A Béres Csepp megalkotásának 50 éves évfordulójára Fazekas István Jókai-díjas drámaíró Gyógyítók címmel írt oratórium-drámát, melyet az SZFE másodéves zenés színművész szakos hallgatói adtak elő hatalmas sikerrel a MOM Kulturális Központban megrendezett jubileumi ünnepségen.
Fazekas István legújabb színpadi műve az élet és halál kozmikus harcának tükrében vizsgálja a nagy feltalálók sorsát, középpontba állítva Béres Józsefnek az emberi életért való küzdelmes munkásságát. Az erős költői nyelvezetű kétszintes drámában a földi, evilági realitás mögött kinyílik egy másik dimenzió is, amit a szerző úgy ér el, hogy az életet és a halált megszemélyesíti, s azok egyfajta fény-árnyék játékban, ám mégis sorsfordító konkrétsággal vannak jelen a történések mögött. Az elsődleges drámai konfliktus a metafizikai dimenzióban mutatkozik meg, mint az élet és halál örök konfliktusa, s ez tükröződik aztán vissza a földi realitás mindennapi konfliktusaiban. A remekbeszabott színdarab specifikumát az adja, hogy mindez egy fiatal lánynak a halálos betegségéből való gyógyulástörténetén keresztül kerül bemutatásra, melynek során – mielőtt a lány még Béressel és annak találmányával találkozna – felidéződik az orvostudomány néhány nagy pillanata is.
Fazekas István Béres József meghurcoltatásának a történetét A megvádolt című történelmi drámájában már megírta. Ezt a művét 2016-ban egyszerre két színház is a műsorára tűzte. A kecskeméti Katona József Színházban Árkosi Árpád rendezésében, a budapesti Újszínházban pedig Béres hívócímmel Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező színpadra állításában láthatták a nézők. Míg a történelmi drámában a cselekmények fő mozgatója Béresnek a szocialista hatalommal szembemenő lelkiismerete volt, az oratórium-játékban a metafizikai térből érkező dinamizmus lesz a tudósok küzdelmének a legfontosabb oka, mozgatója, a konfliktusok kiélezője. Így válik Béres József küzdelme is egyetemes érvényűvé.
Fazekas István az előadás után – melyet megtekintett többek között Lévai Anikó, Áder János és Schmitt Pál is – így nyilatkozott: „Az örök nagy kérdés, hogy életünk elválaszthatatlan része-e a halál, elsősorban ez izgatott, amikor írtam a darabot. Az embernek minden körülmények között vállalnia kell a létet: egyrészt egyszerűen, a maga realitásában, tehát úgy, hogy életünk természetes velejárója az, hogy meg kell halnunk, másrészt pedig mitikusan, tehát abban az értelemben is, hogy a halál fölött igenis lehet diadal.”
A dráma szereplői: Lipics Franciska, Vajda Zoltán Richárd, Bartus Bertalan, Nagy Júlia, Antolovics Péter, Oszvald Balázs, Árki Lili Katalin, Nagy Alma Virág, Bayer Fruzsina, Molnár Kristóf. Zeneszerző: Koudela Olivér. Díszlet, jelmez, koreográfia: Fejes Szabolcs. Rendezte: Molnár Kristóf. Az oratórium-dráma hamarosan több vidéki városban is látható lesz.
(Peleskei Bíró Juli/Felvidék.ma)