A kollektív bűnösség meghaladása és a nemzetközi fellépés lehetőségei címmel két, tartalmában és üzenetében is egymásra épülő panelbeszélgetéssel folytatódott a konferencia. A megszólalók egyetértettek abban: a Beneš-dekrétumok kérdése nem zárható le pusztán történelmi vitaként, mert jogi, politikai és közösségi következményei a jelenben is érvényesülnek. A beszélgetések középpontjában az állt, miként lehet túllépni a kollektív bűnösség elvén, és hogyan válhat egy következetesen felépített, lépésről lépésre haladó stratégia révén nemzetközi üggyé a felvidéki magyarságot érintő jogfosztás.
A délelőtti blokkban a társadalmi kiegyezés feltételeiről folyt eszmecsere Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke részvételével. A beszélgetést Szabó Tibor, a Pro Hungarica Communitate Polgári Társulás elnöke moderálta.
A panel elején Gubík László megköszönte a szervezők munkáját és a résztvevők bátorságát, hangsúlyozva: a Beneš-dekrétumok kérdésének napirenden tartása ma is politikai és közéleti kockázatvállalást jelent. Röviden felidézte az ügy újkori kiéleződésének időszakát, és külön köszönetet mondott beszélgetőtársainak, amiért a felvidéki magyar közösség ügye mellé álltak.
Pásztor Bálint személyes hangvételű hozzászólásában generációs perspektívából közelítette meg a kérdést. Felidézte: 1993-ban, a független Szlovákia megalakulásának évében kezdte iskolás éveit, miközben a teremben ülők többsége már az azt megelőző évtizedek tapasztalatait is magával hozza. Úgy fogalmazott: mindaz, amit 2026-ban az elmúlt hónapokban tapasztalni lehetett, szellemiségében több ponton emlékeztet a kilencvenes évek történéseire. Szerinte a 21. században elkerülhetetlenné vált az államfelfogás újragondolása, mert „a csontvázak még mindig ott vannak a szekrényekben”. Hangsúlyozta: a Magyar Szövetség az egyetlen politikai opció a felvidéki magyarság számára, ezt pedig a közösségnek meg kell értenie és el kell fogadnia.
A konferencia záró szakaszában a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos nemzetközi érdekérvényesítés lehetőségei kerültek terítékre. Vincze Loránt, az RMDSZ politikusa arról beszélt, hogyan jelenik meg a kérdés az Európai Parlamentben és az európai politikai térben. Kiemelte: a dekrétumok ügye nem pusztán történelmi vita, hanem jogállamisági probléma is, amely sérti az uniós jog alapelveit.
Ezt követően Tárnok Balázs a Magyar Szövetség által tervezett nemzetközi tájékoztató kampányról beszélt, amelynek célja a Beneš-dekrétumok jelenlegi alkalmazásának bemutatása külföldi politikai és szakmai fórumokon. A panelbeszélgetést Kovács Balázs moderálta.
A felszólalók egyetértettek abban, hogy
valódi előrelépés csak akkor érhető el, ha a kollektív bűnösség elvének történelmi és jogi meghaladása nem csupán belpolitikai kérdés marad, hanem következetes nemzetközi figyelmet és nyomást is kap.
Az érdekérvényesítés nemzetközi dimenzióit tárgyaló panelben világossá vált: a Beneš-dekrétumok ügye ma már nem kizárólag történelmi vagy kisebbségpolitikai kérdés, hanem összetett jogállamisági probléma, amely tudatos, több szinten felépített nemzetközi fellépést igényel.
Tárnok Balázs, a Magyar Szövetség szakértője hangsúlyozta, a párt 2025 novemberétől aktív nemzetközi tájékoztató kampányt folytat a Beneš-dekrétumok mai alkalmazásáról. Mint fogalmazott, a nemzetközi tájékoztatás nem pusztán információátadás, hanem nyomásgyakorlás eszköze is. A cél az, hogy a konkrét jogsértő gyakorlatok ne maradjanak belpolitikai ügyek, hanem bekerüljenek a nemzetközi döntéshozatal látóterébe.
A kampány során a Magyar Szövetség megkereste többek között az ENSZ illetékes jelentéstevőit, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosát, az Európa Tanács emberi jogi biztosát, valamint az Európai Bizottságot is. Tárnok Balázs kiemelte: a Beneš-dekrétumok nem csupán kisebbségi jogi kérdést vetnek fel, hanem érintik az uniós alapértékeket, a tőke szabad áramlását, a tulajdonhoz való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a jogbiztonságot is. Éppen ez a komplexitás teszi lehetővé, hogy a problémát a nemzetközi térben is érthetővé és relevánssá lehessen tenni.
A beszélgetésben Vincze Loránt arról beszélt, miként lehet az ügyet az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban napirenden tartani. Rámutatott: a kisebbségvédelemnek három szintje van – a belpolitikai, a kétoldalú és a nemzetközi –, ám egyik sem működik automatikusan. Az uniós csatlakozáskor sokan abban bíztak, hogy az Európai Unió önmagában garanciát jelent majd a jogbiztonságra, ám mára világossá vált: politikai akarat nélkül nincs előrelépés .
Vincze Loránt felidézte: a Beneš-dekrétumok már korábban is az Európai Parlament előtt voltak petíciók formájában, és ezek az ügyek máig nincsenek lezárva. Szerinte a legutóbbi szlovákiai jogszabály-módosítások – különösen a büntető törvénykönyv szigorítása – új helyzetet teremtettek, mert a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és az utólagos vagyonelkobzások már közvetlenül kapcsolhatók az uniós joghoz. Ez megnyithatja az utat jogállamisági eljárások, sőt hosszabb távon akár kötelezettségszegési eljárás előtt is.
A panel során többször elhangzott: a nemzetközi térben rendkívül magas az „ingerküszöb”, a kisebbségi jogsértések csak akkor kerülnek reflektorfénybe, ha következetes, lépésről lépésre építkező munka áll mögöttük. Ebben fontos szerepe van a szakmai publikációknak, nemzetközi sajtómegjelenéseknek és a frakcióközi szövetségeknek az Európai Parlamentben .
A felszólalók egyetértettek abban: a Beneš-dekrétumok ügyében nincs gyors megoldás. Ugyanakkor a jelenlegi politikai környezet – különösen a szlovák kormánnyal szembeni európai kritikák – lehetőséget teremthet arra, hogy a kérdés végre ne pusztán történelmi sérelemként, hanem jogállamisági problémaként jelenjen meg a nemzetközi döntéshozatalban. Az érdekérvényesítés sikere azonban hosszú távú kitartást, szakmai hitelességet és összehangolt fellépést igényel.
SZE/Felvidék.ma
