November 12-én a Hungaricus együttes koncertjére került sor a rozsnyói református templomban. A Hungaricus együttes 2019-ben alakult és a régi magyar zenei gyűjtemények dallamanyagát keltik életre. Műsoraikon a régi magyar zenei világ elevenedik meg, amely olyan nagy hatással volt az elmúlt századok európai zeneszerzőire, és amely részben a mai napig tovább él falvaink hangszeres zenei hagyományában. Alapítója dr. Jánosi András, népzenész.
A Hungaricus együttes tagjai, Jánosi András hegedűn, Apró Anna kobzon, harmóniumon, valamint énekkel, Légrády Eszter énekkel, dobbal, citerával kelti életre a korábbi századok régi magyar zenei gyűjteményeinek dallamanyagát.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Az együttesről megjelent kiadványban a következőket olvashatjuk: „A helyenként még ma is élő falusi tánczenei hagyomány sejteti, milyen gazdag tánc- és zenei élet lehetett Magyarországon az elmúlt századok során. Az egykorú kéziratos dallamgyűjtemények igazolják, hogy a több mint 1400 dallam egybevetése után nyilvánvalóvá vált, hogy az a szép, archaikus hangszeres zene, amit az erdélyi és a partiumi falvak zenei hagyományából megismertünk, sok mindent megőrzött a történelmi Magyarország régi hangszeres zenéjéből. Az összehasonlított dallammennyiség időközben a 2000 dallamot is meghaladta, ami még jobban megerősítette a korábbi megállapítást.
A 17–18. századi zenei kéziratokban a felvidéki vagy Felvidékhez köthető eredetű korabeli gyűjtemények több száz hangszeres dallamot, nagyrészt táncdallamot tartalmaznak.
Közöttük a 290 évvel ezelőtti, Rákóczi Ferenc korában lejegyzett dallamokban fölfedezhetjük az erdélyi Mezőség zenéjében még ma is hallható díszítmények kottaképét, valamint mezőségi, Felső-Maros menti, székelyföldi dallamok, illetve dallamrészek változatait, Erdély-szerte hallható hangszeres közjátékok korabeli formáit.”
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
„2019-es felvidéki koncertsorozatunk alatt alapított együttesünk, a Hungaricus elsősorban azért jött létre, hogy az említett, feledésbe merült dallamkincset megszólaltassa, nevével is táncaink 18. században gyakori elnevezését idézi. A koncertsorozat műsora régi, 18. század végi, 19. század eleji magyar táncokból állt, úgy is mondhatjuk, hogy Pálóczi, Csokonai, Berzsenyi, Bolyai korának muzsikáját szólaltatta meg az együttes. Az utóbbi évek alatt jelentősen kibővítettük repertoárunkat, hogy az áttanulmányozott tetemes mennyiségű zenei anyag minél nagyobb részét életre kelthessük koncertjeinken.
Ez a zenei anyag hitelesen megszólaltatható hegedűn és kobzon.
Minden eddigi kutatás azt igazolja, hogy vonós zenekarok faluhelyen csak 1850, vagyis a szabadságharc után kezdtek terjedni, akkor is elsősorban nagyvárosok, uradalmi központok körül. A Hungaricus együttes e régi hagyományt eleveníti fel” – írja Jánosi András.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
A történelmi Magyarország régi, hangszeres zenéje címmel a felvidéki turnéjuk keretében fellépnek még Jabloncán a katolikus templomban, a tornagörgői református templomban, november 13-án Berzétén a református templomban és Tornán szintén a református templomban.
Minden előadásra ingyenes a belépés, s a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a történelmi zenés utazásra.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
(Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
