert tereprendezése, a parkoló helyén egy macskaköves tér kialakítása és a tetőszerkezet visszaállítása, esetleg a tetőtérben vendégszobák kialakítása is” – tette hozzá Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, aki civilként ugyancsak aktív tagja a helytörténeti egyesületnek.
Az eseményen, Zselízen először, bemutatkozott egy újabb kulináris különlegesség is, a Sacher–Masoch-torta,
melyet a Comenius Gimnázium tanára, Kiánek Margaréta készített el a résztvevők számára. A torta története nem nyúlik olyan régre, mint az eredeti Sacher-tortáé, de születésének körülményei legalább annyira érdekesek.
Fotó: Puksa Mátyás Ferenc
„Az 1836-ban, Lembergben született Leopold Ritter von Sacher-Masoch osztrák író, bár kortársa volt Eduard Sachernek, mindössze névrokonságban álltak. Sacher-Masoch legismertebb műve a Bundás Vénusz (1870), amelyben igen érzékletesen ábrázolta a kiszolgáltatottság és szenvedés élvezetét. A könyvben szereplő viselkedésmód alapján nevezte el Richard von Krafft-Ebing bécsi elmegyógyász a jelenséget mazochizmusnak. Így került be a kifejezés a pszichológia szakterminológiájába. Hozzá kell tenni: az író nem volt elragadtatva ettől a „megtiszteltetéstől”.
Amikor 2003-ban Grazot Európa kulturális fővárosává választották, a szervezők egy Sacher–Masoch Fesztivál keretein belül ünnepelték a városban hosszú éveken keresztül alkotó művészt. A meztelenséggel és szőrmékkel fűszerezett képzőművészeti kiállításokhoz és fűtött hangulatú irodalmi estekhez természetesen formabontó kulináris élvezetek is társultak. Bár Leopold von Sacher–Masoch lovagnak vajmi kevés köze volt a gasztrokultúrához, egy kreatív osztrák séfet, Karl Fröhlichet mégis megihlette a Sacher-tortát megteremtő családdal való névrokonság ténye. Így született meg a „Sacher-Masoch Torte” névre hallgató különlegesség, amely csokoládé, marcipán és ribizlilekvár összetevők segítségével ötvözte az eredeti Sacher-torta, valamint a Masoch által képviselt dekadencia forma- és ízvilágát” – magyarázta a torta hátterét Kepka a megnyitón.
Fotó: Puksa Mátyás Ferenc
A gasztrokulturális élményt pedig a Palík Pincészet borai tették teljessé, Palík Gábor prezentálásában. A Csokoládéba öntött isteni adomány – a Sacher család és a Sacher-torta zselízi vonatkozásai című kötet továbbra is beszerezhető az egyesület e-mail címén keresztül: sacherpt@gmail.com. A befolyt összeget teljes egészében az épület felújítására fordítják.
(tsák/Felvidék.ma)
