A történelmi ismeretek hiánya kihat Közép-Európa külföldi értékelésére – szögezte le Bauer Béla, a Századvég Alapítvány társadalomtudományi kutatócsoportjának vezető kutatója szerdán Varsóban, a közép-európai térség Nyugat-Európában megjelenő médiaképéről szóló konferencián.
Bauer Béla a közép-európai országokról terjedő dezinformációnak szánt pódiumbeszélgetésen aláhúzta: egymás ismeretét történelmi kontextusba kell helyezni, ez pedig „nem egy évtizedet vagy évszázadot jelent”. Például a magyar–lengyel kapcsolatok akár fél évezreddel is visszavezethetők, eközben a régebbi időszakok a térségünkben nem képezik a történelmi oktatás részét – magyarázta.
A nyugat-európai országokban pedig nem is tanítják a közép-európai történelmet – szögezte le. „Ha ezek az ismeretek hiányoznak, bármit elhisznek térségünk országairól, a régiónk olyan nekik, mintha a Óperencián túl lenne egy meseország”
– fogalmazott Bauer Béla.
Magyarországot a konferencián Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője is képviselte, aki a tárgyilagos és objektív tudósítás hiányáról beszélt. Példaként említette a 2020 tavaszán a nyugati médiában elterjedt álhírt a magyar Országgyűlés munkájának felfüggesztéséről. Az ilyen dezinformációk azért terjedhettek el, „mert olyan közhangulat alakult, hogy akármi rosszat mondanak Magyarországról vagy Lengyelországról, ezt el akarják hinni” – mondta el Kálnoky.
Ez ellen küzdeni rendkívül nehéz – szögezte le. Egyúttal rámutatott: Németországban, ahol a liberális média van túlsúlyban, társadalmi igény észlelhető a konzervatív média iránt. Reményét fejezte ki, hogy „a sajtószabadság, a sajtópiac szabadsága majd elrendezi a dolgot”.
Wojciech Surmacz, a PAP lengyel hírügynökség vezérigazgatója a konferencia megnyitóján paradoxonnak nevezte, hogy a nyugat-európai újságírók „ki akarják oktatni térségünket a szólásszabadságról”. Közben Lengyelországban az újságírók a második világháború befejezése óta „mást sem tettek, csak a szólásszabadságért harcoltak”, ezért az „szent a lengyelek számára” – húzta alá.
A nyugati kollégáknak tudatosítaniuk kell, hogy nálunk „sokkal messzebbre menő a szólásszabadság és a cenzúra felfogása, hiszen ők nem tapasztalták a cenzúrát a kommunizmus idején” – fogalmazott Surmacz.
Pawel Lisicki, a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap főszerkesztője úgy látta:
a Közép-Európáról szóló dezinformáció oka nem az információhiány, hanem az, hogy a nyugati média „nagyon konkrét politikai és ideológiai érdekeket szolgál”.
Michal Karnowski, a Sieci lengyel konzervatív hetilap alapítója úgy látta: a térségünket érintő dezinformációval úgy lehet szembeszegülni, hogy „megismerjük a lejáratás mechanizmusait”, fontos az önszerveződés, a kapcsolatépítés is. „Mindennek azonban a nemzeti szuverenitás megőrzése az előfeltétele” – hangsúlyozta Karnowski.
A konferenciát a legnagyobb lengyel újságíró-szervezet, a Lengyel Újságírók Szövetsége (SDP) és a varsói Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet rendezte, lengyel és magyar szakértők mellett részt vettek rajta cseh és horvát újságírók, lapszerkesztők is.
(MTI)
