Petőfi Sándor és Gömör, Nógrád címmel valósult meg a Pro scholis – Gömör és Nógrád Kistérségi Közoktatás-fejlesztéséért társulás és az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központjának 16. pedagógiai projektnapja.
Az idei projektnap június 9-én a tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Alapiskolában valósult meg, melyet mások mellett megtisztelt jelenlétével Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének oktatási és kultúrfelelőse, Fülöp Andrea, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége Besztercebányai Alkonzulátusának konzulja, s nem utolsósorban Tornalja város polgármestere, Győrfi Erika.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A megnyitóban a helyi Galiba gyermekcsoport köszöntötte a résztvevőket, majd Nagy Katalin iskolaigazgató és Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége országos elnöke köszöntötte a résztvevőket. A projektnap lényegéről Ádám Zita, a pedagógiai projekt főszervezője szólt.
„Köszönöm a projektben részt vállaló 20 iskolának, a több száz tanulónak a kutatást, a lelkesedést, a közös tanulás élményét projektjeik elkészítése során. A pedagógiai projekt egyfajta tantárgyakon átívelő, illetve tantárgyakat magukba sűrítő sokféle tanulási folyamat, amely során egymást segítve és gazdagítva folyik a tudás megszerzése és a projekt végterméke megvalósításának szivárványos kivitele. A pedagógiai projekt egy témán belüli szellemi építkezés, melynek eredménye az egyén tudásában is maradandóan tetten érhető” – fejtette ki Ádám Zita.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Mint kifejtette, Petőfi születésének 200. évfordulóját ünnepli a nemzet, a világ, s az ünneplők sorában Gömör és Nógrád iskolái is tisztelegni akartak nemzeti nagy költőnk emléke előtt.
„Egyedülálló megoldásként kínálkozott, hogy Petőfi eszméit, életszemléletét, műveit, a hazaszeretetet, az önbecsülést, a szabadság szeretetét ötvözzük a gömöri és a nógrádi haza eszméjével” – mondta Ádám Zita, majd így folytatta Petőfihez szólva:
„Üzenetünk: számunkra a hazaszeretet, a szabadság példaképe vagy. Büszkék vagyunk, hogy Gömör és Nógrád tájain éltek jó barátaid, költőtársaid, akikkel víg napokat laktál 1845-ben, majd 1847-es utad során. Köszönjük, hogy irodalomtörténeti helyszínekké emelted Úti jegyzeteidben és Úti leveleidben Rozsnyót, Sajógömört, Bejét, Rimaszombatot, Füleket, Losoncot, Várgedét és Vecseklőt. Projektünkben ezeken a helyszíneken idézzük meg a költőt. (…) Utazásunk utazás a költő karján, ami által tökéletesedik belső látásunk Gömör, Nógrád varázslatos tájegységeinek szemünkbe zárásával, hogy szükség esetén felidézhetővé váljon számunkra a szerelmetes tájhaza. Számunkra ez a „szerelmes földrajz“ akkor is, ha a költőnek szűkre szabott látogatási idejéből csak a nagy kontúrok, a nagy ívű ecsetvonások meghúzására, csak a legfontosabb színek felkenésére volt ideje. Felföldi látogatása igazán nem a tájnak szólt, a kedves barátok meglátogatására összpontosított, a táj csak hangulat volt, háttérkép, díszlet. Az alföld szerelmesének a gömöri tájban is a hazaszeretet bujkál. Tájleírásaival nem bókol, inkább észrevételez, íveket lát, neki a részletekre nincs ideje, de nincs is rá szükség. Ezek a plasztikus ecsetvonások telitalálat hasonlatok, a táj regényes életrajza bomlik ki belőle. Útjában a Sajót, a Rimát, Feled környékén a harmonikaszerűen felgyűrődött zöld ruhás dombokat ugyan szóra sem méltatta, szeme a Tiszához szokott, szeme a végtelen horizontot pásztázta, a gömöri lankákon csak a zenit akadályát látta, neki a Rozsnyó környéki szolid hegyek is meredeknek tűntek. Szemléletében kritikus volt, de ez a kritika a nívó, a tökéletes elvárásához igazodott. Petőfi útirajzai a szabadság távlatának rajzai, érzései a haza szeretetének érzelmei” – foglalta össze.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Ádám Zita leszögezte: „Mi a projektünkkel köszönjük a géniusznak, hogy közöttünk járt, s elhozta végtelen szabadságvágyát, haza- és barátainak szeretetét. Ha projektünk elkészítése során ezt tanultuk meg Petőfi Sándor életéből és életművéből, ez elégséges lelki útravalóul szolgál tartalmas életünk hosszára.”
Egyszerre húsz Petőfi volt jelen a teremben, hiszen minden iskolának megvolt a saját Petőfije.
A tanulók Petőfi Sándor Úti jegyzeteit hívták segítségül. A húsz iskola (Dernő, Rozsnyó 2, Deresk, Sajógömör, Hanva, Tornalja, Nagybalog, Bátka, Cakó, Rimaszécs 2, Dobóca, Rimaszombat 2, Losonc, Nagydaróc, Fülek, Feled, Almágy) a területéhez legközelebbi helyszínt, érdekességet dolgozta fel, így kikutatva és megtanulva a helyi értékeket.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Ezzel feltárták a féléves munkát, amit a témával különböző órákon eltöltöttek. Mindenki saját címert is kidolgozott. Az élményszerű tanulás projektmunkával valósult meg. Az iskolák projektkoordinátorai rendszeresen találkoztak. A projektnapon pedig a résztvevők bemutatták, mit tudtak meg, s virtuálisan beutazták a gömöri és nógrádi helyszíneket, ahol Petőfi annak idején járt. A tanulók a legtöbb projektben azt is megnézték, hogy mit és hogyan látna 200 év után a költő. Nagy örömmel nyugtázták, hogy ennyi év után is ilyen eleven él a költő emléke a térségben.
Fekete Irén kifejtette, hogy tiszteletét és elismerését fejezi ki Ádám Zitának, aki már évtizedek óta összefogja ezt a közös munkát.
„Ez a projektnap felülmúlt mindent, hatalmas fejlődésen ment át. Egész nap azon gondolkodtam, hogy a világon ezt mindenkinek látni kellene. Hatalmas köszönet a pedagógusoknak, óriási munkát látok e mögött, amit itt bemutattak, hogy mi mindent tettek ezekkel a gyerekekkel. Olyan gyönyörűen beszéltek, minden mozzanatra odafigyeltek. A másik oldal pedig, ahogyan ez meg van szervezve. Itt van a regionális pedagógiai központ, s itt vannak a rozsnyói, nagyrőcei, rimaszombati területi választmányaink. S ez nagy öröm, hiszen mindig is azt mondom, hogy csak csapatban tudok dolgozni és a mai napon is bebizonyosodott, hogy az én csapatom az összes gyerek, a pedagógusok, a kollégák, a területi választmányok. Ez egy csoda, amerre nézek mindenki mosolyog. A szívemhez nagyon közel álló rendezvényen vehettem részt itt Gömörben” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Fekete Irén.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Ádám Zita a pedagógiai projektnap értékelésében kifejtette, hogy csak akkor tudunk megmaradni, ha közös értékeink vannak, összejárunk, s megbeszéljük azokat. Hozzáfűzte, gondolkodjunk közösen a világ történésein, s közben fogjuk meg egymás kezét és őrizzük az értékeinket.
„Nagyon büszke vagyok arra, hogy Gömörben, Nógrádban van egy ilyen szakmai közösség, amelyik megtudja rendezni az értékhez kötődő pedagógiai projektnapokat. Idén a közös értékünk, a nemzeti kincsünk Petőfi Sándor volt. De ezzel a Petőfi-projektünk ne érjen véget, hiszen Petőfi200 van, ami teljes kalendáriumi évet ölel fel. Otthon továbbra is beszélgessenek a mai napról, Petőfi életéről, s mindenkinek nagyon ajánlom Harsányi Zsolt 1934-es könyvét, mely az évfordulóra újra megjelent. Mindenki olvassa el az Úti jegyzetek és az Úti leveleket” – üzente Ádám Zita.
Ádám Zita, Tamás Erzsébet, Korda Edit, Gyurán Ágnes Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
***
Érdemes végigtekinteti a húsz iskola projektjének vázlatát.
Dernői alapiskola
A természet vadvirága újra Gömörben című projekt az 1845-48-as évek időszakát ölelte fel.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Petőfi ekkortájt készült verseihez fenyképsorozatot készítettek a tanulók, hogy mit látna ma a költő Dernőn. Bemutatták a tájat, a barátságot, a szerelmeket, a vasgyárat, ahol a Lánchíd egyes elemei készültek. Továbbá kisfilmet is készítettek „Sorsdöntő találkozások címmel”, amelyben Petőfi és Szendrey Júlia megismerkedtek.
Rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola
A Kétszáz éve közöttünk című projekt Petőfi Sándor felvidéki körútját mutatta be, amely részletesen kitért Rozsnyó városában és az Aggteleki Nemzeti Parkban tett látogatására és élményeire, amelyet egy kisfilm formájában készítettek el.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A videó első felében Rozsnyó városát mutatták be az 1845-ös években, ahol Petőfi Sándor a Fekete Sas fogadóban szállt meg, és arról mesélt, hogy épp egy tisztújítás kellős közepébe cseppent. A videó második fele viszont már az Aggteleki Nemzeti Parkban játszódott, ahol a költő arról beszélt, hogy milyen hatást gyakorolt rá maga a Baradla-barlang. A barlang végpontján emléket is hagyott az utókor számára, díszes karcolásával, és a falu jegyzőkönyvébe írt aláírásával.
Rozsnyói Református Közösség MTNY Alapiskolája
„Ha a föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!” mottót kapta a projekt, utalva arra, Petőfi példája követendő számunkra.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A projektben az idén 200 éves Petőfi Sándor életútját mutatták be, megjelenítették életének fontosabb eseményét, beleértve a Rosznyón eltöltött napjait is. A projektet megzenésített versekkel és szavalatokkal tették színesebbé.
Dereski alapiskola
Visszahozzuk Petőfit címmel mutatták be a dereski alapiskola tanulói a projektet, melyben megidézték Petőfi Sándor alakját.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Petőfi versein keresztül bemutatták életét és munkásságát, a költő életútját. Felidézték a családja iránt érzett szeretetét, Júliához való hűségét, valamint a nemzet iránt érzett elkötelezettségét.
Sajógömöri alapiskola
A költő és a bezárt kapu – ez volt a címe a sajógömöriek projektjének. Petőfi 1845. május 25-én szállt meg a sajógömöri fogadóban.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Rozsnyóról érkezett egy rozsnyói evangélikus lelkésszel, Gömöry Andrással, akivel a helyi Szentiványi-kastélyban szerettek volna megszállni. A monda szerint azonban a kastélyba nem engedték be őket, így kénytelenek voltak a fogadóban aludni. A faluval kapcsolatban a költő csak két dolgot említ. Feltűnt neki, hogy a templom tetején a kereszt mellett csillag és félhold is látható. Továbbá, hogy a temető páratlan a maga nemében. Ugyanis oly meredek hegyoldalon fekszik, hogy a halottat – kivált sáros időben – kötéllel kell felhúzni. A sajógömöri iskola csapata adatközlők elbeszélései alapján próbálta igazolni, illetve kiegészíteni ezt a történetet. Megállapították, hogy Petőfi nem a mai templomot és a temetőt látta. Az akkori templom leégett, s az egykori temető az iskola mellett volt. A tényeken kívül saját képzeletükre is támaszkodtak. Feltételezték, hogy a fogadóban Petőfiék megvacsoráztak. A csapat tagjai utánajártak, milyen ételeket szeretett a költő, valamint, hogy valóban szerette-e a bort. A Szent-Iványi Józseffel való beszélgetést a sajógömöri szájhagyomány alapján fel is dolgozták.
Hanvai alapiskola
Petőfi látogatása Tompa Mihálynál volt a címe a Hanvai Magyar Tannyelvű Alapiskola projektjének.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Petőfi második nagy felvidéki utazására 1847. július 1-jén indult el. A partiumi Erdőd volt a cél, hogy megkérje Szendrey Júlia kezét, ám úgy tervezte, hogy addig még számos barátját, ismerősét is felkeresi. A harmadik napon érkezett meg Bejébe, ahol Tompa Mihály volt a református lelkész. Kis jelenettel kettejük találkozását elevenítették fel az iskola tanulói. Betekintést nyerhettünk Petőfi és Tompa baráti kapcsolatába.
Tornaljai alapiskola
A tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulói szintén Petőfi Bejében tett látogatását elevenítették fel, de ennek a projektnek a célja az volt, hogy Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmének ebben az időszakban történő kibontakozását, viszontagságait és beteljesülését mutassák be. Erre utalt a cím is: Ezerszer, Júlia!
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A projekt a bejei látogatásból is azokat az eseményeket domborította ki, amelyek a párkapcsolatot, Tompa Mihály szerepét és véleményét érintették. A jelenetek alapjául Petőfi és Júlia lejegyzett levelezései, naplórészletei, útirajzai és regényes életrajzai szolgáltak. Az előadást a felcsendülő dallamok mellett érdekessé tette a kivetítőn látható gyerekek által készített sziluett animáció is.
Nagybalogi alapiskola
A Nagybalogi Alapiskola tanulói örömmel kapcsolódtak be a Petőfi-projektbe. Projektjük címe: Petőfi versben, dalban és rajzban.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A kisiskola negyedikesei lettek a felkészülés és közös tanulás fő résztvevői és a projektnap szereplői, de rajtuk kívül több tanuló, sőt még pár kis ovis is részt vett a projekthez kapcsolódó feladatok némelyikében. Prezentációjukban összefoglalták a költőhöz kötődő féléves aktivitásaikat, amikor is részt vettek versposztban, rajzversenyben, március 15-i megemlékezése, de több kiállítást és Rimaszombat városát is meglátogatták, utóbbit Sebők Valéria vezetésével. A projektnapon velük együtt fellépett a Nagybalogi Szivárvány énekkar pár tagja is, s közösen adták elő a Befordultam a konyhára dalt. Nem feledkeztek meg Petőfi Szécsi Mária verséről sem, hiszen a magyar főúrnő Vámosbalogon született.
Bátkai alapiskola
A bátkai iskolások projektjüknek a Csevegés a szobor alatt címet adták.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Igaz, bejegyzés Bátkáról nem készült az Úti jegyzetekben, de meggyőződésük, hogy Petőfi útja során átutazott falujukon. Ez az elképzelés pedig közelebb hozta a költőt a tanulókhoz. Fantáziájuk szárnyalni kezdett és ennek nincs határa… Mert a dalocska is úgy szól, hogy „a költő visszatér, míg a földön ember él, a költő visszatér… Megelevenedett a rimaszombati Petőfi szobor és annak története is, sőt a teljes jelenet annak a tövében zajlott. Nem feledkeztek meg a gyermekirodalom megteremtőjének, Pósa Lajosnak Petőfi verséről és az általa szerkesztett Az Én Ujságom lapról sem, melyben több Petőfivel kapcsolatos írás is megjelent.
Cakói alapiskola
A Cakói Alapiskola kisiskolásai Szerelmi ámor címmel készítették el pedagógiai projektjüket.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Petőfi Sándor szíve tele volt szeretettel és még jobban szerelemmel. Hol vannak manapság ilyen szerelmes szívű legények. Ezen és sok más histórián elmélkedett a Cakói Alapiskola Gyöngyikéje.
Rimaszécsi Alapiskola
„Aki Gömörben jár, el ne mulassza Murány omladékait megnézni! “ – üzen nekünk Petőfi, aki barátjával, Tompa Mihállyal meglátogatta Murány magaslatát. Ezt az idézetet adták a projektjük címének.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A Rimaszécsi Alapiskola 5. A és 6. A osztályos tanulói vettek részt a munkában, feldolgozták, hogy a költő milyen izgalmas utazást tett a régióban. Nem kellett sokáig keresgélni, hogy projektjük fő témáját megtalálják. Választásuk Murány várára esett, mert a vár története szorosan kapcsolódik Rimaszécshez. Hiszen a Murányi Vénusz, Széchy Mária családja rimaszécsi kötődésű. A főúrnő uralkodása idején érte el a murányi vár legnagyobb fellendülését, s most az is kiderült, milyennek látta Petőfi.
Rimaszécsi Speciális Alapiskola
Interjú Petőfivel címmel közelítette meg a Rimaszécsi Spaciális Alapiskola a Petőfi Sándor életével és műveivel való találkozást.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Az alkalmi rimaszécsi televízió stábja egy interjút készített Petőfi Sándorral. A jelenetet a helyi speciális alapiskola tanulói mutatták be, úgy, hogy rácsodálkoztak a rendkívüli látogatóra, aki nemcsak hazájában ismert, hanem az egész világon is. Egy költő, akinek rengeteg arca van, a hősszerelmestől kezdve a politikuson át egészen a filozófusig. Egy költő, aki maga volna a fő nemzeti költőnk, akiről nagyon sok tényszerű adatot kell megtanulni. Érettségi tétel is, rengeteg utca, tér van róla elnevezve, és szobrai is bőven vannak. Nyilván, ha az utcán bárkit megkérdezünk, hogy ismer-e magyar költőt, szintén az ő neve bukkan fel legtöbbször. A tanulók több versből is idéztek, végül közösen elénekelték a Füstbement terv megzenésített verset.
Dobócai Alapiskola
A Dobóci Alapiskola tanulói immár 3. alkalommal vettek részt a pedagógiai projektben. Most Petőfitől gyerekeknek címmel mutatták be projektjüket.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Az idei projektnapra azért jelentkeztek, mert sok Petőfi gyerekverset tanultak meg és ismernek. A versekből illusztrációk is készültek, melyek a műsor alatt kivetítve voltak megtekinthetők. A versrészleteket koszorúba fonták és táncos-zenés jelenet közben mutatták be.
Rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola
Egyszer volt Batyiban táblabíróválasztás…
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A Tompa Mihály Alapiskola diákjai Petőfi Sándor rimaszombati látogatásának egy szeletét hozták el a projektnapra, melyben kiderült, hogy mi minden történt a neves költővel Batyiban. A diákok időutazóként belekerültek Petőfi Úti jegyzeteibe, és részt vettek a poéta rimaszombati, olykor humoros, olykor meglepő kalandjaiban. Bemutatták a házat, amelyben Petőfi Rimaszombatban megszállt ittlétekor.
Rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium
A református gimnazisták projektjének a címe a Baráti beszélgetés volt. Ebben elmerülhettünk triászunk tagjai: Petőfi Sándor, Arany János és Tompa Mihály társalgásában.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A tűzrőlpattant Petőfi, a visszafogott Arany és a szerény Tompa egyaránt rácsodálkozott arra, hogy még mindig mennyire nagy hatással vannak költeményeik a mai olvasókra. Újra bebarangolták Rimaszombat utcáit és a mai irodalom tankönyveket átlapozva büszkén tudatosították, hogy milyen értékes munkásságot hagytak maguk után, hiszen neveiket a magyar irodalom mai napig büszkén őrzi és tanítja az utókornak. A három jó barát visszaemlékezett fiatalkorára, utazásaikra Gömörben és arra, hogyan is indult barátságuk. Elmerengtek, hogy vajon mi az, amit másképpen kellett volna tenniük? Esetleg nem kellett volna-e más címet adni egy-egy versnek? Megfelelő-e a rímképlet? Lehet, hogy érthetőbb fogalmakat használhattak volna, amivel még olvasottabbakká válnak a mai fiatalok számára. Végül Rimaszombatban a Petőfi és a Tompa szobor láttán elégedettség töltötte el őket, s bár Arany büszke két jó barátjára, de felmerült benne a kérdés, hogy vajon az ő szobra hol maradt el. Projektünk végén azonban erre a kérdésre is választ kaptak B. Kovács Istvántól, aki előadást tartott erről az iskolájukban.
Losonci Kármán József Alapiskola
Az elfelejtett köpönyeg címet választották a nógrádi diákok projektjük címének.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
„Losoncról Balassa-Gyarmatra mentemben semmi baj sem ért, kivevén, hogy a köpönyegemet Losoncon felejtvén…” – áll az Úti jegyzetekben. E pár sor ihlette rövid műsorukat, melyben Petőfi Sándor nógrádi tartózkodását mutatták be. Különösen a losonci tartózkodására fókuszáltak. Többször járt Losoncon, ahogy ő írta: „Dicsőséges eszem-iszom világ volt!” Egy mulatságos kis városkának tartotta Losoncot, ahol szerelembe is esett. A dicsőséges eszem-iszomból az „iszom” volt valószínűleg rá jellemzőbb, hiszen köpönyegét Losoncon felejté…
Nagydaróci alapiskola
„Egy estém Nagydarócban” – ez volt a projekt címe.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A nagydaróci alapiskola tanulói szerencsés módon találkoztak a faluban Petőfi Sándorral. A tanulók örömmel vették a találkozást és rengeteg kérdést tettek fel a költőnek. Annak érdekében, hogy megörökítsék ezt a napot, interjút készítettek Petőfivel, amit az iskolában mindenki számára elérhetővé tettek. Azonban olyan dolgok is felvetődtek a költő számára az interjú során, amik ámulatba ejtették, hogy mi is történik a XXI. században. Az interjú után Petőfi örömmel meghallgatta egykor írt költeményeit, amit a diákok adtak elő neki. A nap végén a költő megszállt a falusi fogadóban, és másnap folytatta útját.
Füleki Mocsáry Lajos Alapiskola
A Mocsáry Lajos Alapiskola Petőfi Sándor A helység kalapácsa c. művét dolgozta fel.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A mű egy vígeposz, ezért arra biztatták a közönséget, hogy sokat nevessenek A helyszín a helyi kocsma és templom váltakozása volt. A történetben egy szerelmi háromszöget jelenítettek meg Szélestenyerű Fejenagy, Szemérmetes Erzsók és a Lágyszívű Kántor között. Már a beszédes nevek is mutatták, hogy nem akármilyen történetről volt szó.
Feledi Szombathy Viktor Alapiskola
A Sándorunk körtefája címmel készítette el projektjét a feledi Szombathy Viktor Alapiskola csapata.
A szatirikus történet Gortvakisfaludban játszódott, a megidézett alakok pedig Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Adorján Boldizsár, Arany János, osztrák katonatiszt, kocsmáros, kocsmárosné, Fülöp testvér voltak. A történet kiindulópontja az az alternatíva, miszerint Petőfi Sándor az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot túlélve bújkálni kényszerült. Rejtekhelyként Gortvakisfaludot választotta, ahol utazásai során már megfordult, ráadásul jó barátja, Adorján Boldizsár is e falu szülöttje. Petőfi írt is hozzá verset. A történet humorosan tálalta a szabadságharcból kiábrándult Petőfi gondolatait, a bújkálásból adódó konfliktusokat és a rejtőzködők mindennapos tevékenységét. Költőnk unalmas rejtőzködését költőtársai, Tompa Mihály és Arany János tették szinesebbé, érdekesebbé. A nyugalmat és önfeledt beszélgetést egy odatévedt idegen zavarta meg, kinek ruháját osztrák színek ékesítették…
Almágyi Alapiskola
Az Almágyi Alapiskola és Óvoda projektjének címe: Petőfi és a Medvesalja volt.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A tanulók projektjükben mintegy összefoglalóként újra felidézték, hogy Petőfi Sándor mely helyeket látogatta meg szülőföldjükön. Bemutatták, hogyan járták be ők is a nagy előd útvonalának egy részét. Ezek után betekintést nyújtottak abba, hogy milyen egyéb foglalkozásokat tartottak az iskolában a projekttel kapcsolatban. Beszéltek a Posztolj Petőfit! oldalukról és annak látogatottságáról, majd pedig a Petőfi-témát felölelő rajzversenyükről is. Befejezésként összefoglalták a projektidőszakban tanultakat és tapasztalataikat. Címerükben három körbe helyezték a bejárt helyszínek jellegzetes képeit: Ajnácskőt a várral, Csevicét a kúttal és Vecseklőt a házzal, ahol Petőfi járt. Utóbbi helyszínen Kovács Tibor polgármester kalauzolta őket. A címer középére a három falu térképe került az összekötő utakkal. Ezek az utak jelképezik azt az utat is, ami mindannyiunkat összeköt.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
