Így is nevezhetjük a Budapesti Ward Mária Zeneművészeti Gimnázium népzene tanszaka diákjainak és tanárainak tanulmányútját Zoboralján.
A tanulmányút során ellátogattak a barslédeci és alsóbodoki hagyományőrzőkhöz, meglátogatták Kolonban a tájházat, Alsóbodokon a Zoboralja Múzeumot és az Esterházy János Zarándokközpontot, ahol lerótták tiszteletüket Esterházy János, a felvidéki mártírpolitikus végső nyughelyénél. Ellátogattak Zsérére is, hogy a néhai híres zsérei dudás, Elgyütt József, ragadványnevén Kura Joskó személyéről is megemlékezzenek.
A múlt hétvége a Ward Mária Zeneművészeti Gimnázium diákjai és tanárai számára azon hagyományéltető közösségekhez vezetett, melyek Zoboralján elődeik kulturális örökségét őrzik, mely kapcsolódási pontot, közös nevezőt jelent a budapesti diákok és a zoboralji hagyományőrző közösségek között.
Ezen közös nevező nyilvánvalóvá vált már a diákok és tanáraik útjának első állomásán, Barslédecen. A verőfényes szombat délelőttön a Szabó Ágnes, Koósné Légrády Eszter, Hegedűs István és Szabó Annamária tanárok vezette diákcsapatot a helyi kultúrházban a Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport tagjai fogadták. A csapat tagjaként a látogatáson részt vett Óbis Kinga, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatója, egyetemi gyakornok is, aki a Ward Gimnáziumban végzi gyakorlati tanítását.
Fehér Sándor ismerteti Zoborvidék történetét (Kép forrása: Ward Mária Gimnázium)
A szeretetteljes üdvözlést és bemutatkozást követően a diákok és tanáraik a Hajnalkert hagyományőrzőitől a lédeci Hojeda párosító éneket hallgathatták meg és a barslédeci dudatáncból láthattak bemutatót. A diákok és tanáraik érdeklődő figyelemmel hallgatták a hagyományőrzők beszámolóját a barslédeci hagyományokról, viseletről és a szélesebb Zoboraljáról.
Az, hogy a barslédecieknek hozzáértő közönséggel van dolguk, már felsejlett a vendégek hagyományőrzőkhöz intézett kérdéseiből is. Ám, hogy a népzenei szakma felnövekvő titánjaival van szerencséje a helyieknek, az a meglepetés legőszintébb erejével a diákok bemutatkozó koncertjének felcsendülésekor hatott.
A diákok zenekara – Paládi Attila hegedű, Krakovecz Zsombor – brácsa, Szabó Petra – hegedű , Ónodi Villő – hegedű és Erdei Gréta – hegedű felállásban – a koncert nyitószámaként Felvidékről kürti muzsikát, majd az erdélyi Mezőségről palatkai muzsikát adott elő. Őket váltotta a 7 leányból – Nagy Eszter, Karánsebessy Tünde, Bíró-Bacsó Gerda, Kiss Csenge, Kassai Rita, Varga Luca, Kálmán Karolina – álló citerazenekar. A lányok citeramuzsikája és éneke a szó legnemesebb értelmében katonásan zengett. Előadásuk, ahogy az a egyik hagyományőrzőtől elhangzott, méltán kiérdemelte a „citerás amazonok“ jelzőt.
Diskurzus a lédeci hagyományőrzőkkel (Kép forrása: Ward Mária Gimnázium)
A dudamuzsika sem maradhatott el, ha egyszer a zenésznövendékek Zoboralján jártak. Tarcsy Tarcal Lőrinc zsérei dudamuzsikát dudált. Játékát énekével Krokavecz Zsombor kísérte. A hazai dallamokra a Hajnalkert tagjai zsérei csárdást táncoltak, így rögtönözve az ifjú zenészek előadásához illő táncbemutatót.
A diákok előadását Nagy Eszter a zoboralji hegymegi falvak lakodalmas népdalainak előadásával – méltán mondhatjuk – koronázta. Kiegyensúlyozott, természetes előadásmódja és személyének természetessége révén a letűnt hegymegi magyar faluközösségek énekbe foglalt leánysorsa, népdalba örökített lelki rezdülései elevenedtek meg.
A zenei élményekkel felpezsdített találkozó, a népművészeti tevékenység bemutatása mellett kiváló alkalmat nyújtott a tartalmas beszélgetésekre és eszmecserékre is. A baráti hangulatban töltött délelőtt a hagyományőrzőket és a diákokat, tanárokat kölcsönösen gazdagította.
A hétvége folyamán a Ward Mária Gimnázium diákjai és tanárai megismerhették a vidék természeti szépségeit és történelmi emlékeit is, amikor a Forgách család ősi fészkéhez, Ghymes várához látogattak. Elzarándokoltak a zsérei sírkertbe is, ahol lerótták tiszteletüket a zsérei dudás, Elgyütt József emléke előtt, akinek dudamuzsikáját, dudanótáit Kodály Zoltán is felgyűjtötte, és dudajátékáról elismerően nyilatkozott.
Beszélgetés az Alsóbodoki Asszonykórus tagjaival (Kép forrása: Ward Mária Gimnázium)
Alsócsitárban felkeresték a Kodály Zoltán-emléktáblát, ahol a nagy népdalgyűjtőnk és zeneszerzőnk előtt rótták le tiszteletüket.
Kolonban Hodulík Lívia, a helyi Csemadok elnöke kíséretében meglátogatták a tájházat, ahol a huszadik század eleji koloni élet hétköznapjaiba nyerhettek betekintést és a helyi néprajzi értékekkel ismerkedhettek meg.
Alsóbodokon a Nefelejcs Hagyományőrző Énekcsoport és az Alsóbodoki Asszonykórus vendégszeretetét is élvezhették, ahol Zoboralja nótafájával, Holec Ilonával, a népművészet mesterével, a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díj életműdíjasával is találkozhattak, beszélgethettek.
Szálláshelyükön, az Alsóbodokon lévő Esterházy János Zarándokközpontban pedig ifjabb Csámpai Ottó, a zarándokközpont igazgatója kíséretében keresték fel a kápolnát, ahol Esterházy János felvidéki mártírpolitikus nyugszik, s ahol együtt rótták le kegyeletüket. Alsóbodokon a Fehér Sándor alapította Zoboralja Múzeumban is tettek egy látogatást, ahol az alapító által bemutatott tárlaton behatóbban megismerkedhettek a vidék történetével. A Fehér Sándorral való beszélgetés ihlette meg a tanárokat egy következő zoboralji látogatásra, melynek keretén belül a diákok és tanáraik a hegymegi falvak emlékezőihez – Menyhe és Béd falvaiba is ellátogatnak.
A Budapesti Ward Mária Zeneművészeti Gimnázium tanárainak és diákjainak zoboralji tanulmányútja egy, a vidéken tett mélyreható búvárlat volt, melynek során felfedezhették a még élő hagyományt, találkozhattak a néprajzi értékeket őrző közösségekkel és a helyi tudást és ismereteket felgyűjtő és továbbadó emberekkel – mindezt úgy, hogy figyelmességként színvonalas és tartalmas népzenei koncertet adtak, s értékes és összetartó tanár- és diákközösségként is lélekemelő élményt nyújtottak, mely példaértékű, értékelendő tulajdonság minden helyen s minden időben.
Jancsó Badacs Károly/Felvidék.ma
