Az európai vezetők szembekerültek a népükkel migránsügyben, ezért teljesen felül kell vizsgálniuk eddigi politikájukat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő szerint „akárhogy is finanszírozza a civil szervezeteket Soros György, akárhogy próbál bemenni a médiába a magyar milliárdos a pénzével, és hangulatot kelteni”, az igazság az, hogy a nyugati kormányok menekültügyi politikáját a saját népük erőteljesen, növekvő számban és növekvő erővel ellenzi. A Soros György által biztosított ösztöndíjak kérdésében azt mondta: „erősen kommunista gondolkodásmódnak” tartja, ha valaki egy másik ember megsegítése után azt gondolja, hogy ezzel megvásárolta őt, és onnantól kezdve neki is azt kell mondania, mint amit a segítséget nyújtó.
Mivel Európa a demokráciára épül, ebből előbb-utóbb baj lesz, „ezt a vihar előtti csendet, feszültséget érzi mindenki” – mondta, hozzátéve:
olyat még nem látott, hogy a népnek kellene megváltoztatnia az álláspontját egy ilyen fontos ügyben.
Ezért szerinte az európai vezetőknek kell teljes egészében felülvizsgálniuk eddig folytatott politikájukat. Orbán Viktor megerősítette azt is, hogy a kormány be akarja zárni a bicskei befogadóállomást, erre készült egy akcióterv, de ez nem megy egyik napról a másikra.
A rádióinterjúban téma volt a kormányfő csütörtökön véget ért egyiptomi hivatalos látogatása is. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: ha megvan az akarat és a jó szándék, akkor
„békében tudunk élni a muszlim világ mellett, nem vele összekeveredve, hanem mellette”.
Egy keresztény civilizációhoz tartozó ember nem lehet muszlimellenes – jelentette ki, jelezve ugyanakkor azt is, hogy természetesen „nem akarunk átvenni muszlim szabályokat a saját életünkbe”. Megvannak a saját életelveink, tiszteletben tartjuk az övéket, és azt várjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mienket” – fejtette ki.
A szunnita muzulmán világ szellemi központjának számító kairói al-Azhar mecset nagysejkjével, Ahmad et-Tajjebbel folytatott megbeszéléséről elmondta: mindketten osztották azt az álláspontot, hogy ha Európa jót akar magának, akkor mindent meg kell tennie Egyiptom stabilitásáért. A kevesebb mint 30 milliós népességű Szíria összeomlásának következményeit „alig bírtuk ki itt, Európában”. Ehhez képest Egyiptom egy 90 milliós ország, így ha az instabil lesz, és „ha onnan egyszer megindulnak, azt nem fogjuk kibírni” – jelezte.
A kormányfő azt is sürgette, hogy Európa gondolja újra külpolitikáját, mert az utóbbi időben három országban avatkozott be – Irakban, Szíriában és Líbiában -, és mindhárom összeomlott, káosz alakult ki, menekültek milliói indultak meg onnan.
„Ez a demokráciaexport nevű őrület (…), hogy az európai kultúra fogalmaival, az itt bevált módszerekkel próbáljuk kéretlenül boldoggá tenni a más civilizációban, kultúrában másképp gondolkodó embereket, megbukott.
A közel-keleti káosz és annak fájdalmas következményei Európára nézve számomra arra adnak bizonyítékot, hogy a demokráciát nem lehet exportálni se fegyverrel, se békésen” – fogalmazott, kiemelve: minden népet hagyni kell, hogy a saját kultúrája szerint építse fel a saját politikai, gazdasági rendszerét.
Beszélt a brit EU-tagságról szóló, közelgő népszavazásról is, amellyel kapcsolatban a magyar álláspont úgy szól: „örülünk annak, hogy a britekkel egy szövetségben lehetünk (…), de nem vindikáljuk a jogot magunknak, hogy megmondjuk a briteknek, mit tegyenek”.
A napokon belül kezdődő franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság biztonsági kockázatait firtató kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: minden magyart arra kér, hogy maga mérlegeljen. A kormány minden segítséget megad, a konzuli szolgálatot megerősítik az Eb idejére – közölte, azt javasolva a szurkolóknak, hogy mielőtt elindulnak, regisztráljanak a konzuli szolgálat honlapján.
(MTI)
