Amitől számtalan elemző óvott, valósággá válik, az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit leállítása súlyosan érinti régiónkat és kihat egész Európára. Ukrajna rendkívül kis mennyiségű tárolt gázkészlettel vágott neki a télnek, mert 2024 nyarán nem vásárolt és nem töltötte fel a tárolóit. Ráadásul a gázmezői egy részének a kitermelését sem folytatja. Ezért aztán az ukrán Naftogaz már a területén áthaladó gáztranzit leállításának első heteiben megkezdte a régiónkban hozzáférhető összes, főként orosz gáz felvásárlását.
Mindez azt eredményezi, hogy a gázárak az egekbe szöktek, már elérték a megawattóránkénti 60 eurót. Ugyanez 2024 első félévében még 30 euró volt, a második félévben azonban már eluralkodott a piacon a bizonytalanság az Ukrajnán keresztül vezető gáztranzit megkérdőjeleződése miatt.
Ezt követően aztán a kedvezőtlen hírek mindegyike kockázati tényezőként nyilvánult meg a gáz piaci árának alakulásában, lett légyen szó az ukrán haderő kurszki ellentámadásáról, az OMV számára történő gázszállítás leállításáról, illetve Zelenszkij elnök gáztranzit leállításáról szóló decemberi bejelentéséről. A gáz megawattonkénti ára akkor 40-ről 50 euróra ugrott.
Az egész elkerülhető lett volna, amennyiben Ukrajna kész lett volna megoldást keresni a területén át vezető gáztranzit fenntartására. Erre több lehetőség adódott, köztük az is, melyet a szlovák gázművek (SPP) kínál.
Ellenkező esetben újabb drasztikus drágulás és gázhiány várható. Ukrajna ugyanis továbbra is Szlovákián és Magyarországon keresztül történő gázellátásra szorul az elkövetkező nyári hónapokban is. Nagy mennyiségű gázt kell vásárolnia a tárolói feltöltésére. Viszont a tárolóit az európai törvényeknek megfelelően Magyarországnak, Ausztriának és Szlovákiának is fel kell töltenie, s ez már mennyiségi akadályokba ütközhet, mert nem feltétlenül lesz elegendő elérhető gáz.
Az orosz földgáz volt az egyedüli flexibilis forrás, mely Európa rendelkezésére állt. Az összes többi forrás (Norvégia, Észak-Afrika, Azerbajdzsán) vagy technikai lehetőségei maximumát szállítja, vagy mint a cseppfolyósított földgáz esetében, időtényező szempontjából nem rugalmas.
Ugyanakkor az is tény, hogy jelenleg nincs szabad földgázkapacitás, így bármely forrás kiesése esetén csak az ár teremt egyensúlyt a kereslet és a kínálat között. Ez más szavakkal az ár addig történő emelését jelenti, amíg valaki kénytelen lemondani a mennyiségéről, mely állapot viszont hosszú távon nem fenntartható.
Az ukrán gáztranzit leállítása néhány lényeges ellentmondást is felvet. Oroszország a gáz árának jelentős drágulása következtében 2025-ben közel 3 milliárd euróval magasabb bevételhez jutott, mint az előző évben, annak ellenére, hogy Európába 14 milliárd köbméter földgázzal kevesebbet szállít. Ráadásul ez a szám, tekintettel a további drágulásra, nem végleges.
Ukrajna pedig rekordmennyiségű drága orosz gázt kénytelen vásárolni. Vannak olyan tendenciák, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank további hitelt nyújt az ukránoknak gázvásárlásra. Méghozzá orosz gázra, ez a jelek szerint most már nem számít. Ahogy az sem, hogy az európai intézmények és maga Ukrajna a pénzükkel az orosz agressziót támogatják… Vajon az európai intézmények hasonló feltételeket biztosítanak majd a drága földgáz vásárlására Közép-Európának is? S végezetül még egy kérdés: vajon mit értelme volt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja leállításának?
Megannyi megválaszolatlan kérdés, melyet az Oroszország elleni szankciók fontosságát és működését, valamint a véres orosz gázról való leválást hirdető európai vezetőknek és a nekik buzgón bólogató, a saját országuk érdekei ellen dolgozó liberális pártoknak kellene feltenni. Bár ők most nem érnek rá válaszolni, mert épp kormányellenes tüntetéseken szónokolnak…
Pedig mindez annyira ellentmond a józan észnek, hogy még Besenyő Pista bácsi is ezt kérdezné a homlokára mutatva: Noormális?
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
