Akár felvidéki lapszámnak is tekinthetjük a Szél-járás folyóirat legutóbbi számát, hiszen több értékes írás is származik itteni szerző tollából, illetve számos írás foglalkozik felvidéki eseményekkel, személyekkel.
A negyedévenként megjelenő folyóirat 18 éve kerül az olvasók elé, Görföl Jenő főszerkesztő portálunknak elmondta, hogy az alapítás előtt Böröndi Lajos mosonmagyaróvári költővel, íróval, Deák Ernő bécsi történésszel és a többi munkatárssal abban egyeztek meg, hogy a széleken élőkkel, munkálkodókkal, azok fajsúlyos eseményeivel, gondjaikkal, törekvéseikkel kívánnak foglalkozni, ezért lett a lap címe Szél-járás. Ennek jegyében a Csemadok megbízásából adja ki a Mosonvármegye Lap- és Könyvkiadó.
A honismeret, irodalom, képzőművészet, színházi élet, a helytörténet témakörét egyaránt felölelő folyóirat legújabb számának címoldalán a történelmi Pozsonyi Nemzeti Színház impozáns épületének fotóját közlik, azzal az alcímmel, hogy Jókai Mór is részt vett annak megnyitásán.
A Szél-járás első anyagaként Kiss Beáta, a Csemadok nemrég megválasztott új elnökének sorai olvashatók, Öröm a Csemadokban címmel. A szerző átfogó, színvonalas cikkében a Csemadok küldetését, anyanyelvünk megőrzésének fontosságát, közösségeink szorosabbá válását hangsúlyozza:”Mi tesz minket erőssé? Ha tudjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk. A nemzet, a közös nyelv, a lelkek és életek kapcsolódása az erős kötelék” – írja.
Bobory Zoltán székesfehérvári költő köszönti a 70. születésnapját ünneplő költőtársát, a felvidéki Nagyfödémesen élő Száraz Pált verssel és szívhez szóló sorokkal, az író feladatához, hű szolgálatához sok erőt kívánva. Köszöntőjében kihangsúlyozza: „Száraz Pál vállalja azt a bátorságot, amivel a nagyvilágban, kisebbségben, szórványban élő magyarság köszönheti fennmaradását és örökkévalóságát”. Közlik Száraz Pál Hajnali hó című novelláját is, amelyben az egymásra találás, egymásra utaltság, a véletlen és a nem véletlen életjelenségét fogalmazza meg a tőle megszokott igényes stílusban, váratlan fordulatokkal megtűzdelve.
Több oldalon keresztül folytatódik Hornyák István A londoni Fornarina című regénye, amely angliai környezetbe, szobrász és képzőművész életébe kalauzolja el az olvasót, a regény a következő számban is folytatódik. Búcsúznak az októberben elhunyt S.Csoma János költőtől megemlékezéssel és néhány versével. Közlik a budapesti Horváth Gábor Miklós és a 2013-ban elhunyt Cseh Károly verseit is.
Részletes beszámolót olvashatunk Görföl Jenő főszerkesztő tollából arról, miként ünnepelték a Magyar nyelv hetét a Felvidéken, és ehhez kapcsolódóan közlik Tóth László József Attila-díjas író, költő üzenetét, magvas, megszívlelendő gondolatait a Magyar nyelv hete alkalmából.
Ugyancsak a Felvidékhez kötődően olvashatunk Rubinek Gyuláról, a sokunk számára ismeretlen, ám tiszteletre méltó agrárminiszterről, aki az egykori Bars vármegyei Ohajon született, és elévülhetetlen érdemei vannak a magyar agrárium korabeli fejlődéséért.
Böröndi Lajos bevezetője után közlik Nagy István Magyarország agrárminisztere ünnepi beszédét, amely a mosonmagyaróvári egyetemen hangzott el az agrár szakember születésének 160. évfordulója alkalmából. Böröndi Lajos Bárdy Margit emlékezete című visszaemlékezésében életéről, képzőművészi és színházművészi pályájáról és sikereiről ír.
Fotókkal bőven illusztrált cikk szól a 200 éve született Jókai Mórról, annak felvidéki kötődéseiről, utazásairól errefelé, amelyek élményei kiváló alapot szolgáltattak egyik-másik regényéhez. Simon Zsuzsanna Ostermayer Károly mosoni gabonakereskedő életútját vázolja fel, aki nemes emberbarátkémt, mecénásként sokat tett a város felvirágzásáért.
Beszámolnak Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár igazgatójának 70. születésnapi ünnepségéről, Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó pozsonyi előadásáról, a Felvidékről kitelepítettek emlékére Pozsonypüspökiben megrendezett ünnepségről, Tőzsér Árpád Pozsonypüspökiben élő és máig alkotó költő 90. születésnapja alkalmából tartott megemlékezésről, az Érsekújvári járásban, Udvardon immár 28. alkalommal megszervezett Mérföldkövek helytörténészi konferenciáról, ahol ezúttal a Pátria-díjat Dunajszky Géza vehette át áldásos, egyedülálló tevékenységéért.
Szabadság nélkül nincs jövő a címe annak az írásnak, amelyben a mosonmagyaróvári 1956-os gyászos, máig fájdalmas sebeket ütő sortűz áldozatai tiszteletére megrendezett ünnepségről írnak. Tudósítanak a Dunaszegen létesített madárles és kilátó átadásáról is. Mezey László Miklós író recenziója zárja a Szél-járás legutóbbi számát Aknay Tibor Tükörhomályban című kötetéről, amely a Hungarovox gondozásában jelent meg. A folyóirat utolsó lapja ugyancsak a Felvidékhez kötődik, Torna vára köszön ránk a színes fotóról.
BM/Felvidék.ma
