E két szent ünnepét még II. János Pál pápa hirdette ki 1980-ban Egregiae virtutis kezdetű apostoli levelében, amikor a két hittérítőt Európa védőszentjeinek népes csoportjába sorolták. A szlávok apostolainak ünnepét 1880-ban vették fel a római katolikus naptárba.
A két apostolt keleten és nyugaton egyaránt tisztelet övezi. Szerzetesi nevük jelentése kifejezi hivatásuk lényegét: a Cirill név a görög Kürioszból ered, amelyből a Krisztus, Úr név is származik. Jelentése: Istennek odaajándékozott személy. Metód: olyan személy, aki valakit elkísér az úton, útitárs. A testvérek befolyásos császári tisztviselői családba születtek, kettejük közül Metód volt az idősebb, 815 és 820 között született. A fiatalabb 827-ben vagy 828-ban látta meg a napvilágot.
Metód az egyik határvidéki terület elöljárója lett, ahol sok szláv is élt. 840 táján lemondott tisztségéről, hogy kolostorba vonuljon. Cirill Bizáncban folytatta tanulmányait, majd pappá szentelték. Ragyogó szellemi képességeinek és műveltségének köszönhetően Konstantinápolyban a Hagia Szofia levéltárának könyvtárosa és a pátriárka nagy tiszteletnek örvendő titkára lett. Ehelyett azonban arra vágyott, hogy teljesen a tudománynak szentelhesse magát, ezért egy Fekete-tenger melletti kolostorba vonult el. Később rábeszélték, hogy vállalja el a konstantinápolyi főiskolán a filozófia oktatását. Ezután a császár és a pátriárka a szaracénokhoz küldte missziós küldetéssel. Cirill – hogy teljesíthesse feladatát – visszavonult a közélettől, csatlakozott bátyjához, s ő is szerzetes lett.
860-ban a görög fivéreket a kazárok közé küldték a Fekete-tenger partjára. Krími tartózkodásuk során Kherszon közelében megtalálták a vértanú pápa, Szent Kelemen ereklyéit, melyeket ünnepélyes keretek között átadtak II. Adorján pápának Rómában.
Amikor Rasztiszláv, Nagy-Morvaország fejedelme III. Mihály császártól kért népe számára püspököt és tanítót, aki keresztény hitet a saját nyelvükön képes terjeszteni körükben, Cirill és Metód vállalták a feladatot.
A fivérek 873-ban megkezdték működésüket Közép-Európa szláv népei között, és további életüket teljesen nekik szentelték. Mivel az ószláv nyelvet nem tudták a görög, illetve a latin betűkészlettel lejegyezni, így született meg a 43 betűt tartalmazó legkorábbi szláv glagolita ábécé, mely egyes elméletek szerint a Szent Cirillről elnevezett, neki és fivérének tulajdonított cirill írás alapját képezte. Cirill és Metód lefordították szláv nyelvre a Szentírást; a szertartások nyelvéül is a szlávot használták.
Cirill és Metód térítő munkájuk eredményeivel Rómába mentek, ahol II. Adorján pápa jóváhagyta a szláv nyelvű liturgikus könyvek használatát. Metód azonban innen egyedül folytatta útját, mivel Cirill súlyosan megbetegedett, és 879. február 14-én Rómában meghalt. Földi maradványai a római Szent Kelemen-bazilikában nyugszanak.
Miután Metódot Pannónia ősi egyházmegyéjének érsekévé szentelték és a szláv népek apostoli legátusává nevezték ki, a helyreállított szerémségi (sirmiumi) püspöki széket foglalta el. Apostoli munkáját azonban politikai és vallási nehézségek kísérték: két évre börtönbe zárták azzal a váddal, hogy beleavatkozott más püspökség joghatóságába. Innen csak VIII. János pápa közbelépésére szabadult ki. Végül Morvaország új fejedelme, Szvatopluk is elutasította a munkásságát, ellenezte a szláv liturgiát, és Rómában támadta az új érseket. 880-ban Metódot Rómába rendelték. VIII. János a találkozás hatására bullát adott ki, mely megerősítette a korábban kapott kiváltságot: a szláv nyelv használatát a szent liturgiában.
Metód életének utolsó éveit a Szentírás, a liturgikus könyvek, az egyházatyák művei és a bizánci egyházi és polgárjogi gyűjtemény további fordításának szentelte. 885. április 6-án, virágvasárnap halt meg.
Ünnepüket 1880-ban vették föl a római naptárba, július 5-re. 1969-ben február 14-ére, Cirill halála napjára helyezték át. II. János Pál pápa 1980. december 31-én kelt Egregiae virtutis kezdetű apostoli levelében Európa társvédőszentjeivé nyilvánította a keresztény kelet két apostolát.
Arról már nem tehetnek a derék szerzetesek, hogy a szláv népek körében kifejtett tevékenységüknek a közelmúltban nagy vitát kiváltott utóélete támadt. Cirill és Metód egyfajta rosszul értelmezett szlovák nemzeti büszkeség és annak a felvidéki magyarságra való ráerőszakolása kifejezéseként ugyanis „szoborügy” lett. Ennek előzményeként a hittérítők tiszteletére a Matica slovenská által évente rendezett ünnepséget 1995. július 5-én az Izsa melletti Leányvárnál tartották. A társrendező HZDS párt egyik helyi képviselője megemlítette, hogy Cirill és Metód szobra felállítását tervezik, az egyik előadó pedig úgy vélekedett, hogy a két hittérítő valószínűleg épp itt lépett a Nagymorva Birodalom területére.
Innen már nem kellett sok időnek eltelnie, hogy a légből kapott feltételezést, miszerint Cirill és Metód Komárom környékén kelt át a Dunán, a szlovák sajtó tényként kezelje. A szobor ügyén nagyot lendített, amikor a magyarellenességéről elhíresült orvost, Alexander Mrázikot a Matica slovenská komáromi járási elnökét a harmadik Mečiar-kormány idején kultúrintendánssá nevezték ki, s ebben a minőségében elsődleges feladatának tekintette, hogy a két hittérítőnek Komáromban mindenképp szobrot emeljenek.
A szobor köztéri felállításának kérdése nagyon hamar indulatokat gerjesztő országos üggyé vált. Nagy visszhangot váltott ki a szobor köztéri felállításának elutasítása a komáromi városi képviselő-testület részéről, arra való hivatkozással, hogy két hittérítő sem történelmi, sem pedig kulturális szempontból nem kötődik a városhoz. Válaszul a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom vezetése úgy döntött, hogy amennyiben a Magyar Koalíció Pártja nem gyakorol nyomást a komáromi képviselőkre, 1999. szeptember 16-án ellenezni fogják a párt felvételét az Európai Demokratikus Unióba. Duray Miklós, az MKP tiszteletbeli elnöke ekkor kijelentette: egy „demokratikus országban lehetetlen, hogy egy politikai párt egy városi önkormányzatot határozata megváltoztatására kényszerítsen”.
A monumentális szobor hosszas huzavonát követően először a Matica-székház bejárata fölé került, majd mivel Robert Fico nem tudott megegyezni a város vezetésével, úgy döntött, hogy azt a Matica-ház bejárata fölül a város beleegyezése nélkül is áthelyezteti egy méltóbb helyre.
Ez a hely végül a Rákóczi és Megyercsi út kereszteződésében lévő körforgalom közepe lett. Hogy az életük során szerzetesi magányra vágyó hittérítők mit szólnak mindehhez, az már az ő titkuk marad…
(NZS/Felvidék.ma/magyarkurir.hu)
