Több mint száz székelyföldi településen gyúltak ki vasárnap este az őrtüzek annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – közölte az MTI-vel Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, a megmozdulás főszervezője.
A települések magaslatain sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs jegyez.
„Megerősítjük, hogy nem változott elkötelezettségünk az autonómia iránt. Ismételten kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld polgárainak a teljes és tényleges egyenlőségét”
– mutat rá a dokumentum.
Az MTI-hez is eljuttatott kiáltvány szerint az SZNT bebizonyította, hogy a hatóságok akadályozása ellenére európai szinten tud fellépni Székelyföld érdekéért, megnyitva ezzel egy nemzetközi küzdőteret. A dokumentum szerint a mozgalom előtt áll egy másik feladat is: a székely nép önszerveződésének rendszerét, a székelyföldi személyi kártyát megteremteni és működtetni.
„Legyen ez az este egy olyan pillanat, amikor a közösség minden tagjában tudatosodik, személyes élménnyé válik a feladat, amelyet közösen kell a jövőben elvégeznünk. Tudatosodjon, váljon személyes élménnyé minden magyarban: Magyarország szuverenitását meg kell védeni, Székelyföld autonómiáját ki kell vívni! Így lesz a magyar nemzeti egység hordozója két terület: a szuverén Magyarország és az autonóm Székelyföld” – olvasható a székelyföldi őrtűzgyújtás kiáltványában.
Az MTI kérdésére, hogy miért tartotta szükségesnek az SZNT szót emelni Magyarország szuverenitásáért, Gazda Zoltán azt mondta: a székelyeknek szükségük van az anyaország támogatására autonómiaküzdelmükben, így nagyon fontos számunkra, hogy Magyarország megőrizhesse szabadságát, miközben azt látják, hogy az Európai Unió korlátozni akarja mozgásterét.
A főszervező szerint az őrtűzgyújtások alkalmával felolvasott kiáltványokat – a székely szabadság napi, március 10-i kiáltványokhoz hasonlóan – eljuttatják a bukaresti külképviseletekhez, az Európai Unió fórumaihoz, a kétkamarás bukaresti parlament mindkét házelnökéhez, a román miniszterelnökhöz és Románia államfőjéhez.
Mint mondta: válaszképpen valamilyen fenyegetés szokott érkezni, annak hangoztatása, hogy Románia tökéletesen betartja a kisebbségek jogait, vagy válaszra sem méltatják őket, vagy egy diplomatikus választ kapnak, miszerint továbbították a kiáltványt az illetékes szakbizottságoknak.
Hozzátette: egyetlen román közjogi méltóság van, aki soha nem válaszolt az SZNT beadványaira: Románia államelnöke. „Kötelező módon kéne válaszolnia: olyan arrogancia és lebecsülés ez számunkra, hogy az egyszerűen megalázó” – mondta a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselője.
A húsz éve újraalakult – több mint száz éve alapított – SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával „teszik láthatóvá” az önrendelkezést követelő régiót.
Vasárnap az anyaországi települések mellett számos felvidéki település is csatlakozott a kezdeményezéshez s állított őrtüzet.
(MTI/Felvidék.ma)