A Csemadok Kassa-környéki Területi Választmányának tiszteletbeli örökös elnöke halálának második évfordulója alkalmából a Szepsiben működő Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya és a Csemadok Buzitai Alapszervezete október 13-án és 14-én rendezte meg a 2. Gál Sándor Napokat a buzitai kultúrház nagytermében.
Gál Sándor, felvidéki magyar költő, prózaíró, publicista, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja, a kassai Thália Színház egyik alapítója, az 1970-es és 80-as években a kassai és szepsi Fábry Zoltán Napok egyik fő szervezője volt. A Csemadok országos elnökségének sok éven át meghatározó tagja, irodalmi, anyanyelvi és közéleti-kulturális szerveződésekben is tevékenykedett.
1974 és 2006 között, 32 éven át volt a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmányának elnöke. Munkásságát egyebek mellett József Attila-díjjal, Madách Imre-díjjal, Berzsenyi-díjjal, Madách Posonium életműdíjjal ismerték el. Gál Sándor 1937-ben Búcson született és 2021. május végén hunyt el, Buzitán a helyi temetőben van a sírhelye.
A rendezvénysorozata fővédnöke Gál Éva, műsorvezetője pedig Mihályi Molnár László volt.
Az ünnepélyes megnyitót követően sor került a vers- és prózamondó versenyre, melyet a szervezők hat kategóriában hirdettek meg: az alapiskolák, a középiskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok diákjainak, a főiskolák és egyetemek hallgatóinak, valamint a felnőtteknek, illetve a megzenésített versek kategóriában.
A részvétel feltétele kategóriánként egy kötelező és egy szabadon választott mű előadása volt. A verséneklők kategóriában előnyt élvezett a fellépők és felkészítőik által megzenésített zeneszám. Fontos volt, hogy az előadott produkció Gál Sándor műve legyen.
A szakmai zsűri tagjai Varga Anikó, a kassai Thália Színház művésznője, Borosné Gál Éva irodalomtörténész, Gál Sándor lánya, Győző Andrea, a búcsi Katona Mihály MTNY Alapiskola igazgatója, Varga Lívia, a kassai Thália Színház művésznője, Illés Oszkár, a kassai Thália Színház művésze, Gál Csaba, a búcsi Katona Mihály MTNY Alapiskola pedagógusa, Zsapka Attila, a Kor-Zár verséneklő együttes vezetője, énekes, Horňák Marek, a Buzitai MTNY Alapiskola zenetanára, illetve Mihályi Molnár László, nyugalmazott iskolaigazgató, a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmányának alelnöke.
A 2. Gál Sándor Napok vers- és prózamondó verseny résztvevői a Buzitai MTNY Alapiskolából, a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontból (Szepsi), a Szepsi MTNY Alapiskolából, a Rimaszombati MTNY Alapiskolából, a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskolából (Edelény), a Katona Mihály Magyar Tannyelvű Alapiskolából (Búcs), valamint a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskolából (Kassa) érkeztek.
Név szerint Medve Barbara, Horňák Leonard, Varga Borbála, Sivák Fanni, Pálos Márk, Gergely Abigél, Pollag András, Parti Borbála, Pelegrin Noémi, Juhász Levente, Diczházi Dorka, Halász Zoé, Kozmann Krisztina, Horňák Júlia, Dobos Boglárka, Matesz Lia, Vodila Aisa, Viszlay Enikő, Pekár Sophia, Sóki Panna, Persei Dorka, Képes Lóránt, Demko András. A Salka Banda verséneklő együttes tagjai: Balta Rita, Kovács Réka, Viszlay Boglárka, Bojszko Kevin, Lacza Viktor, Dunka Roland és Pelegrin Noémi.
A rajzversenyt három kategóriában hirdették meg: az óvodásoknak, illetve az alsó és a felső tagozatos tanulóknak.
A témája versillusztráció volt – Mese a Hétpettyes házikóról, Fagy úrfi és a hajnali fagy, Fák éneke című Gál Sándor-művekhez.
A rajzok tetszőleges technikával készülhettek. A beküldött alkotásokból kiállítás készült, amely a rendezvény alatt volt megtekinthető. A rajzverseny díjazottjai: Szemán Eszter, Filakovský Zara, Csáji Zsófia, Prokop Trisztan, Turák Lilien, Hudák Vladimír, Kozmann Krisztina, Horňák Júlia, Stričik Szofia, Dohányos Gréta, Cselényi Dalma, Tóth Panni.
A verseny résztvevői emléklapot kaptak, a legsikeresebb versenyzők oklevelet vehettek át, valamint könyvjutalomban részesültek. A határokon átívelő vetélkedő kategóriánként két-két legsikeresebb szereplője tiszteletbeli belépőjegyet kapott a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya által szervezett Mécs László Szabadegyetem rendezvénysorozatára, illetve nyári gyerektáborába.
A Gál Sándorra való emlékezés a helyi köztemetőben folytatódott, ahol az emlékműsor keretében szavalatok hangzottak el a műveiből. Emlékbeszédet mondott Mohňanský Csilla, a Buzitai Alapiskola igazgatónője. Kiemelte: „Ma illik hosszabban megállni. Emlékezni, s nemcsak egy rövid imát mondani, de megpróbálni visszaidézni mindazt, amit Gál Sándornak köszönhetünk. Verseskötetek sokaságát… S szerencsére nekünk lehetőségünk volt ismerni Sanyi bácsit, mint aktív csemadokost, példás családapát és nagyapát, jó barátot, kedves falusit. Engem mindig büszkeséggel töltött el, hogy éppen a mi falunkat választotta lakhelyéül a nagyváros, Kassa után. S olyan természetességgel járta a falu utcáit, látogatta a falusi eseményeket, mintha egy lett volna a született buzitaiak közül. Soha nem kérkedett azzal a számos értékes díjjal, amellyel munkásságát értékelték, mint a Madách Imre-díj (1970), az Alföld-díj (1982), a Madách Könyvkiadó nívódíja (1991), a Berzsenyi-díj (1994), a József Attila-díj (1994) vagy a Pulitzer díj, amelyek bár méltó helyet kaptak a nappali könyvespolcán, mégsem voltak mérvadóak az életében. Nem a díjakért dolgozott. Belső indíttatásból születtek a művek, gyűlt a sok-sok oldalnyi kézzel, majd géppel pötyögtetett szöveg. Mindig tervezett, s alapozta a további munkát… S habár szomorú helyen, a helyi temetőben állunk és emlékezünk, én mégsem vagyok szomorú. Inkább a remény és a jövőbe vetett hit azok az érzések, amelyek foglalkoztatnak… Legyünk hálásak azért, hogy ismerhettük Gál Sándort, s legyünk büszkék arra, hogy őrizhetjük hagyatékát!”
Zsapka Attila, a Kor-Zár verséneklő együttes alapítója és frontembere fellépésével zárult a 2. Gál Sándor Napok első napja.
Szombaton egy előadássorozattal folytatódott a rendezvény a Gál Sándor- és Fábry Zoltán-életmű párhuzamáról.
Az előadók Borosné Gál Éva, Bubenko Görgy, Köteles László és Mihályi Molnár László voltak.
A délelőtti beszélgetés alatt szó került a folytatásról, a Gál Sándor Napok tematikájáról, hiszen egyetlen napon Gál Sándor szellemi hagyatékát összefoglalni nem lehet. Gál Sándor elsősorban írónak tartotta magát, de mindhárom műnemben – líra, epika, dráma – alkotott. Feszegette az irodalom határterületeit szociológiai témájú alkotásaival.
A Gál Sándor Napok eseménysorozata formálódóban van, hiszen az alkotó szellemi hagyatékának sokrétűsége, sokszínűsége szerteágazó.
Az elkövetkező összejövetelek remek alkalmat adnak a szűkebb és tágabb közösségnek a művészeti és közéleti eredményei megvitatására – hangzott el a konferencián.
A résztvevők megismerhették Gál Sándor és Fábry Zoltán kapcsolódási pontjait, a pályájukon mutatkozó párhuzamokat személyes jellegű beszámolók alapján, illetve tudományos eredményeket bemutató előadás folyamán.
Betekinthettünk az alkotó munkásságába, az általa megvalósuló programok szervezési hátterébe. Szó került a társadalmi változásokról, a változások okozta problémákról. A közösségépítés háttérbe szorulásáról, az emberi kapcsolataink elidegenedéséről és az elanyagiasodásról. A résztvevők örömüknek adtak hangot, hogy részesei lehettek ezen eseménynek, hisz „a közös gondolkodás a legnagyobb megtartó erő”.
A rendezvény támogatói: a Bethlen Gábor Alap Zrt., Budapest, az EGrant Kassai Megyei Hivatal és Önkormányzat, a Kultminor – Kisebbségi Kulturális Alap. A rendezvény társszervezői: a Csemadok Buzitai Alapszervezete, a Buzitai Községi Hivatal és Önkormányzat, a Buzitai Magyar Tannyelvű Alapiskola, valamint a Csemadok Kassai Városi Választmánya, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kassa-környéki Területi és Kassai Városi Választmánya, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Kassa-környéki Területi és Kassai Városi Választmánya.
(Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)