Tegnap történelmi jelentőségű találkozóra került sor az Elnöki Palotában, ahol Szlovákia 15 elismert nemzeti közösségének képviselői ültek egy asztalhoz a köztársasági elnök meghívására. A tanácskozáson részt vett Forró Krisztián is, aki nemrégiben a nemzetiségi közösségek ügyeiben lett a köztársasági elnök tanácsadója.
Forró Krisztián a találkozóról szóló Facebook-bejegyzésében megjegyezte: „Ma valami különleges dolog történt az Elnöki Palotában.” Hangsúlyozta, hogy először fordult elő, hogy az ország összes elismert nemzeti közösségének képviselője közös, őszinte és nyitott párbeszédet folytatott a jövőről.
A bejegyzésben hozzáfűzte, hogy a megbeszélés célja az volt, hogy „meghallgassák egymást, megosszák a tapasztalatokat, problémákat és kihívásokat, valamint közösen keressék a megoldásokat.”
Forró aláhúzta:
„Hiszem, hogy az identitás nem elválaszt, hanem összeköt – ha van hozzá tér, figyelem és tisztelet.”
Véleménye szerint a találkozó azt mutatta, hogy van szándék és remény az együttműködésre.
„Ez még csak az első lépés – de fontos lépés. A jövőt együtt írjuk tovább”
– hangsúlyozta.
A tanácskozást követően a Magyar Szövetség is megszólalt. A párt tagjai Facebook-bejegyzésben rámutattak, hogy a találkozó ráirányította a figyelmet azokra a témákra, amelyek parlamenti magyar képviselet nélkül nem kapnak kellő teret és figyelmet a közbeszédben és a politikában.
A Magyar Szövetség tagjai pozitívan értékelik, hogy a tárgyalások után az államfő a békés együttélés szükségessége mellett éppen a kisebbségi törvényt és a nemzetiségi közösségek nyelvi jogainak bővítését emelte ki, amelyek a párt programpontjai között is szerepelnek.
A Magyar Szövetség a hivatalos oldalán szintén hangsúlyozta, hogy a találkozó szimbolikus, de fontos lépés volt, amely ráirányította a figyelmet a nemzetiségi közösségek problémáira.
Elengedhetetlennek tartják, hogy 32 évvel a független Szlovákia létrejötte után végre megszülessen a nemzetiségi közösségek jogállásáról szóló törvény.
A nyelvtörvény kapcsán a Magyar Szövetség szerint teljesen új filozófiai megközelítésre van szükség:
Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett egy, az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabály elfogadását tartják szükségesnek.
A párt meggyőződése, hogy a következő választási időszakban parlamenti pártként ennek a megoldásnak a megvalósítását is szorgalmazni fogják, és úgy vélik, hogy a nemzetiségi kerekasztal megalakulása ehhez jelentős mértékben hozzájárulhat.
BN/Felvidék.ma