A Remény katolikus hetilap szerkesztősége által szervezett hagyományos zarándoklatra a Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából, október első szombatján került sor, amikor a Magyarok Nagyasszonya, a Nagyboldogasszony, az Oltalmazó Boldogasszony védelméért és közbenjárásáért imádkozott a hívő magyarság, valamint a nemzet megmaradásáért és megújhodásáért. A Felvidék számos helyéről érkeztek zarándokok a magyar ünnepre, a Mária-völgyi zarándokhelyre, köztük a Felvidéken működő Via Mariae Polgári Társulás és más keresztény közösségek és plébániák szervezésében.
A Mária Légió szőgyéni prezídiuma ugyancsak zarándoklatot szervezett a Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából a Pozsony közelében található ősrégi Mária-kegyhelyre, Elzer Judit szervezésben. A párkányi régió falvaiból ötven zarándok érkezett: Szőgyénből, Nagyölvedről, Bartról,Köbölkútról és Kürtről.
Elkísérte őket ft. Farkas Zsolt, szőgyéni esperesplébános, aki a megérkezés után a keresztúti ájtatosságot végezte a közelmúltban megújított Komáromi Imanap keresztjével, melyet jelenleg a szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban őriznek.
A csallóközi, háromnapos gyalogos zarándoklat nyolcadik alkalommal valósult meg Méhes Richárd vezetésével.
Keresztúti ájtatosság Farkas Zsolt atyával és a komáromi imanapi kereszttel (Fotó: Szőgyéni Mária Légió)
A szabadtéri szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök celebrálta oltártestvéreivel. A püspök atya a szentbeszédben imádkozós lelkületre, hálaadásra, dicsőítésre és engesztelésre buzdított.
Hangsúlyozta, hogy Isten végtelen szeretete mellett a Boldogságos Szűzanya közbenjárását kérjük családjainkért, nemzetünkért.
A szentmisén a bacsfai énekkar szolgált, Sranko László plébános orgonajátékának kíséretében.
Szentmie a Magyarok Nagyasszonya ünnepén, a Pozsony melletti Mária-kegyhelyen (Fotó: Szőgyéni Mária Légió)
A történelmi Magyarország területén található legrégebbi és elsőként számon tartott zarándokhely a Máriavölgy, Marianka, vagy más néven Mariathal, mely a Mariazell és Czenstochowa közötti nemzetközi Mária-út egyik állomása a Kis-Kárpátok lejtőjén.
A helyhez tizenöt nemzeti kulturális műemlék tartozik. A templom alapkövét az Anjou nemzetségből származó Nagy Lajos magyar király rakta le. A Szűz Mária születése kegytemplom gótikus váza 1377-ből származik, a kegyszobrot 1380-ban, amikor a templom felépült, Lajos király ünnepélyesen a főoltárra vitette. 2011-ben emelték Basilica Minor rangra.
Zarándokok csoportja a párkányi régió falvaiból (Fotó: Szőgyéni Mária Légió)
A máriavölgyi építészeti műemlékek nagy része a barokk korból származik. A 20. században épült a Lurdi-barlang és a keresztút.
A kegyhelyet ma a Vigasztaló Testvérek Kongregációja szerzetesrend gondozza, akik felújították a templomot és a 16. századból származó pálos rendi kolostort, amely ma lelkigyakorlatot tartóknak és zarándokoknak nyújt szálláshelyet.
A Máriavölgy nemcsak a zarándokok, hanem a turisták és a kerékpárosok kedvelt célállomása. A környező vidék számos látványosságot nyújt a természetjáróknak, de a művelődési emlékek kedvelőinek is. A községben találkozik a piros és kék kijelölt turistaút, amelyek mentén számos érdekes kirándulást tehetnek a természetkedvelők és a zarándokok. Máriavölgyön három kijelölt kerékpárút is keresztülhalad, amelyek az Erdőhát (Záhorie) és a Kis-Kárpátok érdeklődésre számot tartó helyeit köti össze.
Az eseményről szóló képriportunk itt tekinthető meg.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
