A NATO-csúcs erős jelzést ad majd Ukrajna számára, hogy jelentős előrehaladást ért el a tagság felé vezető úton, ugyanakkor mind a katonaságát, mind demokráciáját illetően további reformokra szorul – jelentette ki kedden az amerikai külügyminisztérium amerikai médiumoknak adott interjúkban.
Antony Blinken az ABC televízió műsorában megerősítette ugyanakkor, hogy amíg tart a háború, addig az ukrán tagság nem fog megvalósulni.
Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnától elvárt reformok részét képezi demokráciájának megerősítése.
Hozzátette, hogy a NATO-csúcstalálkozó eredményeként látható lesz a védelmi szövetség egysége a nagyon gyakorlati és tartós támogatásban Ukrajna irányába, ide értve a tagság felé vezető utat is.
A Kelet-Ukrajnában jelenleg zajló ukrán ellentámadásról megjegyezte, hogy az ukránok rendelkeznek a sikerhez szükséges eszközökkel, ugyanakkor kihívásokkal szembesülnek, mert az orosz katonaság nagyon erős védelmet épített ki.
Az amerikai külügyminiszter az NBC televíziónak arról beszélt, hogy a NATO és egyes tagállamai segítséget nyújtanak Ukrajna számára elrettentő erejének és védelmi kapacitásainak fokozatos felépítéséhez. Arra a kérdésre, hogy Oroszország érdekeltté válik-e a háború elhúzódásában, amennyiben a NATO kizárja az ukrán tagságot, amíg az háborúban áll, Antony Blinken azt mondta, hogy a háború csak egységesebbé teszi a NATO kiállását Ukrajna mögött, ami azt üzeni az orosz elnöknek, hogy nem tudja kifárasztani a védelmi szövetséget és az Ukrajnát támogató országokat.
Blinken szintén kedden a CBS televíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO „nyitott kapuk” felvételi politikája mellett, ami azt jelenti, hogy bárki tagjává válhat a védelmi szövetségnek, amikor készen áll arra, és minden szövetséges egyetért a tagságra vonatkozó meghívással.
Orbán Viktor: fegyverek helyett békére van szükség Ukrajnában
Fegyverek helyett békére van szükség Ukrajnában – hangsúlyozta a miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban.
Orbán Viktor a vilniusi kétnapos NATO-csúcs legfontosabb kérdésének az orosz-ukrán háborút nevezte.
„A magyar álláspont változatlan, ezt fogjuk képviselni: Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni” – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor hozzátette, hogy tűzszünetre volna szükség és a háború helyett minél hamarabb meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat.
„A magyar álláspont világos, hiszen a háború a szomszédunkban van és a Kárpátalján élő magyarok miatt magyar emberek tízezrei vannak közvetlen veszélyben” – mondta.
A miniszterelnök rögzítette: Magyarország amellett tör lándzsát, hogy a NATO ne változtassa meg korábbi álláspontját, hiszen a NATO egy katonai-védelmi szövetség. A NATO azért jött létre, hogy megvédje a tagállamait, nem azért, hogy más országok területén hajtson végre katonai akciókat – mutatott rá Orbán Viktor.
A magyar álláspont most, a tárgyalások kezdetén teljesen egybeesik a NATO álláspontjával, hiszen a NATO nem küld csapatokat, nem küld fegyvereket, nem képez ki harcoló katonai egységeket, hanem a saját tagállamai védelmét próbálja megerősíteni.
„Ez szükséges, helyes és Magyarország ezt támogatni fogja” – zárta szavait Orbán Viktor.
Az európai biztonsági helyzetre reagálnak a tagállamok
„Rendkívül fontos csúcstalálkozóról van szó, amelyen az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta folyamatosan romló európai biztonsági helyzetre reagálnak a tagállamok” – emlékeztetett Martin Strižinec elnöki szóvivő. Szlovákia számára a fő prioritás a légvédelmi rendszerek elhelyezése a NATO keleti határán oly módon, hogy valamennyi tagállam, köztük Szlovákia is megfelelő védettséget élvezzen.
Sklenár fontosnak nevezte a védelmi képességek fokozását, melynek köszönhetően megfelelően reagálhatnak a tagállamok egy esetleges támadásra, továbbá azt, hogy a tagállamok minimum a GDP-jük két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, emellett fontos téma Ukrajna majdani fokozatos betagozódásának és NATO-csatlakozásának előkészítése. „A legfontosabb az új védelmi terv elfogadása lesz, amely lefekteti, hogy hol, mikor és milyen védelmi erőkkel reagálnak közösen a tagállamok a fennálló veszélyekre” – tette hozzá Sklenár.
A NATO-tagállamok vezetői, köztük Joe Biden amerikai elnök a NATO előtt álló legfontosabb kihívásokat vitatja meg, a fő hangsúly a NATO keleti szárnyának megerősítésén van, további központi téma Ukrajna közeledése a NATO-hoz.
Strižinec hozzátette, szerdán (június 12.) kerül sor a NATO-Ukrajna tanács első ülésre, melyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A NATO-csúcson sor kerül a kibővített indiai-csendes-óceáni térségbeli partnerekkel folytatott megbeszélésekre is. „Emellett Zuzana Čaputová államfő további számos kétoldalú találkozón vesz részt” – tette hozzá Strižinec.
A Smer szerint kellő felhatalmazás nélkül vesz részt a NATO-csúcson az államfő
Az ellenzéki Smer-SD szerint kellő felhatalmazás nélkül vesz részt a vilniusi NATO-csúcson Zuzana Čaputová államfő. A párt azt állítja, az elnök senkivel sem egyeztetett, megkerülte a pártokat és intézményeket. Az államfő azzal reagált, elutazását a hagyományos egyeztetés előzte meg a kormányzattal, és pontosan olyan felhatalmazással vesz részt a NATO-csúcson, mint a korábbi találkozókon, beleértve a Smer kormányzása alatt rendezett 2019-es NATO-csúcsot is.
„Nem néhány nap vagy hét alatt lettek kialakítva azok az álláspontok, amelyekkel Szlovákiát képviselem a találkozón, hosszú hónapok megbeszéléseiről van szó az egyes minisztériumokkal, még az előző, illetve a mostani kormány részéről, minden a hagyományos kormányzati eljárások keretében történt” – szögezte le Čaputová. Hozzátette, a NATO-csúcson nem születik döntés Ukrajna NATO-csatlakozásáról, csupán a politikai és gyakorlati együttműködés erősítéséről.
Marián Giba alkotmányjogász, az államfő tanácsadója kifejtette, az alkotmány és a nemzetközi jog szerint is a köztársasági elnök az adott állam és annak szuverenitásának első számú képviselője. Ennek felel meg az állam legmagasabb szintű jogi és politikai képviselete is külföldön, amihez az államfőnek nincs szüksége semmilyen külön felhatalmazásra. „Tekintettel arra, hogy az államfő egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, a NATO pedig nemzetközi katonai-védelmi szövetség, inkább az a kérdés lenne helyénvaló, hogy vajon ki más képviselhetné az országot a NATO-csúcson, ha nem az államfő” – tette hozzá Giba.
Robert Fico, a Smer-SD elnöke feltette a kérdést, ki garantálja az államfőnek, hogy konkrét formát ölt majd Szlovákiában kormányzati vagy parlamenti szinten az, ahogyan ő a NATO-csúcson szavaz. „Egyáltalán nem tartjuk magunkra nézve kötelezőnek mindazt, amit az államfő a vilniusi csúcson képvisel, mert az ő szubjektív döntéseiről lesz szó, melyekről senkivel sem egyeztetett” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Fico.
A Smer-SD elnöke azt is kifogásolja, hogy a NATO-csúcson meg akarják szabni, hogy a tagállamok kötelesek a GDP-jük minimum 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítani, szerinte fontosabb területek is vannak, az egészségügyet említette. Hozzátette, Ukrajna NATO-csatlakozása nem felel meg Szlovákia nemzeti érdekeinek, a régióbeli feszültség növekedésére és a háború veszélyére figyelmeztet. Megismételte, hogy Ukrajnának ütközőzónát kell képeznie Oroszország és a NATO között. Ugyanakkor Fico megerősítette, támogatja Szlovákia NATO-tagságának megőrzését és vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
(mti/tasr/Felvidék.ma)
