A szentszéki hivatalok csak meghatározott összegig dönthetnek szabadon a rendelkezésükre álló finanszírozásról – rendelte el Ferenc pápa a kedden közölt apostoli leveleiben. Új szabályokat vezettek be a Vatikán területét érintő közbeszerzési pályázatokra is.
Két úgynevezett motu proprio, vagyis a pápa saját kezdeményezésére hozott rendelkezés lépett életbe. A dokumentumokat novemberben írta alá a pápa, de csak most közölték őket.
Az első a Szentszék igazgatásának módozataira és korlátozásaira vonatkozik, vagyis az apostoli szék vagyonának kezelését érinti.
A pápai rendelet szerint az intézkedés a Vatikán intézményei, hivatalai és más szervezetei „egészséges önállóságát” hivatott biztosítani.
A szentszéki hivataloknak „egy jó családapa szorgalmával” kell kezelni a rájuk bízott vagyont, ugyanakkor alá kell vetniük magukat az ellenőrző hatóságoknak. Ennek értelmében a különböző dikasztériumok szabadon dönthetnek akkora összeg felhasználásáról, amely nem haladja meg a hivatal korábbi három év költségmérlege átlagának két százalékát. Nagyobb összeg esetén a Gazdasági Titkárság engedélyét kell kérniük.
A hivatalok által önállóan használt pénzösszeg semmiképpen nem lépheti túl a 150 ezer eurót.
A Gazdasági Titkárságnak harminc napon belül engedélyeznie kell az összeg felhasználását, ha ezt elutasítja, az érintett vatikáni hivatal fellebbezéssel élhet.
A második apostoli levélben Ferenc pápa átláthatóságot, ellenőrzést és a piaci verseny fenntartását szorgalmazza a Vatikánvárost érintő munkák és szolgáltatások terén.
Rendelkezése a külső megrendelésekre és beszállításokra vonatkozik: csak olyan vállalatok foglalkoztathatók, amelyek igazoltan tiszteletben tartják a dolgozók védelmét és biztonságát. A Vatikán nem köthet szerződést cégekkel, melyek székhelye pénzmosással, terrortevékenység finanszírozásával gyanús országokban van, vagy tömegfegyvereket gyártó államokban.
A pápa nem első alkalommal vezet be korrupcióellenes intézkedéseket. A mostani rendelkezések az Angelo Becciu bíborost elítélő vatikáni bírósági tárgyalást kísérik.
A szentté avatási kongregációt egykor vezető bíborost decemberben első fokon 5 év hat hónapra ítélték többek között sikkasztás, a vatikáni vagyon hűtlen kezelése, pénzmosás, hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Vezetése alatt a hivatal legalább 300 millió euróval károsította meg a Szentszéket egy londoni ingatlanüzlettel, valamint több száz milliót költött külső munkatársakra is a vatikáni pénzügyi hatóságok tudta nélkül.
(MTI)
