Szlovákiában már a 20. századtól megfigyelhető a házasságkötések számának csökkenése, melynek kisérőjelensége, hogy emelkedik a házasságra lépő nők és férfiak átlagéletkora. Mindez a szlovákiai népesség családi életének vizsgálatát elemző publikációból derül ki, mely 1991-től a legutóbbi, 2021-es népszámlálásig jegyzett adatokat követi nyomon.
A múlt század kilencvenes éveiben végig megfigyelhető a házasságkötések számának csökkenése. „Mindez annak ellenére alakult így, hogy nőtlenek és hajadonok népes generációi értek el folyamatosan abba a korba, amikor a legtöbben kötnek házasságot. Majd további lényeges csökkenés volt tapasztalható a 21. század elején“ – közölte ezzel kapcsolatban a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának 2021-es népszámlálási szóvivője, Jasmína Stauder.
A házasságkötések számának alakulására negatív hatással voltak a koronavírus-járvánnyal összefüggő speciális körülmények. Főleg 2020-ban volt tapasztalható a házasságkötések számának drasztikus csökkenése. A 2021-es esztendő némi fellendülést hozott, de a házasságkötési hajlandóság akkor sem érte el a járványt megelőző időszak értékeit.
A házasságra lépők átlagéletkora mindkét nem esetében emelkedő tendenciát mutat a teljes vizsgált időszak alatt, egészen napjainkig. Míg 1991-ben Szlovákiában a férfiak átlagosan 25,6 évesen nősültek, 2021-ben már csaknem 35 évesen. A nők a korábbi 22,9 éves kor helyett most átlagosan 32,1 évesen mennek férjhez.
Az elváltak második és további házasságkötései nemcsak idősebb korban jellemzőek, hanem ezekre csak a válás kimondását követő hosszabb idő eltelte után kerül sor. Az 1991-es adatokhoz képest 2021-ben a férfiak átlagosan 6,1 évvel, a nők pedig 5,8 évvel a válás után kötöttek ismét házasságot.
A válás után ismételten házasodók átlagéletkora a férfiak esetében 12,2 évvel, a nők esetében 10,9 évvel nőtt. Hasonló fejlődés figyelhető meg a megözvegyültek esetében is, a házastárs halála után hosszabb idő eltelte után és magasabb korban kötnek ismét házasságot.
„Ezek a változások az előző, általában első házasságkötés időpontjának kitolódásából, az átlagéletkor növekedéséből és ezzel együtt azon életkor átlagos növekedéséből adódnak, amikor a megözvegyülésre sor kerül“ – fejtette ki Jasmína Stauder.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)