Az eddiginél határozottabb külpolitikára lenne szüksége az Európai Uniónak – hangsúlyozta az Európai Parlament csütörtökön Brüsszelben elfogadott állásfoglalásában.
„Csak akkor gyakorolhat hatást a világ történéseire az Európai Unió, ha egységes hangon szólal meg, ha rendelkezik a megfelelő eszközökkel, és ha tovább erősíti az ENSZ-szel való együttműködést” – olvasható a dokumentumban.
Az EP úgy látja, hogy rendszeresen meg kellene hívnia a nemzeti parlamentek külügyi és védelmi bizottságainak tagjait az uniós kül- és biztonságpolitika fejleményeinek közös elemzésére.
A következő hónapok – vélekednek a képviselők – egyedülálló lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy az EU új „transzatlanti napirendet” alakítson ki az új amerikai kormányzattal. A napirendre – teszik hozzá – fel kell venni a befogadóbb és hatékonyabb globális kormányzás kialakítását, a pénzügyi válságot, új euroatlanti intézmények létrehozását, az éghajlatváltozást, az energiabiztonságot, a millenniumi fejlesztési célokat, a közel-keleti békét, az iráni, az iraki és az afganisztáni helyzetet, valamint a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a nukleáris fegyverek elterjedése elleni küzdelmet.
„Az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy erősebb EU-jelenlétre van szükség az unió keleti szomszédságában” – állapítják meg a képviselők, akik szerint a partnerséget az EU pénzügyi támogatásainak megkettőzésével és „erős politikai dimenzió kialakításával” kell erősíteni. Külön állásfoglalás született az EP-ben arról, hogy az uniónak a hatékony kül-, biztonsági és védelmi politikához „stratégiai autonómiára” van szüksége. Ehhez egyebek közt fel kell állítani egy állandó uniós operatív főhadiszállást, és közös fegyverzettel rendelkező európai haderőt kell szervezni – vélik az EP-képviselők.
Az Európai Parlament olyan előterjesztést is megszavazott csütörtökön, hogy az EU-nak a NATO-val együttműködve kell biztosítani Európa biztonságát, kerülni kell a két szervezet közötti versengést. Ezzel – teszik hozzá – az EU és a NATO erősítené egymást a válságkezelő műveletekben. Az EP szerint az unió minden tagállama számára lehetővé kell tenni, hogy részt vehessen az EU-NATO találkozókon, még ha nem tagja is a szervezetnek. A már NATO-tag uniós tagjelölteket – pillanatnyilag itt csak Törökország érintett, Horvátország azonban minden bizonnyal hamarosan szintén NATO-tag lesz – jobban be kell vonni az európai biztonsági és védelmi politikába, illetve az Európai Védelmi Ügynökség munkájába – áll a dokumentumban.
Echo TV
