Természetesen a falunapoknak is megvan a helye az éves rendezvénynaptárban, de vannak olyan községek, ahol tudtak lépni egy szintet, és nagyobb fesztivállal is megszólítják a szélesebb régió lakóit.
Jó alkalom ez egy kicsit bemutatni a falut, felpezsdíteni az életet, nem utolsósorban a helyi családi vállalkozások és kézműves termékek is megmutathatják magukat. Jó példa erre a Dunamocsi Burcsákfesztivál, ami mára már a régió nyárzáró bulijává nőtte ki magát.
A Duna-parti település egy piaci rést talált meg a boros fesztiválok tömegében, hiszen a burcsáknak (murcinak) korábban nem volt ünnepe, holott a legtöbb helyen izgatottan várják az első melegen pezsgő italokat – vidékünkön az erjedő, már alkoholtartalmú szőlőmustot nevezzük burcsáknak, melyből az erjedés befejeződése után, a tisztítási folyamatot követően kapjuk az újbort. Van, aki imádja, van, aki nem, de egészen bizonyosan a szőlőtermesztő vidékek egy jellegzetessége. A dunamocsi fesztivál viszont jóval többről szól, ezek a családi programok egész hétvégén, jóízű baráti beszélgetések, ismert előadók, és igazi buli hangulat.
A jubileumi X. Dunamocsi Burcsákfeszt első napi programjára a kultúrházban került sor a helyi önkéntes tűzoltó egyesület megalakulásának 140. évfordulója alkalmából.
Az ünnepélyes megnyitón a dunamocsi születésű Lajos András színművész, a Miskolci Nemzeti Színház tagja, mint a rendezvény műsorvezetője köszöntötte majd a község polgármestere, Banai Tóth Pál megnyitotta az idei rendezvényt. Köszöntőjében elmondta, mióta az emberiség ismeri a tüzet, azóta védekezni is kényszerül ellene.
Településük egyik legrégebbi – társadalmi, élet- és vagyonvédelmi – szervezete az Önkéntes Tűzoltó Egyesület már 140 éve szolgálja a falu lakóit. Kilenc évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal vágtak bele a fesztivál megszervezésébe, és jó ötletnek bizonyult a korábbi, Szent István-naphoz kötődő falunap továbbgondolása.
Ifj. Rácz Kálmán történész ezt követően felelevenítette az önkéntes tűzoltóság megalakulásának történetét. A létrehozásuk az 1800-as évek elején Nyugat-Európából indult és 1860 körül gróf Széchenyi Ödön szorgalmazta a megszervezését. A második világháború előtt két éjjeliőr járta a falu utcáit, vigyázva a lakosság biztonságára. Tűz esetén harangszóval riasztották a tűzoltókat és a lakosságot. A kocsi fecskendőt és a vizes lajtot az ügyeletes gazdák lovaival vontatták. A tűzoltóegylet tevékenysége a századfordulóig leginkább csak a szakmai tevékenységre korlátozódott, majd az 1900-as évek közepétől bekapcsolódott a falu kulturális életébe is. A szépen fejlődő tűzoltószervezet a második világháború utolsó éveiben egyre jobban sorvadt, majd az ostrom idején a szervezeti élet is megszűnt. A háború utáni években teljesen újjá kellett szervezni a testületet, hogy ismét biztonsággal tudja szolgálni a falu tűzvédelmét.
A Dunamocsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke Orosz Jenő ünnepi köszöntőjében visszatekintett az elmúlt két évtizedre. Megpályázták szertáruk felújítását egy uniós nagyprojekt keretében, amit el is nyertek. Így lett a szertárból egy exkluzív épület a község főterén, amely háromemeletes, toronnyal, három garázzsal, iroda és mellékhelyiségekkel. Mindehhez bútorok, laptop és adóvevő is járt. Emellett a környezetvédelmi minisztériumnál is megpályáztak egy árvízvédelmi csomagot, komoly felszereléssel. „A 2013-as árvíznél becsülettel helyt álltunk, ekkor a belügyminisztertől 49 dunamocsi tűzoltó kapott névre szóló kitüntetést aktív részvételéért az árvízi védekezésben” – emelte ki az elnök.
Kivételesen jó a szervezet felszereltsége. Áramfejlesztő, vízelterelők, öt motorfűrész, búvárpumpa, ágalófűrész, a harmadik emeletig érő létra, irdatlan mennyiségű tömlő, bevetési ruha, cipő, combig érő csizmák, sisak és sok egyéb. Mikor a belügyminisztérium úgy döntött, támogatja az önkéntes tűzoltószervezeteket, 2020-ban a dunamocsiak is kaptak egy új IVECO tűzoltóautót. Mivel a 2018-as év elején a régebbi Tatrát is felújították pályázati pénzből, most már három tűzoltóautóval rendelkeznek. Az elnök elmondta, bevetésekből sincs hiány. 2019-ben tizenkét bevetésen voltak nem csak helyben, de a környékbeli településeken is. 2020-ban ez hét esetre csökkent, talán a vírusjárványból adódó kevesebb aktivitás miatt. A tűzesetek mellett az árvízvédelem, és a baleseteknél való segítségnyújtás is a feladataik közé tartozik”– idézte fel.
Az elismerések átadását követően a megemlékezés a kiállítás megnyitójával és tűzoltó autók felvonulásával folytatódott, majd az egyházak képviselői, Kiss Robert általános érseki helynök kanonok, esperes és Dobai Sándor református lelkész megszentelték és megáldották a jelenlévő tűzoltókat.
Az ünnepélyes megemlékezést követően a községi parkban lévő szabadtéri színpadon fellépett Szarka Gyula és zenekara, Vadkerti Imre és a Zsapka – Emmer duó.
Másnap a rendezvény már hagyományosan a lecsófőző versennyel indult a községi hivatal mögötti parkban, amelyet a Dunamocsi Harmónia Szabadidőközpont nyert, majd kézműves vásárral, burcsák kóstolóval folytatódott. A kora esti programban láthatták a Tündérfátyol Zeneszó mesés-zenés műsorát, majd a Mákvirágok citerazenekar is fellépett, akik a hetvenes években meghonosodott dunamocsi hagyományt élesztették újra, ismét citerazenekar működik a faluban.
A Süttői énekkar következett, akik a Petőfi 200 emlékév tiszteletére szánt dalcsokorral is szórakoztatták a nézőket. A párkányi Jóvilágvan együttes zenéje elektronikus káosz, a mai értelemben vett rockzene az underground kultúra elemeivel átitatva. A Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák zenekar műsorában összeolvad a magyar kultúra, és a rock’n’roll forradalom szeretete. Így fér össze a kalotaszegi hajnali Petőfi és Gérecz verseivel, illetve Hendrix zenéjével. A rendkívül energikus produkció bearanyozza a velük töltött tartalmas, információban, és humorban gazdag estét. Számos ponton utal a rock’n’roll forradalom, az amerikai zenei kultúra és a zenekar elképzelésének kapcsolatára.
A rendezvény diszkóval zárult.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)