Augusztus 20-át szokás Magyarország „születésnapjaként” is emlegetni, s joggal: államalapító Szent István királyunk hatalmas, sorsfordító műve nemcsak egyszerűen a magyar államiság létrejötte, de a keresztény, európai (mely kettő egymástól elválaszthatatlan) magyar állam. Emelt fővel emlékezünk erre ezen a napon úgy az anyaországban, mint az attól elszakított területeken s a világon mindenütt, ahol magyarok élnek…
A vajkaiaknak irányt mutat Szent István királyunk példája
Vajkán az idén immár huszadszor tartották meg a Szent István napot. A jubileumi ünnepséggel a község névadójára is emlékeztek, hiszen államalapító szent királyunknak a keresztség felvétele előtti nevéből, a Vajkból eredeztetik a falu elnevezését. Az ünnepségen első alkalommal voltak jelen nemzettársaink a Székelyföldről, Kézdiszentkeresztről Páll Endre polgármesterrel az élen. Ezúttal sem hiányoztak a Balaton melléki testvértelepülésről a lesenceistvándiak Tóth Csaba polgármester vezetésével, akárcsak a dunaszigetiek, élükön Cseh Benjámin Csabával. Az ünnepi beszédet Kénerné Bodroghalmi Fruzsina, a pozsonyi magyar nagykövetség konzulja tartotta a templom tövében lévő Szent István emlékműnél.
„Ma, amikor itt Vajkán ünnepeljük az államalapítót és községük névadóját, fontos, hogy büszkék legyünk gyökereinkre és identitásunkra. Az a közösségi összetartás, amelynek példáját Szent István adta, ma is élő valóság. A fiatalokhoz szeretnék most szólni: ne féljetek magyarnak lenni, ne féljetek büszkén vállalni identitásotokat! Szent István király példája mutatja, hogy az erős közösség és a hit a legnagyobb támaszaink lehetnek a jövő kihívásaival szemben. Szívből bátorítom Önöket, hogy államalapító királyunk példája adjon erőt a jelenlévőknek a magyarságuk megtartásában és megélésében. És az, hogy ezen a mai ünnepen itt, ennyien összegyűltünk, ékes példája annak, hogy a vajkaiak nagyon jó úton haladnak“
– hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Kénerné Bodroghalmi Fruzsina. Mint mondta, különösen megtisztelőnek tartja, hogy éppen egy olyan településen emlékezhetünk államalapítónkra, amely az ő nevét viseli, hiszen Vajka történelme és népi legendái szorosan kötődnek Szent István királyhoz. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a krónikák nemcsak a múlt egy darabkáját őrzik, hanem mélyebb üzenetet is hordoznak: a hit, a közösség és az egymás iránti felelősség érzése mind részei annak az örökségnek, amelyet Szent István ránk hagyott.
Az ünnepség részeként a templomkertben sor került az új kenyér hagyományos megszentelésére is. A műsorban fellépett Méry Rebeka népi énekes, majd a három testvértelepülés versmondói szavaltak. Ezután a koszorúzási ünnepség következett a Vajk-szobornál: Kénerné Bodroghalmi Fruzsina a nagykövetség képviseletében koszorúzott, Vajka község nevében Álló Donát polgármester, majd a testvértelepülések és a helyi szervezetek is megkoszorúzták a község névadójának szobrát.
A Szent Mihály nevét viselő helyi római katolikus templomban tartott ünnepi szentmisét idén is a Vajkáról származó Dr. Iró Sándor atya tartotta. Meghatódva emlékezett vissza arra, hogy ebben a templomban kisgyermekként jómaga is ministránskodott. A padsorok megteltek nemcsak a helyiekkel, hanem szép számmal voltak Vajkáról elszármazottak is, akik a bősi felvízcsatorna megépülése után költöztek el.
A program a községháza udvarán lévő színpadon színes műsorral folytatódott. Álló Donát ünnepi köszöntője után kitüntetést adott át a két község közti kapcsolatok ápolásában szerzett érdemeinek elismeréseként Dunasziget polgármesterének, Cseh Benjámin Csabának. A koraesti programban ismét hallhatta a közönség Méry Rebekát és zenekarát, majd következett Varga Miklós nagy sikert arató fellépése. Az időközben eleredő eső sem zavarta a közönséget abban, hogy élvezze Zoltán Erikának és táncosainak a műsorát. Az évek óta visszatérő vendégként fellépő Kovács Koppány tovább fokozta a remek hangulatot.
Több kísérőrendezvény is zajlott. Előző nap, pénteken a Pápai Musical Stúdió adta elő a Nem bírjuk ABBAhagyni című zenés történetet. Kajaktúra is volt a dunai holtágakon, majd a három testvértelepülés csapatai nekiláttak a szarvas, a vaddisznó- és a marhagulyás főzésének, amit a közönség is megkóstolhatott. Vitafórum is zajlott: a három község polgármestere felvázolta határokon átvelő idegenforgalom fellendítésének lehetőségeit. Ennek újabb lökést adhat a Doborgaz mellett készülő kerékpáros híd átadása, amelynek építése szlovák oldalon megfeneklett. Vajka és Dunasziget községek egűttműködési memorandumot írtak alá, amely nagy hangsúlyt helyez épp a Duna menti turizmus fejlesztésére. A színpad közelében egy érdekes fényképkiállítást is megtekinthettek a résztvevők: az amatőr fotókon a 3 község nevezetességei voltak láthatók.
A kétnapos vajkai ünnepi rendezvényt az Európai Unió határokon átnyúló projektjeit támogató Interreg programja keretében valósították meg.
Vajka község jövőre újabb jubileumra készül. 2025-ben lesz húsz éve, hogy ünnepélyesen felavatták a Vajk-emlékművet, a Munkácsy-díjas szobrász, Lipcsey György alkotását. (pve) Fotók: Somogyi Tibor (Vajka község archívuma)
***
Szentmise, kenyérszentelés, koszorúzás és tűzijáték Ajnácskőn
Az ajnácskői templomban szentmisére és a kenyéráldásra került sor augusztus 20-án, Szent István ünnepén. A templom melletti téren megkoszorúzták a Szent István-szobrot és felvágták az új kenyeret, melyből minden jelenlévő kapott.
Mikó Alexandra és Tóth Tünde megkoszorúzzák Szent István király szobrát (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
A Kisboldogasszony katolikus templomban ünnepi szentmisét tartott a helyi plébános, Mag Tamás. A ministránsok mellett több helyi gyermek is segédkezett a felajánlásnál, akik átadták a tisztelendő úrnak a frissen sült kenyeret, a szőlőt, az ostyát és a misebort. Sor került a kenyér megáldására is.
Ezután mindenki kivonult a templom melletti főtérre, ahol Szent István királynak és Hajnácskának, a falu névadójának szobra található.
A hívek az ünnepi szentmisén (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
A Csemadok Ajnácskői Alapszervezetének elnöke, Mikó Alexandra ünnepi beszédet mondott, majd Tóth Tündével, a Csemadok vezetőségi tagjával megkoszorúzták a szobrot.
„Államalapító királyunk, Szent István valóban sziklára épített házat és hazát, de ez a szikla csak akkor tart meg bennünket továbbra is, ha hittel, alázattal közösen tesszük a dolgunkat országunk érdekében. Az ő uralkodása is sok nehézségbe ütközött, de munkáját mindig a tisztesség és a becsület jellemezte. Nem szabad tehát elfelejtenünk, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk, hogyan váltunk Európa közepén kicsiny, de megmaradni képes országgá, nemzetté. Büszkének kell lennünk a több mint 1000 éves államra, a nemzeti egységre’’ – mondta az alapszervezet elnöke.
A ministránsok és a gyerekek együtt imádkoznak a tisztelendő úrral (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
Ezután felvágták a megáldott új kenyeret és szétosztották a jelenlévők között. Kívánom, hogy ez az új kenyér hozzon békét és bőséget nekünk! – zárta beszédét Mikó Alexandra.
Idén sem maradt el a tűzijáték, viszont a hagyományoktól eltérően, a szárazság miatt nem a várból, hanem a főtérről indították. A gyerekek az újonnan felépült játszótérről nézték a fényjátékot. Szép számban összegyűlt a község lakossága, akik beszélgetéssel folytatták az estét (CHL)
Az ajnácskői tűzijáték (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
***
Szent földön élünk…
Rétén a Szent István tiszteletére szentelt templomban szentmisével kezdődött a Szent István-napi ünnepség augusztus 20-án. Az államalapító a község védőszentjeként őrzi a szórványba került magyarságot. A szentmise az új kenyér megáldásával vette kezdetét, amelyet az ünnepség végén a katolikus és a református hívek közösen osztottak a megemlékező közösségnek.
Gondoljunk ma arra, hogy szent földön élünk – kezdte prédikációját Matus Jenő plébános. Az előttünk itt élő népek emlékét csak a történelem őrzi, de mi itt vagyunk ma is, ha csonkán is, és sajnos több ellenséggel körülvéve, mint Géza idejében.
Egy történész szerint ezer évente egyszer születik ilyen ember, mint István király. A szülei felvették a keresztséget, de megtartottákrégi vallásukak, Géza fejedelem ugyanis úgy vélte, két istent is tud szolgálni. Géza halála előtt úgy döntött, nem Koppány veszi át a hatalmat, legidősebb családtagként, hanem fia. Ezért Istvánnak meg kellett harcolnia az egységes országért. Felmerült a kérdés: mire építse országát? Homokra? Nem. Ő Istenre épített, szilárd alapokra – fejtette ki prédikációjában a plébános.
Matus Jenő ismertette István törekvéseit, hogy kiépítse a magyar egyház szerkezetét is, elrendelte templomok építést, hogy népe hitében is gyarapodhasson.
(Fotó: Felvidék.ma)
A szentmise alatt az Immanuel énekkar énekelt, majd Gyenge Irén Szent István királyról szóló verset adott elő. A megemlékezés, ahogy azt Rétén megszokhattuk azImmanuel énekkar előadásával folytatódott, akik az ünnephez méltó énekekkel készültek.
Gyurcsi Erzsébet, az ünnepség műsorvezetője bevezetőjében feltette a kérdést: lehet-e ünnepelni, mikor a szomszédban háború dúl és egyre több nehézséggel kell megküzdenünk. De István király ünnepét meg kell tartani és a közbenjárását kérni – hangsúlyozta.
A rendezvény szónoka Neszméri Tünde, a Magyar Szövetség szenci járási elnöke, a Csemadok elnökségi tagja, megyei képviselő volt. Beszédében István királyról szóló legendákat idézett, arról szólt,hogy a magyarság célja a jelenben is az, ami István királyé volt, megvédeni a keresztény Európát. „A legendák tehát leírják István király születésének körülményeit, küzdelmét népe jövőjének érdekében.
Európában elfogadottá vált, megbecsülték, tisztelték. Felismerték, hogy népe felemelkedése vezérelte. A magyar nép és a Szent Korona országai évszázadokon át bástyaként védték Európát.
De ma már kijelenthetjük, az évezred alatt szinte semmi sem változott. A cél ugyanis továbbra is az, a huszonegyedik században is megóvni Európa és a keresztény világ értékeit, hogy a jövő nemzedéknek jobb legyen, és ez volt a célja államalapító királyunknak is, aki nem látott problémát abban, hogy soknemzetiségű országot hozzon létre, hiszen úgy gondolta, az itt élő népeket nem leigázni kell, hanem tanulni tőlük, ugyanis színesitik világunkat, kultúránkat. Ma mit látunk? Ránk akarnak erőszakolni egy idegen kultúrát, idegen szokásokat. El akarják törölni évezredes tudásunkat.“
A szónok kiemelte: van mire büszkének lenni, hiszen számos szentet adott nemzetünk, az Árpád-ház kiemelten a világnak. „Ezek a szentek, ha nem is tudatosan, de népük, nemzetük felemelkedéséért mindent megtettek. Gondolkodjunk el: mi mindent megteszünk-e embertársainkért, mint ahogy azt őseink tették? Mindent megteszünk-e szülőföldünkért és magyarságunkért? Élünk-e az Isten kínálta lehetőségekkel, megpróbáljuk-e azokat felismerni és nemzetünk, a magyarság javára fordítani? Ezekre a kérdésekre nem adok választ. Hiszen azokat önmagunkban kell keresni. Beszédem végén csak egyet kérhetek: Isten, áldd meg a magyart!“ – zárta beszédét Neszméri Tünde.
Az ünnepség koszorúzással és nemzeti imánk közös eléneklésével ért véget. (Felvidék.ma)
***
Megemlékezés Ipolyságon: István királyt itt van velünk, magunkban hordozzuk
Ipolyságon a nemzeti ünnepükhöz kötődve immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a Szent István Napok Ipolyságon rendezvénysorozatot. Hétfőn közéleti kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, melyen Csenger Tibor és Gubík László kereste a választ arra a kérdésre, hogy merre tart a felvidéki magyar politika. Erről szóló cikkünk ITT olvasható.
Augusztus 20-án kora este a római katolikus templom előtti Szent István-szobornál folytatódott az ünnepség. Mint Kapusník Csaba röviden kifejtette: a mai napon egy államférfira, Szent István király életművére emlékezünk, aki nemcsak egy országot, hanem hazát, biztonságot és jövőt adott a magyarság számára.
Nagy Tímea (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
„Hol vagy István király most, amikor szükségünk van rád?” – tette fel a kérdést ünnepi beszédében Nagy Tímea, Ipolyság alpolgármestere, majd folytatta – „István király itt van velünk, magunkban hordozzuk, a részünkké vált.”
Kiemelte a szülőföldről való gondoskodást, az együttműködés kialakítását a közösségeink fejlődése érdekében. „Kisebbségben élve megkell dolgoznunk azért, hogy magyarok maradhassunk szülőföldünkön” – szögezte le. Jelezte: az ünnepek olyan minőségi napok, amelyek útjelzőül szolgálnak és biztonságot nyújtanak az időkörforgásában. Augusztus 20-ával kapcsolatban kifejtette: nem porlepte hagyomány, hanem múltunkra emlékeztető és a jövőnket évről évre reménnyel megtöltő ünnep.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az ünnepi beszédet követően a város intézményei és civil szervezetei a tisztelet koszorúit helyezték el a Szent István-szobor talapzatánál. Az ünnepséget a helyi oktatási intézmények diákjainak rövid műsora tette még meghittebbé.
A VIII. Szent István Napok Ipolyságon Rékasi Károly Wass Albert-estjével ért véget a városházán. (PP)
***
Nemzeti ünnepünk további eseményei Léván
Az ünnep délutánján már hagyományosan a Reviczky Társulás szervezésében a Reviczky Házban gyűlt össze a társulás vezetősége, tagsága és a Reviczky Házban tevékenykedő lévai magyar szervezetek képviselői.
Urbán Zoltán, a Reviczky Társulás elnöke ünnepi köszöntőjében méltatta az ünnep jelentőségét, majd a társulás és a lévai magyar kultúrszervezetek tevékenységén keresztül a közös agapét évadzáró és évadnyitó eseményként is jellemezte.
Urbán Zoltán köszöntője (Fotó: Müller Péter)
Örömét fejezte ki az elmúlt kultúrévad sikerei felett, s szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy a Reviczky Társulás – úgy mint eddig – az idei új évadban is a Szent István-i örökség szellemében végzi majd tevékenységét.
Az elnök köszöntője után Ürge László, a társulás elnökségi tagja rangidősként szólt a megjelentekhez. Kiemelte, hogy a mai napon dicső Szent István királyt és a magyar búzából sütött kenyeret teljes szívünkből és lelkünkből közösen ünnepeljük minden magyarral, éljenek a világ bármely pontján. Többek között rámutatott, hogy a jelenlegi gondterhelt világunkban kevés olyan pillanat akad, amikor közösen örvendhetünk, tegyük hát ezt meg együtt, és legyünk hálásak ezért ezzel a rövid fohásszal:
Isten, óvd meg a magyart,
a rosszat tőle távol tartsd;
Adj annak méltó és jó életet,
hogy imádhasson ő Tégedet!
Majd a jelenlévők közösen elénekelték nemzeti imádságunkat és a kórustagok vezetésével a Magyarok világhimnuszát is.A közös agapé során kellemes hangulatban folyt a társalgás, ami nemcsak az ünnepről, a kikapcsolódásról, de sok új tervről is szólt.
Közös társalgás (Fotó: Müller Péter)
A lévaiak ünnepi alkalmáról az alábbi cikkben számoltunk be részletesebben. (MP)
***
Szili Katalin: a felelősségvállalás sziklájára épül a nemzet és a haza
Bár viharfelhők gyülekeztek Komárom felett, a magyar államalapítás ünnepe zavartalanul zajlott Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsos ünnepi köszöntőjével a Felvidék fővárosában.
Hagyományosan a komáromi Szent István-szobor mellett tartotta meg a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közreműködésével az idei augusztus 20-ai megemlékezést Komáromban, melyen együtt szegték meg a Kárpát-medence kenyerét. (SZE)
Szili Katalin: a felelősségvállalás sziklájára épül a nemzet és a haza
***
Szent István ünnepe Köbölkúton
Köbölkúton a Borromeo Szent Károly-templomban emlékeztek az államalapító Szent István királyra. Az ünnepi szentmisét Puss Sándor SJ plébános mutatta be, megemlékezve az első magyar királyról, majd sor került az új kenyér megáldására.
A Csemadok Köbölkúti Alapszervezete nevében Mocskos Éva elnök köszöntötte az ünneplő közösséget. Az ünnep hangulatát emelte Derzsi György felvidéki születésű színművész, aki előadásában nemzetébresztő versekkel és énekekkel idézte meg az államalapító szent király emlékét és szellemiségét. (BK)
(Fotó: Bolya Szabolcs)
***
István király Érsekújvárban is az összefogást hirdeti
„A szobor, amelyet leleplezünk, emlékeztet bennünket arra a felelősségre és tiszteletre, amelyet elődeink iránt kell tanúsítanunk, és arra az elkötelezettségre, amellyel tovább kell vinnünk Szent István örökségét” – mondta Gál Teodóra műsorvezető bevezetőjében az érsekújvári Csemadok székház előtt lévő Szent István szobor leleplezése előtt. (NT)
Szent István szobra hirdeti a dicső múltat Érsekújvárban – szoboravatás képeken
***
Szent István király ünnepének eseményei Léván
Nemzeti ünnepünk első eseményére Léván 2024. augusztus 18-án a Szent Mihály arkangyal-plébániatemplomban került sor az aznapi ünnepi magyar nyelvű szentmisén. Templomi kórusunk előadásában „Áldott szent István király…” kezdetű szép egyházi énekünk dallamára Péter Ottó lelkiatyánk asszisztenciájával a Lévai Szent László Körnek adományozott Szent István és Szent László csontereklyéket tartalmazó ereklyetartóval vonult be templomunk főbejáratán. (Müller Péter)
Az új kenyér megáldása (Müller Péter/Felvidék.ma)
***
Gubík László: hitet és reményt kell adni a felvidéki magyar közösségeinknek
Közéleti kerekasztal-beszélgetéssel indult el a VIII. Szent István Napok Ipolyságon rendezvénysorozat. Az augusztus 19-ei eseményen Csenger Tibor, Nyitra Megye alelnöke és Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, az Esterházy Akadémia igazgatója kereste a választ arra, hogy merre tart a felvidéki politika. (PP)
Gubík László, Csenger Tibor, Kapusník Csaba (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
***
Királyfiakarcsán a Cserkészligetben ünnepeltek
A Petőfi Baráti Társulás augusztus 18-án ünnepelte Királyfiakarcsán államalapító Szent István királyunk napját, a keresztény magyar államalapítás, az új kenyér ünnepét. A jelentős eseményt a Társulás tagjain, a falubelieken kívül megtisztelték jelenlétükkel a közélet ismert szereplői: Wurczell Zoltán, Királyfiakarcsa polgármestere és Horváth Csaba alpolgármester, Mórocz Péter, Egyházkarcsa polgármestere, Ferenczi Zsolt, a testvértelepülés, Győrság polgármestere, továbbá Feldman László, Dabas város képviselője és Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója. (Szerencsés Magdolna)
Fotó: Szerencsés István
***
Kövér László Nagykaposon: a Kárpát-medence nemzetei csak együtt, egymással együttműködve maradhatnak meg
A Kárpát-medence együtt élő nemzetei csak Szent István egyetemleges örököseiként, együtt, egymással együttműködve maradhatnak meg – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Nagykaposon, ahol ünnepi beszédet mondott az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezésen vasárnap.
(Fotó: MTI/Vajda János)
***
Szent Istvánra emlékeztek Deákin
A Csemadok augusztus 17-én Deákin tartotta meg a VIII. Országos Szent István Király Ünnepséget, a régiótörténeti konferencia után a megemlékezés Szent István köztéri szobránál folytatódott, ahol Baranyai Alajos, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke mondott beszédet, közreműködött a Csemadok Deáki Alapszervezetének Nefelejcs Énekkara G. Bukovský Zsuzsanna vezényletével, majd Ökumenikus Istentisztelet volt a Nagyboldogasszony római katolikus templomban. (NT)
Szent István megkoszorúzott emlékműve (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
***
Régiótörténet az István napi megemlékezésen
A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Galántai Területi Választmánya nyolcadik alkalommal szervezte meg az Országos Szent István Király Ünnepséget, amelyet harmadik éve összekötöttek egy régiótörténeti konferenciával Deákin augusztus 17-én. (NT)
***
Szent István-napi koszorúzás Nagymegyeren
„Ma ünnepelni és egyben emlékezni gyűltünk itt össze. Érezzük, hogy az 1920-as trianoni egyezmény óta szétszakították, széthasítotték a nemzeti egységet. Ugyanakkor érezzük mi is, hogy valami összekapcsol bennünket, összekapcsol bennünket egy eszmeiség, egy ősi tudat. A nemzetegyesítő, államalapító Szent István király, és az általa képviselt eszmék összekovácsolják napjainkban is a nemzetünket.” Tudósításunk az ünnepségről ITT olvasható.
(Fotó: Lukács Bence)
***
A Szent István-díj átadása Esztergomban
Huszonharmadik alkalommal adták át Esztergomban a Szent István-díjat. A díj létrehozója a felvidéki gyökerekkel rendelkező Bihari Antal, az Esztergomi Körzeti Televízió tulajdonosa. A díjat a Szent István Alapítvány kuratóriuma adományozza. Elnöke Prof. Dr. Szakály Sándor történész, alelnöke Prof. Prokopp Mária művészettörténész. Bővebben: ITT.
Felvidék.ma
