Az ars sacra magyar értelmezése: szent művészet. A művészet mindenkié, csakúgy mint a zene. Évről évre sok helyen, egyre gazdagabb programmal indul útnak a sokszínű, tartalmas fesztivál. Közel 50 településen zajlanak az Ars Sacra programjai szeptember 14-22. között – a Felvidéken Alsóbodokon (az Esterházy Zarándokközpontban szeptember 13-14.) és Naszvadon (szeptember 19. kiállítás és irodalmi est).
Szeptember 17-én Esztergomban a Szent Adalbert Központban egynapos konferencia keretében Rudnay Sándor hercegprímás és kora volt a fő téma, melyen belül „Magyar Sion-gondolat építészeti megvalósítása a reformkor kezdetén” címmel szerveztek egész napot felölelő programot. Róla a legfontosabb tudnivaló:
„Rudnói és divékújfalusi Rudnay Sándor, a magyar nemesi Rudnay családból származó római katolikus egyházi személy, 1815 és 1819 között Erdély püspöke, majd 1819-től esztergomi hercegprímás, bíboros 1831-ben bekövetkezett haláláig. Az esztergomi bazilika építtetője. Nemzetiségéről nem lehet modern értelemben beszélni. Anyanyelvi szinten tudott szlovákul, magyarul és németül, de egyértelmű, hogy a Magyar Királyság alattvalójának tekintette magát. Ugyanakkor a szlovák művelődés mecénásaként és a szlovák prédikáció egyik legnagyobb mestereként tartják számon. ” (Forrás: wikipedia.hu).
A konferenciát megnyitotta és vezette Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke.
A konferenciát köszöntötte dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet igazgatója. Üdvözlő szavaiban kiemelte Esztergom város történelmi jelentőségét, mely Szent István király idejére datálható, s melynek legnagyobb szakrális értéke és megmaradásunk záloga a Szent Korona halálát megelőző felajánlása a Boldogságos Szűzanyának, valamint fiához Imre herceghez szóló intelmei. Összefoglalva ismertette a történelem azon időszakait, amelyekkel megalapozták a magyar jogok hitelességét, a Szent Szövetség 1815-ben való létrejöttét. Rudnay Sándor 1819-ben került Esztergomba, olyan egységet hozva létre, mely méltó volt a magyar múlthoz. Munkássága a bazilika felépítésével (1820) szabta meg a magyarság helyzetét Európában.
Kásler Miklós (Fotó: Szabó László)
Dr. Török Csaba teológus, egyetemi magántanár, az Esztergom-Vári Főszékesegyház kormányzója, a MKPK tv-referense, a Magyar Sion (templomhegy) fogalmát, bibliai értelmezését ismertette. Magyarországon az Árpád-kori uralkodók is már tudatosan választottak bibliai neveket. Esztergomra vonatkoztatva ismertette a szó jelentését. 1761-ben a „Hús-vér egyház” Nagyszombatból visszatér Esztergomba, s kibontakozik a Magyar Sion gondolat. A bazilika maga a „Magyar Sion”, ugyanis az országban lévő bazilikákhoz nem sorolható az esztergomi.
Dr. Török Csaba (Fotó: Szabó László)
Prokopp Mária művészettörténész ismertette a magyar klasszicizmus építészeti stílusát, magyarországi remekműveit, köztük az esztergomi Szent Anna-templomot.
Zachar Péter, a szegedi egyetem professzora „Magyarország és Európa a reformkor kezdetén” címmel tartotta meg előadását. Rudnay Sándor korát elemezte az osztrák császárság korától, 1804–1867-ig, majd a Habsburg Monarchia 1822–1848 közötti jozefinista koron keresztül a napóleoni háborúig az egyházra vonatkozó változásokat ismertette.
Dr. Hegedűs András, az Esztergomi Prímási Levéltár igazgatója „Rudnay Sándor hercegprímás és az érseki szék visszaköltöztetése Esztergomba” címmel tartotta meg előadását. Előadásában elmondta, a kitűzött cél az volt, hogy Esztergomban megépüljenek a jeruzsálemi falak!
Prof. dr. Cs. Varga István A szakralitás átragyogása a himnuszunkban című előadásában elemezte a világ egyetlen szakrális himnuszát, s Kölcsei korát, mely által létrejött a himnusz szövege. Az előadó legszebb mondata így hangzott:
„Megtartani mindannyiunknak hitünket, magyarságunkat, s ebből jön az Emberség !”
Dr. Vukov Konstantin Kühnel Pál és Packh terveit a Magyar Sionhoz, míg Bese László a kanonoki pincék építészeti értékeit ismertette.
A délelőtti előadássorozatot Babucs Zoltán hadtörténész zárta József nádor és a jászkunok katonai áldozatvállalása Rudnay korában című előadásával.
Mondandóját így kezdte:
„E nép úgy ül a lovon, mintha rá lenne vasalva”.
Majd ismertette a jászok és kunok lovas harcmodorát. Rudnay korából felvázolta a jászkun huszárok történetét – mintegy csatajelenetként vázolta viseletüket, jelképeiket az 1848-as időszakig.
Az előadók (Fotó: Szabó László)
A délutáni négy előadó: dr. Raffay Endre, Horogszegi Tamás, Szerdahelyi Márk, dr. Lőrincz Viktor, a Bakócz-kápolna és Rudnay prímás székesegyháza, az esztergomi főszékesegyház építése, a magyar prímási rezidencia és székesegyház XVIII. századi terveiről szóltak.
Az estébe nyúló, igen tartalmas, értékes program Beethoven Örömódájának részletével zárult, melyet a Mátyás- templom zenekarának tagjai adtak elő.
A konferencia után a bazilika altemplomában megkoszorúzták Rudnay hercegprímás sírját.
Az Ars Sacra programjai Esztergomban és másutt is folytatódnak, melyek megtalálhatók az ars-sacra.hu oldalon is.
E nemes rendezvényre a jövőben is sor kerül. A programfüzet beköszöntőjében a fenti mottóval üdvözlik az érdeklődőket, s azzal a hittel, céllal születnek meg az egyhetes programok egyre több helyen, hogy:
„Ilyenkor egy kicsit jobb lesz az ember. Kioltódnak benne a helytelen vágyak és érzelmek, amelyek a másik ellen fordulnának.”
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
