Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke szerint az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie – a többi szigorú feltétel betartása mellett – az euróövezethez való csatlakozás idejének lerövidítését. Az eurózóna miniszterei viszont, elutasítják az euró gyorsított bevezetését.
Thomas Mirow a Handelsblatt című német üzleti napilap hétfői számában megjelent interjúban kifejtette: kívánatos lenne a felvételre való várakozás időtartamának a jelenlegi két évről egy évre történő lerövidítése a stabilitási paktumban előirányzott adósságkritériumok betartása mellett. Egy ilyen lépés összességében hozzájárulna Kelet-Európa stabilizálásához – véli az EBRD elnöke. Thomas Mirow egyidejűleg az Európai Központi Bankot Kelet-Európa megsegítésére szólította fel.
Mirow szerint fontos lépés lenne, ha az Európai Központi Bank pótlólagos euró hitelkerettel (devizacsere lehetőséggel) segítené a kelet-európai országokat. A központi bank ilyen jellegű hitelei eddig csak kevés kelet-európai ország számára álltak rendelkezésre, s ezen Mirow szerint változtatni kell.
Az EBRD elnöke – mint a Handelsblatt írta – ezzel a felhívással arra reagált, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozójukon elutasították a külön kelet-európai segítségnyújtást.
Az újság emlékeztetett arra, hogy az európai állam- és kormányfők a közelmúltban tartott rendkívüli csúcstalálkozón első ízben tanácskoztak az eurócsatlakozás idejének esetleges lerövidítéséről, ám ezzel kapcsolatban döntést nem hoztak. A kérdést Magyarország miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc a hétvégi csúcson (2009. március 1.) megerősítette, hogy Magyarország szeretné, ha a csatlakozás folyamatát – a kritériumok változatlanul hagyása mellett – uniós részről is gyorsítani lehetne. A magyar kormányfő elmondta: nem az euróbevezetés érdemi kritériumainak fellazítását akarja, de szerinte azt újra lehetne gondolni, szükséges-e két éven át az eurózóna „előszobájában”, vagyis az európai átváltási mechanizmusban (ERM II) várakoztatni az eurót bevezetni akaró országot.
A Handelsblatt szerint Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke nyitottnak mutatkozott egy lerövidített eurócsatlakozási folyamattal szemben, de mindketten határozottan állást foglaltak az ellen, hogy enyhítsék az euróövezetbe való felvétel feltételeit.
Mirow az interjúban kijelentette: ha a helyi bankok a tőkepiacon érvényes szerződéses feltételek mellett nem képesek a refinanszírozásra, az EBRD-nek és más nemzetközi pénzintézeteknek továbbra is hitelcsomagokkal kell közbelépniük.
Ezzel szemben: Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter, az eurózóna vezetője az ülés után kijelentette: jelenleg nincs lehetőség a csatlakozás feltételeinek vagy a bevezetést megelőző várakozási időnek a megváltoztatására.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök még a március 1-jei EU csúcson vetette fel annak lehetőségét, hogy könnyítsenek az euró bevezetésének feltételein. A kormányfő azt az időszakot szeretné lerövidíteni, amelyet az eurót bevezetni kívánó országnak az eurózóna „előszobájában”, az európai átváltási mechanizmusban (ERM II) kell töltenie. A későbbiekben Lengyelország és Dánia, valamint jelentős pénzügyi szakemberek is szót emeltek a lehetséges könnyítés mellett, ennek lehetőségét azonban a hétfői pénzügyminiszteri találkozón elvetették.
A március 1-jei ülésen a kelet-európai gazdaságok megsegítésére létrehozandó regionális mentőcsomag tervét is elutasították a tagállamok képviselői. Az EU amellett foglalt állást, hogy az egyes országokat eseti alapon segítsék ki. Ezzel a lehetőséggel a tavalyi évben Magyarország és Lettország már élt, hétfői sajtóértesülések szerint ezt Románia is ki szeretné használni a közeljövőben. Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos szerint a rendelkezésre álló keret elegendő lesz, de amennyiben szükséges, a tagállamok beleegyeznének a keret kibővítésébe.
EUvonal
