Nendtvich Tamás gyógyszerész, botanikus, entomológus évfordulójáról illendő megemlékeznünk, hiszen földink volt. Az egyetemi tanár Késmárkon született 1782. november 15-én és Pécsett hunyt el 1858. augusztus 3-án, tehát 165 éve. Érdemes röviden vázolnunk életrajzát, mert ma már kevesen tartják őt számon.
Szülővárosa híres evangélikus líceumában tanult, ahol annyi híresség koptatta a padokat. Gyógyszerész oklevelét Pesten szerezte. 1805-től vagy 1806-tól Pécsett találjuk, ahol az Arany Sas gyógyszertár tulajdonosa lett. Ő volt az első evangélikus, aki kancelláriai engedéllyel a városban letelepedhetett!
„Nendtvich Tamásban az isteni gondviselés nemcsak az első evangélikust küldte Pécsre, hanem oly férfiút is, akiben megvoltak azok a képességek, amelyeknek birtokában és fölhasználásában megalapítója tudott lenni ezen exponált ponton az evangélikus egyház Sionának. Régi tősgyökeres evangélikus család sarjához illően magával hozta a lutheránus szellemtől áthatott Szepességből a hamisítatlan vallásos érzületet s a lángoló egyházszeretetet. Tudatában volt magasztos hivatásának, annak, hogy ezen őrtálló helyen reá vár az ev. egyház megalapításának, szervezésének dicső feladata és ez a meggyőződése sohasem engedte lankadni munkakedvét az ezer és ezer akadállyal való küzdelemben. Élete végéig ő volt a gyülekezetnek mindenkor támasza, lelke, tudott a szent célért lelkesedni, áldozatot hozni. A kisded sereg is fölismerte az ő vezéri hivatását: hűen és teljes bizalommal követte” – méltatta Baldauf Gusztáv, pécsi evangélikus lelkész. Az első evangélikus istentiszteleteket az ő házában tartották, de a templom megépülését nem élhette meg.
Növényeket és rovarokat gyűjtött rendszeresen Baranya vármegyében és Szlavóniában. Nagy lepke- és növénygyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
Kapcsolatban állt a pozsonyi születésű Sadler Józseffel (1791-1849) is, aki egyetemi tanár, orvos, gyógyszerész és botanikus volt. Fia, Károly (1811-1892) az ő gyűjtései alapján írta meg disszertációját a pécsi flóráról. Orvosdoktor, vegyész, az MTA tagja lett.
Elhunyta alkalmából tartott gyűlés jegyzőkönyve a következő szavakkal búcsúzott tőle: „A gyülekezet elvesztette tiszteletreméltó elöljáróját, Nendtvich Tamást, a gyülekezet alapitóját, a protestantizmus fáradhat[at]lan bajnokát.”
(Makovitzky József és Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
