A hétvégén zajlott a Generációk Találkozása kulturális, zenei és művészeti fesztivál Zoboralja legnagyobb magyar településén, Nagycétényben, a Csemadok májusi területi konferencia alkalmával megújult Nyitrai Területi Választmánya szervezésében. A háromnapos rendezvény tegnapi, vasárnap délutáni panelbeszélgetésében a Csemadok országos elnökjelöltjeivel, Kiss Beátával és Petheő Attilával a Pátria rádió munkatársa, Ürge Tamás beszélgetett.
A két jelölt rövid bemutatkozását követően a Csemadokhoz való személyes kötődésükről is beszéltek. Mindketten évtizedek óta aktív, vezető tagjai a szervezetnek. Míg Kiss Beáta a Lévai Területi Választmány alelnöke volt az elmúlt 20 évben, addig Petheő Attila a Komáromi Területi Választmány elnöke volt az elmúlt 19 évben. Kiss Beáta a Csemadok Országos Elnökségének is tagja, illetve mindketten az Országos Tanács tagjai is egyben. Végzettségüket tekintve mindketten pedagógusok, jelenleg a Selye János Egyetemhez kötődnek munkájuk kapcsán: Kiss Beáta a Neveléstudományi Tanszék adjunktusa, Petheő Attila a Református Teológiai Kar tudományos munkatársa.
„A Csemadok a második bőröm” – fogalmazott Kiss Beáta, aki az identitása részének tartja a „csemadokosságot és jól ismeri működésének mindenirányú szegmensét.” Petheő a kapcsolatát a Csemadokkal úgy jellemezte, az a mindennapjait határozza meg. „Nemcsak munkát jelent, de emberi kapcsolatokat és feltöltődést is” – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan merült fel, hogy elnökjelöltként is megmérettetik magukat az országos szervezet élén, Kiss Beáta elmondta, már egy évvel ezelőtt megszólították ezzel a Lévai és Érsekújvári járásból, de sokáig ellenállt a gondolatnak két okból is.
Az egyik, hogy a most formálódó szakmai életét nem szeretné feladni, a másik pedig a jelenlegi elnökhöz, Bárdos Gyulához fűződő lojalitása – mondta, hozzátéve, „függetlenül attól, hogy ma már rengeteg kritika éri a Csemadokot a jelenlegi állapotában, amin változtatni kell.” A felkérések egyre sűrűsödtek a Csemadok berkeiből, majd amikor Bárdos Gyula bejelentette, hogy nem indul, akkor végül elfogadta a felkérést. Elmondása szerint a „központi iroda munkatársai is támogatják”, de véleménye szerint zavart keltett a kommunikációban, hogy még mielőtt hivatalosan bejelentette volna, már a járási titkári értekezleteken elhangzott a neve olyan csemadokosoktól „akik sokat tettek le az asztalra” – ezért nem értékeli ezt „főbenjáró véteknek.”
Petheő visszaemlékezése szerint elsőként a keszegfalusi alapszervezetben merült fel a neve, majd a Komáromi járás alapszervezeteiből kérték fel, hogy induljon, főleg azért, mert ezek az alapszervezetek „jóformán azt sem tudják, létezik-e a Csemadok országos elnöksége”. Majd a Dunaszerdahelyi járásból a Területi Választmányi ülésen is felmerült a neve, és ami még érdekesebb, tette hozzá, a „Kiss Beátát támogató országos iroda munkatársai kezdtek beszélni rólam, mint egy démonról, ők hirdették meg a nevem sok helyen, mint országos jelöltet, és kezdték a nevem terjeszteni.” Petheő – vélhetőleg fricskaként – megjegyezte, neki elismerés, hogy a tapasztaltabb kollégák beszélnek róla, potenciális elnökjelöltnek tekintik, mert ez azt jelenti szerinte, hogy nem végzi rosszul a dolgát. „Szeretek csapatban dolgozni, rengeteg kiváló ember szólított meg, ezért most belevágok” – összegezte.
Kép forrása. GT
Kiss Beáta az Országos Elnökségben a szórványért felelős elnökségi tag, ezért a műsorvezető arra kérte, fejtse ki a véleményét a Csemadok Nyitrai TV-ban lévő, évek óta húzódó gondokról – személyeskedések és konkrétumok nélkül, illetve mondja el, milyen feladatokkal jár ez az elnökségi funkciója. A Csemadok szórványprogramjáról elmondta, amikor elvállalta, azt gondolta, hogy kap hozzá anyagi és erkölcsi támogatást. De kiderült, hogy ez korántsem van így. „Van egy nagy feladat, és te Kiss Beáta oldd meg – ez nonszensz” – jegyezte meg a helyzetet értékelve. Mint mondta, hiába jelezte, hogy segítségre van szüksége, az országos elnökségen mindig azt a választ kapta, nincs rá anyagi keret. „Ez nem alelnöki tisztség, ezzel nem jártak jogkörök” – tette még hozzá. Megpróbálta saját kútfőből megtölteni tartalommal a funkciót, szakirodalom felhasználásával, de a Csemadok Kárpát-medencében egyedülálló szerkezeti felépítésére nem talált szórványprogramot. „Egyszemélyes intézményként” sikerként könyvelte el, hogy a szórvány, mint kifejezés, már beépült a köztudatba, igyekezett módszertani útmutatóval edukálni a szervezeteket. Megpróbált szórványcsoportot létrehozni, szórványokat támogató tevékenységet kifejteni, de ebben – saját bevallása szerint – nem volt sikeres. Megjegyezte, a legfontosabb, hogy központilag nem lehet irányítani a szórványprogramot, csak helyben lehet tenni érte. Nehezményezte, hogy az Országos Tanácson a több mint tíztagú elnökségből csak a szórványért és ifjúságért felelős két elnökségi tagot kérték rendszeresen számon, „a többi meg nyaralt, mint Marci Hevesen” – mondta. Véleménye szerint a funkció ötlete jó, de egy személy csodákat nem tud tenni. Így azt a problémakört, ami Zoboralján kialakult, egy személyben megoldani nem tudja – mondta.
Kép forrása: GT
Petheő Attila a témára lecsapva megjegyezte, nem szereti a szórvány kifejezést, annál inkább sem, mert szerinte összmagyarságban kell gondolkodni. Szerinte a Rákóczi Szövetségnek, vagy épp a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek számos jó szórványprogramja van, ezen felül pedig meggyőződése, hogy vannak olyan, a magyarokat összetartó rendezvények, sportesemények, amelyek megmozgatják azokat is, akik már nem járnak magyar iskolába, vagy kevésbé kötődnek őseik kultúrájához. Az ilyen rendezvényeket szerinte az országos vezetésnek támogatnia kéne.
A Békés korszakváltás 2025 című programjáról kifejtette, két kérdőívet készítettek: egyet a csemadokosoknak, egy másikat pedig a potenciális tagoknak. Az előbbit azért dolgozták ki, hogy felmérjék a csemadokosok igényeit, jelenlegi helyzetét és az volt a cél, hogy a csemadokosok minél szélesebb körben válaszoljanak rá. Szétküldték ezért a TV-okhoz, de a „legtöbb helyen leszóltak, hogy erre ne válaszoljanak, lepopulistázták”- jegyezte meg, hozzátéve, ő maga örült volna, ha az elmúlt 30 évben megkérdezték volna az alapszervezeteket, mégis mit szeretnének, milyen problémáik vannak, mihez kérnek segítséget. Beszámolt róla, valamivel több mint 160 alapszervezettől érkezett 202 válasz, ezek kiértékelése jelenleg is zajlik, július harmadik hetében teszik közzé az eredményeket. A másik kérdőív, ami a Csemadok és közösség címen fut, még most is zajlik, ott már meghaladta a válaszadók száma a négyszázat. Mint mondta, itt az a lényeg, hogy „a Csemadokon kívüliek válaszoljanak rólunk” – ennek kiértékelése várhatóan augusztusban lesz és a visszajelzések ismeretében szeretnék tervezni a jövőbeni programjaikat.
Kép forrása: GT
Döbbenetes tanácstalanságnak lehettek tanúi azok, akik a tegnapi rendezvényen láthatták a két elnökjelölt válaszát arra a kérdésre, hogy mennyi az éves költségvetése a Csemadoknak, amiből a szervezet gazdálkodhat. Mint kiderült, csak megsaccolni tudja az összeget a két OT-tag és az országos elnökség tagja, Kiss Beáta. „Abból a költségvetésből tudok kiindulni, amit az OT meghallgatott és jóváhagyott, illetve az Ellenőrző Bizottság sem emelt kifogásokat” – mondta, hozzáátéve, a 2024-es az utolsó, amit hallottak a tagok. „Az országos elnökségben nem szoktunk erről beszélni, nem volt ilyen alkalom” – fogalmazott. A műsorvezető megrökönyödésére, aki hangsúlyozta, hogy ezek közpénzek, elmondta, nem szoktak a költségvetésről szavazni, mentségére felhozta, hogy a legfelsőbb döntéshozó szerv az OT és nem az elnökség (nem volt könnyű megtalálni a szervezet honlapján – ami lehet EZ, vagy EZ – ,de ebben az excel-táblában szerepel a 2021-2025 közötti 59 OT-tag névsora – szerk.megj.)
Egyetértett abban, hogy az állami pénzeket transzparensen kéne kezelni – volt intézményvezetőként azt is tudja, hogy „minimum” a szlovák államtól kapott évi 300 ezer eurót az interneten is ki kéne függeszteni, a szervezet honlapján. Továbbra sem tudta megmondani, mennyiből gazdálkodik a szlovákiai magyarok közművelődési országos szervezete. „A Gyimesi-féle ügylet óta az évi 300 ezer fix, azontúl a Nemzetpolitikai Államtitkárságtól nagyjából 300-400 ezer plusz jön még hozzá, nem egyformán (évente más összeg – szerk.megj.). Erről tudok, erről az OT hallott, de látni nem látta. Hallottuk a gazdasági beszámolókat és ennek felhasználását.”
Kép forrása: GT
Petheő is egyértelműen a „tisztább ügyletek” híve. Amint arra rámutatott, az OT-ben tavaly ősszel hallott első alkalommal egy beszámolót ezekről a pénzekről. „Nem részletesen, de elhangzott egy 420 ezer eurós összeg, amit a Csemadok Magyarországról kap működési költségre, ehhez járul hozzá a szlovák állam támogatása 2022-től, ami egy parlamenti döntés volt, ezért nem kötném feltétlenül egy politikushoz” – tette helyre a „Gyimesi-féle ügyletet”.
„Papír szerint tehát az évi 700 ezer eurót is meghaladja a Csemadok éves költségvetése, emellett az országos rendezvényekre is érkezik pénz a Kultminortól”, ami szerinte további 170 ezer euró. Petheő nem részletezte, de utalt arra is, hogy a közelmúltig nemcsak átutalásokkal rendezték a számlákat a Csemadokban… Hozzátette még azt is, hogy az országos rendezvényekre érkezik még magyarországi támogatás is, „még egyszer annyi, mint a szlovák állami, tehát összesen minimum újabb 300 ezer” – mondta.
Kiss Beáta ehhez hozzátette, a magyar és a szlovák állami támogatásra a központi iroda pályázik, az OT-hez fut be az összeg, amelyből a 17 TV-t működtetik. A rendezvényekre pedig a lebonyolító szervezet pályázik, ezekből finanszírozzák a körzeti és a járási fordulókat, ami „földrajzilag és szerkezetileg is nagyon sok helyre megy szét.” Leszögezte, egy szervezet ugyanarra a rendezvényre két helyre nem pályázhat. Petheő szerint pedig ez igen is előfordult például a galántai országos rendezvény esetében, ám végül diplomatikusan azzal zárta a vitát, hogy előfordulhat, „a gazdasági beszámolók hiánya lehet, ami bennünket zsákutcába visz.”
Kép forrása: GT
Ezt követően a jelöltek kifejthették jövőbeni terveiket – ezt Petheő némileg összeszedettebben, koncepcióban mondta el, több konkrét javaslat felvázolásával. Kiss Beáta, becsületére legyen mondva, igyekezett helytállni a vitában, de szomorú volt hallani az elkeseredettségét, amit országos elnökségi tagként foglamazott meg a szervezet jelenlegi vezetésével kapcsolatban. Arra, hogy mit változtatna a vezetésben, az válaszolta, szükség lenne valódi, őszinte beszélgetésekre az OT-ben és az elnökségben is a TV-kel közösen. „Sok éves tapasztalatom, hogy elmegyek egy országos elnökségre, tanácsba, aztán csak felteszem a kérdést: minek voltam? Bólintottunk, szavaztunk…teljesen értelmetlen. Ezen változtatnék” – mondta. Az elnök személyéről pedig elmondta, szervezeti vezetőként kell működjön, nem utazó nagykövetként, mintegy a reprezentálás mellett irányítania is kell a szervezetet a jövőbeni elnöknek – vélekedett.
Petheő a vita során végig előnyben volt azáltal, hogy másodikként szólalt meg, így volt ideje és lehetősége reagálni a Kiss Beáta által elmondottakra. Utóbbi szavait úgy értékelte, mintha egy „láthatatlan kéz, egy kultúrmaffia irányítaná a szervezetet – kimondani is veszélyes, hogy esetleg így működik az egész társaság” – fogalmazott. Kijelentette: a Csemadok alapszervezeti hálóját, jogalanyiságát a lehető legjobbnak tartja az egész Kárpát-medencében. „Igaz, hogy a belügyminisztériumban 434 alapszervezetünk van bejegyezve, de ebből a központi iroda csak 280-at tud megszólítani, ennyi működő lehet, illetve a pontos taglétszám sem ismert” – mutatott rá.
Számos problémakört meghatározott, majd megjegyezte, ezt egy struktúra átszervezéssel, felülről lehetne kezdeni, de – mint megjegyezte, senki sem akar forradalmat, senki senkit nem akar lámpavason látni, de húzni kell egy vonalat – megköszönni a munkájukat azoknak, akik évtizedekig ezért a szervezetért dolgoztak és tovább lehet haladni, építkezni egy másik módon. „Ez egy kiváló szervezet, a legjobb a Kárpát-medencében” – jelentette ki Petheő.
Az egész beszélgetés a szervezők ígérete szerint hamarosan a You Tube-on is elérhető lesz – amint erre sor kerül, belinkeljük írásunkba is.
Szalai Erika/Felvidék.ma
