A lap főmunkatársa, Kövesdi Károly azt írja, hogy április 4-én derült égből villámcsapásként érte médiacsaládunkat az az aljas és indokolatlan döntés, amellyel a Facebook letiltotta weboldalunk, a Ma7.sk elérhetőségét. Ok és indok nélkül. Csak úgy.
Ezzel a gyalázatos döntéssel ugyan a Ma7.sk létezése nem került veszélybe, a hetilap, a Magyar7, mivel nyomtatott formában, papíron jelenik meg, pláne nem, hiszen a papírt szerencsére a háttérhatalom nem tudja cenzúrázni vagy ellehetetleníteni. Csak éppen azok számára „tűntünk el” a pályáról, akik a legnagyobb megosztón keresztül jutottak a honlapunkra. A vezércikk címe: Aljas és arctalan.
Egy év mérlege: erős kormány, szétesett ellenzék. Ez van ma Magyarországon, olvasható Kolek Zsolt írásában, aki arra vállalkozott, hogy áttekintse a tavalyi választási győzelemtől eltelt időszakot. A helyzet pedig a következő: stabil maradt a kormánypártok tábora a rendkívüli kihívásokat hozó 2022-ben is, nem kínált alternatívát az ellenzék és a választók értékelik a politikai stabilitást.
Donald Trumpot ugyan hivatalosan is letartóztatták, de tulajdonképpen nem rabosították, nem bilincselték meg, sőt „mugshot”, azaz gyanúsítotti fotó sem készült róla. Némileg tévesen sokan azt gondolják, Trumpnak „csak” amiatt kell bíróság elé állnia, mert hallgatásáért cserébe lefizetett egy pornószínésznőt, akivel állítólag viszonya volt. Nem, összesen 34 vádpontot tartalmaz a lista, mely alapján a volt elnököt akár négy év börtönre is ítélhetik, olvashatjuk Pomichal Krisztián külpolitikai jegyzetében. Címe: Nem a mi kutyánk kölyke.
Az íróember szerelmes az életbe, vallja Lackfi János, korunk egyik legmeghatározóbb költője, akivel Szomolai Andrea Nádszegen, egy irodalmi est alkalmával találkozott. Ellátogatott ugyanis édesanyjával, a Kossuth-díjas írónővel, Mezey Katalinnal ősei szülőföldjére és felolvasó estet tartottak. Az interjúban azonban nemcsak erről, hanem a gyermekirodalomról, költői munícióról, oktatásról, családról is szó esik.
Veszélyben az európai autógyártás? Március végén az Európai Unió energiaügyekért felelős miniszterei jóváhagyták azt a rendeletet, amely szerint 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű autók értékesítését az Unióban. A döntés előtt és után is tiltakozások sokaságáról lehetett hallani. Vajon tényleg újra hátrányba kerül Európa a világ többi részével szemben saját politikusai döntése miatt? A kérdést Rajkovics Péter járja körbe.
Az Európai Parlament már évekkel ezelőtt előállt a javaslattal, hogy szeretné egységesen, központilag kezelni (magyarán: gondnokság alá vonni) a tagállamok erdeit. Kövesdi Károly attól tart, hogy Brüsszelnek az erdő jobb esetben csak kimutatások, statisztikák tömkelege, politikailag motivált, zöldnek hazudott projektek kísérleti terepe. Rosszabb esetben fák köbmétere, a köbméterek pedig eurókupacok… Írásának címe: Előbb az erdeinket, majd a lelkünket?
Biztos megvan a véleménye a kérdésről a 75 esztendős komáromi vándorméhésznek, Oláh Gábornak, de vele nem erről, hanem a méhészetről, a vándorlásról, a hazai mézpiac nem kielégítő védelméről beszélgetett Kocur László. Képkockák egy vándorméhész életéből az interjú címe.
Mivel rosszul járt az államkassza, új rendeletet hoztak: több adós kaphat teljes ellátást az orvosnál. Tehát aki elkezdi törleszteni az egészségügyi biztosítóval szemben fennálló tartozását, máris igényt tarthat a teljes egészségügyi ellátásra. Az történt ugyanis, hogy a nem fizető betegeket későn, súlyos állapotban látta orvos, amikor a kezelésük már sokkal több pénzbe került, írja Somogyi Szilárd.
Velsicz Lászlót, a dunaszerdahelyi fotóst mutatja be Balla Rita, akinek a képeit nemrégiben a Sárga kastélyban állították ki. Érdekes, amit, mondott, hogy a fotózás módja nem az, hogy meggondolatlanul nyomkodjuk a gombot, és jó esetben kialakul belőle „valami használható”. Egy jó fénykép még az expozíció előtt megszületik.
Múltunk rovatunkban olvashatják Babucs Zoltán írását Beniczky és „száguldó különítménye” címmel. Kétszáztíz esztendővel ezelőtt, 1813 májusában született a Zólyom vármegyei Alsómicsinyében beniczei és micsinyei Beniczky Lajos, a reformkori politikai élet ismert szereplője, az 1848–49-es szabadságharc kitűnő csapatvezére. Helyismerete révén számtalan kínos pillanatot szerzett a Felső-Magyarországot megszálló császári-királyi csapatoknak, különösen a tavaszi hadjárat idején.
A gyerekeknél kell kezdeni a címe Virsinszky Tamás beszámolójának, amelyben egy adományosztásról készült. „Nagy volt a sürgés-forgás április első vasárnapján az uzapanyiti kultúrházban. A Rimaszombathoz közeli településre ugyanis megérkezett a Lélekgyógyító Alapítvány adománya, amely nagy segítséget jelent a mélyszegénységben tengődő családok gyermekeinek.
A Mátyusföld és a Csallóköz határszegletében, Tallós és Pozsonyeperjes között található a Jegenyés nevű romatelep. Az egykori majorságban több száz roma él. Roskadozó épületek, szeméthegyek, viskók, lepukkant lakókocsik egészítik ki az összképet. De ki tudja meddig. 117 roma lakhatását nyilvánította a válságstáb életveszélyesnek, olvashatjuk Szomolai Andrea tudósításában.
Hitelesség és önazonosság a címe annak az interjúnak, amelyet Kaszmán Zoltán készített Révész Csillával, aki férjével, Tiborral közösen több mint húsz éve szolgál lelkipásztorként már Zselízen. Mindemellett Ringató-foglalkozásokat tart, az AZÉ zenekar tagjaként énekel, fényképez, de alapított bölcsődét, s nem mellesleg felnevelt négy gyermeket. Hivatásáról, a Garam menti létről, a hit erejéről és motivációiról kérdeztük.
A még most is fiatalnak számító író húszéves sem volt, amikor Francis W. Scott néven megjelent az első könyve. Umberto Eco világhírű regényének, A rózsa nevének hatására aztán tizenhárom éve megfogadta, hogy már nem ír több ponyvaregényt, hanem saját nevén a történelmiregény-írás felé fordul. Első komolyabb sikerei, a Sub Rosa, majd a Ragnarök után került az Athenaeum Kiadóhoz, s akkor kezdte írni az eddigi élete fő művének tartott, 15 kötetesre tervezett Anjouk című nagyszabású regényfolyamot. Laca Gergely felkereste Bíró Szabolcsot és megírta a Folyamatos kihívások – gördülékeny válaszok című beszámolót.
Megújul a pozsonyi Karátsonyi-palota. Ideje volt, mondhatnánk, hiszen az egykori Stefánia, ma a Štefánik úton álló Karátsonyi-palota a számos látnivalót megmutató belváros egyik legreprezentatívabb épülete. Bizonyos értelemben jelenlegi funkciója is reprezentatívvá teszi, hiszen a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Szlovák Kormányhivatal adminisztrációjának ad otthont, ennek ellenére rendkívül romos az állapota. Az épületről, történetéről és a felújítás terveiről írt Dunajszky Éva.
A Felvidéki útikalauz interaktív formában mutatja be és dokumentálja a Felvidék keleti részének természeti, kulturális és történelmi értékeit, helyszíneit. A készítők szerint ugyanis ezen a téren több évtizedes lemaradás mutatkozik, írja Fábián Gergely annak kapcsán, hogy Bankó Tamás projektmenedzser megtapasztalta, nagyon kevés információ érhető el Délkelet-Szlovákiáról, a fényképek pedig régiek, nem az aktuális állapotot mutatják. Ekkor született meg az ötlet, hogy ezt a hiányt pótolni kellene.
A füleki fegyverkovács még csak elsős a Füleki Szakközépiskolában, de már megjelent az első könyve. Komrhel Tamás azoknak a fegyverkovács szakma iránt érdeklődő laikusoknak nyújt útmutatást a Lépésről lépésre című kötetben, akik autodidakta módon szeretnék elsajátítani annak csínját-bínját. Ahogy egyébként ő is, tizennégy éves korában. Agócs Szvorák Emese kereste fel a műhelyében.
Irány a Czafrangó Sylvia Magán Művészeti Alapiskola! Április közepén kezdődik a beíratás, ahol zenét, képzőművészetet, táncot, színjátszást tanulhatnak a gyerekek. Az iskola 24 településen van jelen, írja Nagy-Miskó Ildikó.
Barsbaracska, ahol két Habsburg főherceg is járt, s nyomukban Bokor Klára, aki először Wurczer Péterrel, a falu polgármesterével beszélgetett. Élettörténete nem mindennapi, az operaszínpadot cserélte le a polgármesteri posztra, és a helyi katolikus templomban kántorkodik. Tizenhat évesen kezdett el magyarul tanulni, ha már egyszer a nagyapjától állandóan azt hallotta, hogy „mi magyar család vagyunk”, csak közben mindenki szlovákul beszélt körülötte.
Otthonunk színei 2023-ban élénkek. Hogy pontosan mi most a trendi, megtudhatják Bazsó Krisztinától, aki részletesen ismerteti a festékgyártók kínálatát, hiszen a színek mindnyájunkra hatnak, világunk a színek és textúrák révén válik elbűvölően gyönyörű élettérré.
Brünn 2017-ben nyerte el az UNESCO által adományozott zene városa címet. A muzsika széles választéka várja az érdeklődőket a neves történelmi múlttal, sok látnivalóval büszkélkedő városban. Csermák Judit írta meg tapasztalatait a Barangolóban.
Az Íz-lelőben megtalálják a majonézes krumplisaláta egyedi receptjét Vass Laurától és a Dunahullám sütemény elkészítésének a leírást. Vas Gyula az Opel Astra 1.2 Turbo GS-t, a benzines csúcsmodellt tesztelte.
Rajkovics Péter a Szurkolóban annak járt utána mennyire értékelik a legjobb magyar focistákat, Rajkovics Péter pedig a felvidéki sportsikerekről írt.
A MAGYAR7 hátlapján Illásházy István nádor bazini síremléke látható. A lapban ezúttal is megtalálják a műsort és a keresztrejtvényt. Legyen a rendszeres olvasója!
(ma7.sk/Felvidék.ma)
