(Frissítve) A Mol, az osztrák OMV és két, egyesült arab emírségekbeli cég bejelentette vasárnap: konzorciumot hoztak létre abból a célból, hogy az iraki Kurdisztán lelőhelyein kitermelt földgázzal töltik meg a Nabucco gázvezetéket. (Nyilatkoztak az érdekelt törökök és oroszok.)
A nyugati hatalmaknak az a céljuk a Nabucco gázvezetékkel, hogy csökkentsék az európai országok energiafüggőségét Oroszországtól. Az emírségekbeli Crescent Petroleum cég és leányvállalata, a Dana Gas szerint az általuk kitermelt észak-iraki gázkészlet van olyan nagy, hogy az iraki és a török igények kielégítése mellett meg lehet tölteni belőle a Nabucco vezetéket is.
Az észak-iraki kurd vidékről származó földgáz lehetővé teszi, hogy a Nabcco vezeték 2014-től valóban szállíthasson gázt Európába, mondták a török állami Botas vezetéküzemeltetőnél vasárnap.
– Az iraki térségben nagy tartalék van, és az ott termelt gáz döntő fontosságú a Nabucco-terv megvalósítása számára. A legrosszabb esetben is lehetővé teszi annyi gáz beszerzését, amennyi minimálisan szükséges a Nabucco 2014-es indításához – mondta a Botas egy nevének elhallgatását kérő illetékese a Reutersnek.
Előzőleg, vasárnap reggel a résztvevők hírül adták, hogy a Mol és az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat 10-10 százalék erejéig betársul egyesült arab emírségekbeli cégek észak-iraki, kurdisztáni gázkitermelő vállalkozásába azzal a távlati céllal, hogy az ott termelt földgáz egy részéből akár teljes egészében megtöltik a tervezett Nabucco gázvezetéket, legalábbis az első időszakban.
A Botas az EU által felkarolt Nabucco tervezésére, építésére és üzemeltetésére 2002-ben alakult együttműködés, majd 2005 óta vegyesvállalat egyik részvényese, együtt az OMV-vel, a Mollal, a román Transgazzal, a bolgár Bulgargazzal és a német RWE energiavállalattal.
– Törökország mindig is földgázelosztó központtá akarta tenni Ankarát, és ez (az észak-iraki, kurdisztáni) vállalkozás, amelynek célja gázt juttatni Irakból Törökországon át Európába, támogatja ezt az elképzelést. Törökország mindazonáltal továbbra is számít az azerbajdzsáni, az iraki, az iráni gáz és más arab országok földgázának továbbítására Európába – mondta a Botas illetékese.
Törökország jelenleg évi 23,4 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, ez a török felhasználás 67 százaléka. Az emírségi vállalatok, a Mol és az OMV észak-iraki vállalkozása távlatilag évi 10 milliárd köbméter földgázt juttathat Törökországnak, jóval többet annál a 15 százaléknál, amennyit Törökország korábban a Nabuccón majdan érkező gázból le akart kötni magának. Törökország 15 százalékos követelését a többi Nabucco-partner eddig elutasította.
A vasárnap bejelentett emírségi-osztrák-magyar vállalkozás viszont csak az iraki és a török igények kielégítése után maradó gázt szándékozik a Nabuccóba tölteni, illetve azt bőven elegendőnek tartja a Nabucco megtöltésére a kezdeti időszakban, vagyis a Törökországnak szánt mennyiség a Nabuccóba töltendő, Európának szánt exportmennyiségen felül értendő. Ily módon elmozdítható a török-európai együttműködés egyik akadálya a Nabucco útjából, vélik elemzők.
Oroszországot nem aggasztja a vasárnapi bejelentés arról, hogy a magyar Mol és az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat 10-10 százalék erejéig betársul egyesült arab emírségekbeli cégek észak-iraki, kurdisztáni gázkitermelő vállalkozásába azzal a távlati céllal, hogy az ott termelt földgázból akár teljes egészében megtöltik a tervezett Nabucco gázvezetéket, legalábbis az első időszakban.
– Ebben nincs semmi tragikus – mondta Alekszandr Szaltanov orosz külügyminiszter-helyettes, az orosz államfő rendkívüli közel-keleti képviselője a Reuters hírügynökség érdeklődésére a Világgazdasági Fórum jordániai értekezlete közben.
Oroszország hagyományosan nem tartja konkurenciának és nem ellenzi a Nabucco gázvezetéket, csak éppen gazdaságilag indokolatlan, színtisztán politikai, azon belül is főleg Egyesült Államok ösztönözte vállalkozásnak tartja.
Az EU által felkarolt Nabucco gázvezeték az OMV, a Mol, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz, a török BOTAS és a német RWE energiavállalatok fővállalkozásában épülne a mostani elképzelések szerint majdnem 8 milliárd euróért 2011-től, az első szállításokat 2014-re tervezik évi 8-10 milliárd köbméteres kapacitással, ezt később évi 31 milliárd köbméterre bővítenék. A Nabucco-konzorciumban a Mol részesedése 16,67 százalék, és annyi az OMV-é is. A 3300 kilométeres vezeték a tervek szerint közép-ázsiai és esetleg közel-keleti földgázt juttatna Törökországba, Bulgáriába, Romániába, Magyarországra és Ausztriába, illetve az osztrák elosztón keresztül Nyugat-Európába, ily módon csökkentve az oroszországi import arányát az európai gázfelhasználásban. Jelenleg Oroszország adja Európa gázfelhasználásának átlagosan mintegy negyedét, de a kelet-európai országokban ez az arány jóval nagyobb.
Oroszország már lépéseket tett arra, hogy jóelőre felvásárolja a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságok földgázát. Ezt ellensúlyozhatja, ha a Nabucco számára más forrásokból is lehet földgázt találni. Erre eddig jobbára csak az iráni földgáz kínálkozott, azt azonban, szintén politikai okból, az EU-ban sokan kockázatosnak tartják. Az iraki földgáz bizonyára nem okoz főfájást az amerikai kormánynak sem.
A nemzetközi elemzők szerint konkuráló orosz-olasz terv a Déli Áramlat földgázvezeték terve, amelynek építéséről az orosz Gazprom éppen pénteken írt alá új megállapodásokat Bulgária, Görögország és Szerbia állami vállalataival és az olasz társ fővállalkozó Eni energiacéggel. Az Enivel aláírt megállapodás arról szól, hogy az orosz földgáz Ukrajnát elkerülő európai exportjának céljára építendő Déli Áramlat tengeri szakaszának kapacitása nem 31 milliárd, hanem 63 milliárd köbméter lesz évente. A tervek szerint a 10 milliárd eurós költségű Déli Áramlat üzembe helyezése 1015. decemberben várható.
Magyarország a Déli Áramlat tervben is részt vesz: a tavaly februári magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán most március elején írták alá Moszkvában az egyezményt annak a fele-fele arányú vegyesvállalatnak a megalakítására, amely a vezeték Magyarországon áthaladó szakaszát tervezni, építeni és üzemeltetni fogja.
A Déli Áramlat szárazföldi útvonalterve: a gáz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át jutna Észak-Olaszországba, illetve egy másik ágon Görögországon keresztül Dél-Olaszországba. Egyelőre nem világos Ausztria részvétele a vállalkozásban.
Felvidék Ma, MTI, ddg
