Zoboralja több hagyományőrző csoportja is az 1970-es évek elején alakult meg, számos idén ünnepelte jubileumát, hiszen fél évszázada ápolják, őrzik, gyakorolják őseik hagyatékát, énekelnek, táncolnak, előadják a szokásaikat, teszik mindezt régi népviseletben.
A múlt hétvégén két községben is ünnep volt, szeptember 3-án Pogrányban, 4-én Nyitragesztén tartották meg nagyszabású rendezvény keretében a hagyományőrző csoportok megalakulásának ötvenedik évfordulójára emlékező rendezvényt.
Pogrányban és Nyitragesztén kitettek magukért a szervezők, a hagyományőrző csoport vezetőségei. Mindkét településen a Csemadok mellett működnek a folklórcsoportok.
Pogrányban szeptember 3-án délután a testvértelepülésekről, Felsőörsről és Tápióságról érkező hagyományőrző csoportjai, akikkel jó kapcsolatot tartanak fenn, illetve a tatabányai Forgórózsa Népművészeti Központ táncosai léptek fel, akikkel a pogrányi csemadokosoknak évek óta jó kapcsolataik vannak. Az ünnepen fellépett rajtuk kívül a Csitári Menyecskekórus és természetesen a házigazdák, a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport Férfi Kara.
A rendezvényen a Csemadok elnökség nevében Neszméri Tünde köszöntötte a hagyományőrzőket, hangsúlyozva, fontos, hogy a szórványban, a Zoboralján és Pográny községben is legyenek olyanok, akik a kultúrát őrzik és gondoskodnak arról, hogy az fennmaradjon az utókornak.
Bencz Margit, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának elnöke azt kívánta ünnepi köszöntőjében, hogy a Pogrányi Nagyharang harangjának hangja még sokáig és messzire hallatszon.
A hagyományőrző csoportot a szomszédos települések Csemadok alapszervezetének elnökei is köszöntötték, valamint a testvértelepülések és természetesen Pográny polgármestere, Presinszky Laura is. Elmondta: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma közösen ünnepelhetjük a helyi Csemadok hagyományőrző csoportja megalakulásának 50. évfordulóját. Ez az ünnepi alkalom azért fontos, mert a csoport az 1970-es évek elejétől a mai napig szorgalmas munkáságával reprezentálja községünket, és sokat tesz a magyar kultúra megmaradásáért. (…) Az értékgyűjtés és a helyi hagyományok megőrzése nagyon fontos a nemzeti identitás megerősitése szempontjából, mivel Zoboralján a magyarság szórványban él, és ha nem gyűjtötték volna össze és nem ápolnák értékeinket a jövő nemzedék számára, akkor nagyon sok kincset vesztettünk volna el. Újra kell fogalmaznunk és át kell adnunk azt az örökséget, amelyet az elődeink hagytak ránk, megőrizve azt az utókornak. Kodály Zoltán szavait idézve „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Presinszky Laura kiemelte: „a gyökér táplál, és nekünk kötelességünk ápolni, és megőrizni az értékeinket!“
Nyitragesztén szentmisével vette kezdetét az ünnepség szeptember 4-én, amelyen Licsko Bálint plébános prédikációjában kitért arra: Jézus a vágyak magaslatáról a valóság talajára irányította híveit, így van ezzel a hagyományőrző csoport is, hiszen vannak vágyaik, de a valóság talaján állva adják mégis tovább a hagyományaikat. Az atya megköszönte, hogy a Nyitragesztei Téliződ Hagyományőrző Női Éneklőcsoport tagjai nemcsak ápolják és őrzik a kincseket, hanem gyakorolják is azt.
A szentmise után a templomból a parkhoz vonultak a résztvevők, zenei kísérettel, majd megkezdődött az ünnepi műsor, melynek elején Gál Erzsébet emlékezett az alakulás éveire: „A Nyitrageszte Folklórcsoport 1972-ben alakult meg. A csoportot Hajabács Veronika tanító néni alakította és ő volt a csoport első vezetője. 1973-ban részt vett a csoport a Zselízi Népművészeti Fesztiválon, ahol nagy sikerrel mutatta be az aratási népszokásokat. A folklórcsoportból idővel a férfiak kiléptek, ezután megalakult a női éneklőcsoport.”
Ahogy Gál Erzsébet fogalmazott, az első nagy sikert 1978-ban érte el az éneklőcsoport, amikor a „Tavaszi szél” népdalverseny országos döntőjében l. helyezést ért el és részt vehetett a Kecskeméti Népzenei Fesztiválon, amely sikerét bizonyítja, hogy népdalcsokruk bekerült a Magyar Népzenei Archívumba.
Mézes Rudolf a Csemadok regionális alelnöke köszöntőjében kiemelte, a hagyományőrző csoportok működése kiemelten fontos, Kodály Zoltán szavait idézte: „Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ!“
A Nyitragesztei Téliződ Hagyományőrző Női Éneklőcsoport tagjait a Csemadok Országos Elnökségén kívül köszöntötte a a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya és a fellépő csoportok képviselői. A műsorban a helyi hagyományőrzőkön kívül szerepelt a pogrányi, a nagycétényi, a nyitracsehi, a csitári és az alsóbodoki hagyományőrző csoport és a zsérei Sándor Marianna.
Mindkét rendezvény A csitári hegyek alatt kezdetű népdal eléneklésével ért véget, régi szokás szerint, hiszen a Zoboralja magyar rendezvényein mindig elhangzik ez a népdal.
(Nt/Felvidék.ma)