A magyar tudomány felbecsülhetetlen kincseinek megőrzésére együttműködési megállapodást kötött pénteken a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI).
A megállapodás célja összekötni és még népszerűbbé tenni a tudomány és a nemzeti emlékezet kapcsolódási pontjait, ennek keretében megőrizni és megtartani a magyar tudomány múltjának felbecsülhetetlen kincseit a nemzeti emlékezetben – hangsúlyozták az MTA pénteki közleményében. Az erről szóló dokumentumot pénteken az MTA székházában írta alá Freund Tamás, az MTA elnöke és Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója.
„A magyar tudomány művelésének része az emlékezés kultúrája is. Egy tudós közösség tagjaiként tudjuk, hogy munkánk nemcsak a magunk érdeme, hanem az előttünk járók munkájának, örökségének folytatása is, amivel egyúttal nyomot hagyunk az utánunk jövőknek. A NÖRI és a kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára is ezt a szellemiséget képviseli” – emelte ki köszöntőjében a közlemény szerint Freund Tamás.
A közlemény idézi Móczár Gábort, a NÖRI főigazgatóját is, aki az együttműködési megállapodás aláírásakor azt mondta: a nemzeti emlékezet és a tudományos örökség egymásra épülő pillérei közös identitásunknak.
Az együttműködés részeként kiemelt figyelmet kap a Magyar Tudomány Évének méltó megünneplése, az Akadémia tagjaihoz kötődő emlékhelyek felújítása és gondozása.
A közös rendezvények és kiadványok célja, hogy a tudományos élet nagy alakjai ne csupán a szakmai közösség, hanem a szélesebb társadalom számára is élő példák maradjanak – tette hozzá.
Az emlékezés, az identitásápolás és a tudás átörökítése olyan közös felelősség, amelyben az MTA és a NÖRI aktív partnerek kívánnak lenni – méltósággal, szakmai elhivatottsággal és a nemzeti közösség iránti elkötelezettséggel – írták.
Az együttműködés kiemelkedő eredménye a NÖRI és az MTA közös gondozásában megjelenő Emlék-Őr magazin 2025. évi második száma, amely teljes egészében a Magyar Tudomány Éve előtt tiszteleg. A 1500 példányban megjelenő tematikus kiadvány szerzői kizárólag akadémikusok, akik tanulmányaikkal, esszéikkel és visszatekintéseikkel a magyar tudomány múltját, jelenét és jövőjét mutatják be a nagyközönség számára. E szemlélet jegyében készült el (500 példányban) az a falinaptár is, amely a Magyar Tudomány Éve alkalmából a nemzeti és történelmi emlékhelyeinkhez kötődő jeles tudósokat, valamint a Nemzeti Sírkertben nyugvó akadémikusokat mutatja be hónapról hónapra.
A közös munka másik fontos pillére az Akadémia elhunyt tagjaihoz kötődő emlékhelyek megőrzése és méltó felújítása. A 2025-ös évben összesen húsz tudós, művész, mérnök és közéleti szereplő síremlékének restaurálása valósul meg olyan kiemelt temetőkben, mint a budapesti Fiumei úti sírkert, a Kozma utcai zsidó temető, a kecskeméti és visegrádi köztemetők vagy a miskolci Felsőhámori temető.
A közös emlékezetpolitikai munkát több jelentős ünnepi rendezvény is kíséri az év folyamán, amelyekben mindkét intézmény aktívan részt vesz. A programok között szerepel Nagy Iván horpácsi temetkezési helyén okos parcellakő avatása, Xántus János születésének 200. évfordulójának közös megünneplése, együttműködés a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán, valamint megemlékezések Alexander Bernát, Klebelsberg Kunó, Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc életművéről.
„A NÖRI és az MTA meggyőződése, hogy a tudományos és kulturális örökség iránti közös felelősség vállalása nemcsak tiszteletadás a múltnak, hanem befektetés a jövőbe – a következő generációk számára is irányt és példát mutatva” – emelték ki a közleményben.
MTI/Felvidék.ma
