Magyarország támogatja az Európa Tanács főtitkára által kezdeményezett új demokratikus paktumot, amelynek azonban választ kell adnia a szuverén országok belügyeibe való beavatkozás jelentette veszélyekre – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Luxembourgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletét követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a magyar kormány üdvözli a főtitkár által kezdeményezett új demokratikus paktumot,
ugyanis a kontinensen súlyosan meggyengült a demokrácia, ugyanakkor mindenekelőtt világosan definiálni kell a demokrácia fogalmát.
Kifejtette, hogy Magyarországon azt értik demokrácia alatt, hogy a választási eredmény alapján alakul meg a kormány, amely végrehajtja az emberek akaratát, Európában viszont ez máshogy néz ki, ott azt jelenti a demokrácia, ha a liberálisok vannak hatalmon.
„Mi ezt a szélsőségesen liberális értelmezést nem fogadjuk el, és pontosan ez a szélsőségesen liberális értelmezés sodorja veszélybe az európai demokráciát” – figyelmeztetett.
Majd leszögezte, hogy az új európai demokratikus paktumnak három veszélyre mindenképp választ kell adnia, és mind a háromnak köze van ahhoz, hogy egyre brutálisabb beavatkozások történnek szuverén államok belügyeibe, ami szintén elfogadhatatlan.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy ennek egyik formáját a titkosszolgálati akciók jelentik, ilyennek célpontja ma Magyarország is Ukrajna részéről, amiért hazánk nem szállít fegyvereket, béketárgyalásokat sürget, valamint kikérte az emberek véleményét a szomszédos ország jövőbeli európai uniós csatlakozásáról.
Emellett szavai szerint történhet politikai nyomásgyakorlás is, és ez jól láthatóan egyre durvább azokkal az országokkal szemben, ahol nem liberális pártok nyerik a választást, például Georgiával szemben.
Kitért a külső beavatkozás harmadik formájára, a pénzügyi nyomásra is. Erre példaként említette azt, hogy Magyarországnak napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie, mert nem hajlandó beengedni illegális migránsokat.
„Úgyhogy az új demokratikus paktum kidolgozását támogatjuk ezeken az alapokon, hogy legyen végre világos, hogy a demokrácia a népakaratot, s nem a liberálisok győzelmét jelenti, és legyen végre világos, hogy semmilyen külső beavatkozást nem fogadunk el szuverén országok belügyeibe”
– hangsúlyozta.
„Ha ezt fogja jelenteni ez az új demokratikus paktum, támogatni fogjuk. Ha nem, akkor természetesen erőteljes vitában leszünk itt, az Európa Tanácsban a jövőben is” – fűzte hozzá.
A miniszter rámutatott, hogy Európa nehéz időszakot él át, az utóbbi évek elhibázott döntései nyomán elveszítette a versenyképességét, a biztonságát és a világpolitikai súlyát.
Úgy vélekedett, hogy sorra születtek azon döntések, amelyek az ukrajnai háború meghosszabbításához járultak hozzá, miközben Magyarországot három éven át folyamatosan támadták azért, mert a béke és a tűzszünet mellett érvelt, ráadásul épp azok, akik mára ugyancsak erre az álláspontra helyezkedtek.
„Ha az állandó támadások, vádaskodások, lejárató akciók helyett az európai vezetők, Magyarországhoz hasonlóan, már három éve is a béke és a tűzszünet mellett álltak volna ki, akkor meg lehetett volna óvni több százezer ember életét, meg lehetett volna előzni egy ország szétbombázását, meg lehetett volna előzni azt, hogy folyamatos háborús veszélyben éljünk Közép-Európában” – sorolta.
Majd elítélte a szankciókat is, leszögezve, hogy azok kudarcot vallottak, és többet ártottak Európának, mint Oroszországnak, ráadásul Brüsszel még tovább akar menni a „gazdasági öngyilkosság útján” azzal, hogy teljesen megtiltaná az orosz energiahordozók vásárlását a tagállamok számára.
„Három év sikertelenség, három év kudarc van tehát az európai kontinens, az Európai Unió háta mögött. Három év sikertelensége éppen elég ok arra, hogy immár új stratégiát kell választani. Egy olyan új stratégiát, amely nem a háborúra, hanem a béke elérésére irányul, ezért Európának minden erejével Donald Trump elnök békeerőfeszítéseit kellene támogatnia”
– összegzett.
MTI/Felvidék.ma
