Duray Miklós emléktáblájánál tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést csütörtökön Komáromban, az INTERCAD épületénél. A Kárpátia Sport Polgári Társulás, a Felvidéki Értékőrzők és a Szövetség a Közös Célokért rendezvénye immáron harmadik alkalommal került megrendezésre. Az esemény egyszerre volt tisztelgés a felvidéki magyar közélet meghatározó alakja előtt és határozott reflexió a jelen politikai és jogi folyamataira. A felszólalók egyértelművé tették: a Duray Miklós által képviselt közösségi jogvédelem kérdései ma is élesen jelen vannak.
Őry Péter ünnepi beszédében tudatosan a jelen felől közelített az emlékezéshez. Mint mondta, az 1994-es komáromi nagygyűlés eseményeit ma már mindenki ismeri, ezért „nézzünk picit a mába, mert újra nagyot fordult az idő kereke”. Úgy fogalmazott, 2025-ben új kapuk nyíltak és új dimenziók jelentek meg, amelyek ismét próbára teszik a felvidéki magyar közösséget.
Beszéde középpontjába a hit és a félelem leküzdésének kérdését állította. A Duray-emléktáblán olvasható mondat – „Ne félj, csak higgy!” – szerinte „örök életű felszólítás, egy etalon”. Hangsúlyozta, miszerint „alázatosan jelentjük mindenkinek, megfogadtuk, eszerint cselekszünk”, még akkor is, ha a kollektív bűnösség rendszerének elutasítása ma ismét politikai és jogi kockázatot hordoz.
Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Őry Péter világossá tette: a közösség nem hátrál meg akkor sem, ha törvényi eszközökkel próbálják elhallgattatni. „Nem félünk, akkor amikor újra el kell mondani, a kollektív bűnösség rendszerét a szemétdombra kívánjuk. Nem félünk, akkor sem, ha erről épp rendeletet és törvényt hoznak” – fogalmazott. Az oktatásügy kapcsán arra figyelmeztetett, hogy „a részletekben ott a gonoszság”, és a magyar iskolahálózat elsorvasztása ma is valós veszély, amely ellen csak közös fellépéssel lehet védekezni.
Somogyi Alfréd beszédében élesebb hangot ütött meg. Kiindulópontként a 2025. december 11-én módosított szlovák Büntető törvénykönyvet nevezte meg, amely szerinte egyértelmű üzenetet hordoz: „Hallgassunk!” Mint mondta, a jogszabály kimondja, hogy aki „nyilvánosan tagadja vagy megkérdőjelezi a második világháború utáni békés rendet”, az szabadságvesztéssel büntethető. Somogyi ezt nyílt megfélemlítési kísérletként értékelte.
A múlt nem lezárt ügy: kemény szavak Komáromban a Duray-megemlékezésen
Beszédében egyértelműen kijelentette: „amennyiben a ‘második világháború utáni békés rend’ alatt azokat a törvényeket is értik, amelyek Edvard Beneš elnök dekrétumainak szó szerinti átírásai, akkor azok közül a magyarokat és németeket megkülönböztető jogszabályok létjogosultságát én nyilvánosan tagadom, és hatályosságának értelmét megkérdőjelezem”. Hozzátette: ha ezért fél év börtön jár, akkor ez az állam választása.
Somogyi Alfréd, a SZAKC elnöke (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Somogyi történelmi példákkal támasztotta alá érvelését, felidézve Esterházy János és Duray Miklós sorsát. „Az államhatalom akkor is erőből, izomból reagált” – mondta, majd hozzátette: ez a logika ma sem változott. Szerinte a jogszabály nem elszigetelt jelenség, hanem annak a történelmi gyakorlatnak a folytatása, amelyben a felvidéki magyar közösség puszta léte is „zavarja a nemzetállami elképzelések valóra váltását”.
A megemlékezésen világossá vált: Duray Miklós öröksége nem csupán emlékezésre, hanem állásfoglalásra is késztet. A felszólalók szerint a hit, a bátorság és a kimondott szó ma is alapfeltétele annak, hogy a felvidéki magyar közösség ne sodródjon a hallgatásba. Komáromban nemcsak koszorút helyeztek el, hanem egyértelmű üzenetet is megfogalmaztak: a múlt tapasztalataiból kiindulva a jelenben is vállalni kell a következményeket.
A megemlékezés résztvevői (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A rendezvényen többek között jelen volt Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Forró Krisztián, a köztársasági elnök nemrég lemondott tanácsadója, valamint számos helyi és országos társadalmi, kulturális és civil szervezet képviselője. Az eseményen közreműködött és annak ünnepi hangulatát emelte Nátek Eszter, a Selye János Gimnázium diákja és Nagy József versmondó.
Az emléktábla megkoszorúzását követően Duray Miklós tisztelői közösen énekelték el nemzeti imánkat, a Himnuszt.
Szalai Erika/Felvidék.ma
