Kármelhegyi Boldogasszony, vagy népi nevén Skapulárés Boldogasszony napját július 16-án üli a katolikus egyház. A kármeliták a bibliai Kármel hegyén remetéskedő Illés prófétát tisztelik szellemi ősüknek, Stock Simont (†1265) pedig a voltaképpeni rendalapítójuknak.
A hagyomány szerint angyalok és szentek kíséretében neki jelent meg Szűz Mária és skapuláré néven emlegetett vállruhát nyújtott át számára azzal az üzenettel, hogy aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére. Ha pedig tisztítóhelyre kerülne, akkor a halálát követő szombaton maga Mária száll le oda érte, és a mennyekbe vezeti őt. Ezt a kiváltságot később kiterjesztették minden hívőre, aki a skapuláré, vagyis az evangéliumi menyegzős ruhára emlékeztető rendi köntös, melyet újabban felváltott a nyakban hordható anyagból készült „skapuláré“ vagy érem.
Ennek a szép Mária-ünnepnek az alkalmából szervezte meg a Via Mariae égisze alatt működő Zobor-vidék Mária-út szervezője, Patay Péter a zarándoklatot Kistapolcsányba, melyre az ünnepet megelőző szombaton, július 13-án került sor.
A 9. alkalommal megrendezett egész napot felölelő zarándoklaton a Kármelhegyi Boldogasszony-búcsúba a Nyitra melléki magyar nyelvsziget és a Csallóköz hívő közössége vett részt. A zarándoklat lelki vezetője Csámpai Norbert atya, a Győri Egyházmegye lelkipásztora volt.
– A kistapolcsányi templom kegyképe: Kármelhegyi (Skapulárés) Boldogasszony a gyermek Jézussal (Fotó: Wikipédia)
A gyűjtőautóbusz Dunaszerdahelyről indult el Nyitrára, ahol felkeresték a zobori bencés kolostor romjait, azt a történelmi helyet, ahol Szent Zoerard-András és Szent Benedek remeték éltek.
Nyitrán, a zobori bencés kolostor romjainál (Fotó: Mária Út Felvidéken)
Innen az autóbusz az Aranyosmaróti járásban található Hrussó várához vitte a zarándokokat, majd a déli órákban kezdetét vette a 10 kilométeres zarándoklat gyalogos része a hrussói vártól a kistapolcsányi búcsúba tartva.
A spirituális gyalogos zarándoklatot imák, énekek, elmélkedések, gyaloglás közben megélt közösségi érzés, a természet közelsége, a megszokott környezetből való kiszakadás élménye jellemezte.
Megérkezve a kistapolcsányi várkastélyhoz, további zarándokok csatlakoztak a keresztaljhoz, és együtt, énekszóval vonultak a kegyhelyre, ahol keresztút, lelki programok, majd 18 órai kezdettel magyar nyelvű ünnepi szentmise következett, melyet Fazekas Márton premontrei apát celebrált oltártestvéreivel.
Nyitrán, a zobori bencés kolostor romjainál (Fotó: Mária Út Felvidéken)
Az út során történelmi ismeretek felidézésére is sor került és a csoport vezetője ismertette a karmelita rend történetét, és sok más érdekességet. Részlet Patay Péter ismertetőjéből:
„A Habsburgokról, továbbá Deák Ferencről is tudjuk, hogy volt kármelita vállruhájuk. „A Kármelhegyi Szűz skapuláréját már gyermekkorom óta hordom” – vallotta Szent II. János Pál pápa, majd néhány nappal az ellene 1981. május 13-án 17 óra 17 perckor elkövetett merénylet után azzal a kéréssel fordult a római Kármelhegyi Szűz temploma plébániájának karmelita atyáihoz, hogy küldjenek számára egy új skapulárét, mivel ami rajta volt, véres lett a lövések következtében. A Szentatya, miután megkapta az új skapulárét, másnap egy csokor rózsát küldött a Szűzanya kegyszobrának díszítésére, hálából, hogy a skapuláré megóvta életét.
Úton Kistapolcsány felé (Fotó:Mária Út Felvidéken)
Kistapolcsány régen a karmeliták egyik fellegvára volt, és szellemiségük ma is tovább él a kegyhelyen. A 18. század pestisjárványai több helyen hívtak életre skapulárétársulatot, legrégebben Kistapolcsányban 1685-ben.
A kegyhely eredetéről még a következőket tudjuk: Rákóczi Erzsébethez és az 1683. évi török hadjárathoz fűződik léte. Ekkor ő volt a kistapolcsányi vár és birtok tulajdonosa. Fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha Kistapolcsányt megmenti a török hadak pusztításától, elzarándokol a Szentföldre.
Kistapolcsány megmenekült, Rákóczi Erzsébet pedig teljesítette fogadalmát. A Szentfőldre zarándokolva meglátogatta Jeruzsálemet és Kármel hegyét is.
Innen a karmelita rend főnökétől azzal a meghatalmazással jött haza, hogy Kistapolcsányban alapítsa meg a Kármelhegyi Boldogasszony Társulatát. Kérelmét továbbította XI. Ince pápa felé (1676–1689), aki azt jóváhagyta. Így Kistapolcsány hazánkban az első kegyhely, mely pápai jóváhagyással nyílt meg“ – mondta el Patay Péter, majd hozzátette:
Lelki percek Csámpai Norbert atyával (Fotó: Mária Út Felvidéken)
„A Zoboralji gyalogos zarándoklatot a kistapolcsányi kegyhelyen Kármelhegyi Boldogasszony megünneplése tette teljessé, mely történelmi eseményként az idei évben 338. alkalommal valósult meg a felvidéki magyarság körében.
Bízunk abban, hogy Magyarországhoz hasonlóan – ahol a Mária-tisztelet, a zarándok- és búcsús hagyomány immár 2016 óta a Szellemi Kulturális Örökség része – Szlovákiában is feléled, és ismét egyre többen fogják követni azt az utat, amit elődeink már régen kitapostak számunkra.“
Szentmise a kistapolcsányi kegytemplomban (Fotó:Mária Út Felvidéken)
(Berényi Kornélia/Mária Út Felvidéken/Felvidék.ma)
