(Újabb hírek – 2009.06.08 – 09.15) Az Air France Rio de Janeiróból Párizsba tartó, 447-es számú járata, fedélzetén 228 emberrel, hétfőre virradó éjjel zuhant az Atlanti-óceánba.(Egy szemtanú jelentése. Kártérítés. Atom-tengeralattjárót is bevetnek. Nyomkövetőt a repülőgépekre! 24 hibaüzenet. Holttesteket és roncsokat találtak. Az USA is segít. Újabb 11 holtest.)
2009.06.08 – 09.15
A kutatásban részt vevő francia és brazil hajók további tizenegy holttestet találtak meg az Atlanti-óceánban a hét végén, ott, ahol feltételezések szerint az Air France repülőgépe egy héttel ezelőtt lezuhant.
A brazil hatóságok korábban közölték, hogy hat holttestet emeltek ki a vízből, így már tizenhétre emelkedett a megtalált áldozatok száma.
A tizenegy új tetemből négy férfi, négy pedig nő volt – közölte Henry Munhoz alezredes, a bazil légierő szóvivője; a többi áldozat neméről nem beszélt.
A holttestek közül kilencet a Constuitucao nevet viselő brazil fregatt, nyolcat pedig a francia Ventose fregatt emelt ki a vízből. A brazilok a katasztrófa helyszínétől mintegy 800 kilométerre fekvő Fernando de Noronha szigetre szállítják a holttesteket.
Az Air France francia légitársaság Rio de Janeiróból Párizsba tartó 447-es számú járata május 31-én tűnt el viharos időjárási körülmények között, fedélzetén 228 emberrel, akik feltehetőleg mindannyian életüket veszítették. A szerencsétlenül járt gép fedélzetén négy magyarországi és egy szlovákiai magyar utas is volt.
A kutatást végző brazil és francia hajók az Airbus több tucatnyi alkotóelemét is kihalászták a vízből.
2009.06.07 – 18.28
Újabb három holttestet találtak vasárnap az Atlanti-óceánban annak a helynek a közelében, ahol feltételezések szerint az Air France repülőgépe hétfőn lezuhant.
Ezzel már összesen öt holttestet emeltek ki az óceánból. A brazil hatóságok bejelentették, hogy a kutatásban részt vevő pilóták több – közelebbről meg nem határozott számú – tetemet vettek észre és már a helyszínre vezényeltek hajókat, hogy fedélzetükre emeljék ezeket.
A Rio de Janeiróból Párizs felé tartó 447-es járatszámú gép május 31-én tűnt el viharos időjárási körülmények között, fedélzetén 228 személlyel, akik feltehetőleg mindannyian életüket veszítették. A vizsgálatok főleg arra irányulnak, hogy megállapítsák, vajon a gép külső műszerei jegesedtek, amely zavarhatta volna a sebességmérőt és így a számítógép túl gyors vagy lassú tempót diktált volna – ami végzetes hibához vezethetett.
A szerencsétlenséget kivizsgáló BEA francia ügynökség elmondta, hogy a fedélzeti sebességmérőt nem cserélték le, szemben a gyártó cég ajánlásával, de még korai volna ebből arra következtetni, hogy ez milyen szerepet játszhatott a szerencsétlenségben.
A BEA szerint a gép egymástól eltérő információkat kapott a sebességmérőktől, miközben a hatalmas viharba került.
A brazil hatóságok nem tudták megmondani, hogy hány holttestet vettek észre, csupán azt közölték, hogy az eső és rossz látási körülmények ellenére még vasárnap képesek lesznek néhányat kiemelni a tengerből.
A vasárnap kiemelt tetemek egyikénél sem találtak személyazonosságukra utaló dokumentumokat és a hatóságok nemükről sem adott információt. Szombaton két férfi holttestet találtak. A brazil hatóságok nem voltak hajlandóak nyilatkozni arról sem, hogy milyen állapotban voltak a tetemek, arra hivatkozva, hogy az túlságosan fájdalmas lenne a rokonoknak.
A szerencsétlenül járt gép fedélzetén négy magyarországi és egy szlovákiai magyar utas is volt.
2009.06.07 – 08.35
Az amerikai haditengerészet két nagyteljesítményű detektort küld azokra a francia hajókra, amelyek keresik az Atlanti-óceánba zuhant Air-France-gép feketedobozát, illetve a gép roncsait, utasait – jelentette be helyi idő szerint szombaton Washingtonban egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő.
A 6100 méteres hatótávolságú detektorokat hétfőn szállítják Brazíliából a hajókra, amerikai kezelőszemélyzettel együtt – tette hozzá az illető, aki kérte neve elhallgatását, mert egyelőre Washington nem jelentette be hivatalosan, hogy Franciaország kérésére ily módon segít a kutatásban.
A brazil hadsereg a gép újabb roncsait, szárnydarabokat és üléseket talált meg az óceánban – jelentette be egy szóvivő. Minden megtalált holttestet és roncsdarabot Recife városba szállítanak. A megtalált személyes tárgyakat kizárólag az áldozatok hozzátartozóinak adják át – tette hozzá.
Korábban a brazil légierő szóvivője bejelentette, hogy két férfi holttestét már megtalálták, illetve rábukkantak tárgyakra is. Kizártnak nevezte, hogy öt nappal a szerencsétlenség után még túlélőkre bukkanhatnak.
A pünkösdhétfőn lezuhant A-330/200-as légibuszon 32 országból 216 utas – köztük négy magyarországi és egy szlovákiai magyar – valamint 12 főnyi személyzet utazott.
2009.06.06 – 19.45
Két, az Atlanti-óceánba zuhant Air France-járatról származó férfi holttestet és repülőgéproncsokat találtak brazil kutatóalakulatok szombaton – jelentette be a brazil légierő szóvivője.
„Ma reggel megerősítették, hogy a vízből roncsokat és holttesteket emeltek ki, melyek az Air France 447-es járatáról származnak” – közölte Jorge Amaral ezredes az északkelet-brazíliai Recifében tartott sajtóértekezleten.
Az a hely, ahol a holttesteket és roncsokat megtalálták, mintegy 1200 kilométerre északkeletre található a brazíliai szárazföldtől, 70 kilométernyire délre attól a helytől, ahol az Air France-gép az utolsó jelzéseket leadta. A pünkösdhétfőn lezuhant A-330/200-as légibuszon 32 országból 216 utas – köztük négy magyarországi és egy szlovákiai magyar – valamint 12 főnyi személyzet utazott.
Az első holttestet egy repülőgép, a másodikat egy korvett fedezte fel – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy férfi holttestekről van szó. Nemzetiségüket egyelőre nem ismerik.
Találtak a tengerben a roncsok között egy, a járatnak megfelelő sorszámmal ellátott ülést, de ezzel kapcsolatban még várják az Air France megerősítését. Találtak továbbá egy bőr aktatáskát, benne az Air France szóban forgó járatára szóló repülőjeggyel, valamint egy hátizsákot. Előkerültek oxigénpalackok is. A holttesteket és a roncsdarabokat egyelőre a brazíliai Fernando de Noronha szigetére szállították.
A légierő szóvivője gyakorlatilag kizárta, hogy öt nappal a szerencsétlenség után még túlélőkre bukkanhatnak.
A francia légitársaság 447-es, Rio de Janeiróból Párizsba tartó járata eddig ismeretlen okból zuhant az óceánba. Ez volt a legsúlyosabb repülőgép-szerencsétlenség a világon 2001 óta, és a legnagyobb katasztrófa az Air France 75 éves történetében.
2009.06.06 – 13.46
A szerencsétlenül járt repölőgép öt perc alatt 24 hibaüzenetet küldött, mielőtt eltűnt a radarképernyőről – közölte a vizsgálatokat végző francia csoport vezetője.
Paul-Louis Arslanian elmondta azt is, hogy a robotpilóta nem működött. Egyelőre nem tudni, hogy azt a pilóták kapcsolták-e ki, vagy a műszer felmondta a szolgálatot a gép sebességét jelző ellentmondó adatok miatt. Az Airbus gyártója közölte: kiderült, hogy a műszerek ellentmondó adatokat jeleztek, miközben a gép az Atlanti-óceán felett viharzónában haladt. Arslanian közölte, hogy a vizsgálatban részt vevők több száz négyzetkilométeres területen kutatnak az Airbus A330-as típusú gép roncsai után. Létfontosságú, hogy megtalálják azt az adót, amely jelzi a feketedobozok helyzetét. A szakértők a gép legutolsó magassági és sebességi adatai alapján igyekeznek rábukkanni az utasszállító roncsaira. A tengeráramlatok közrejátszhatnak abban, hogy a gép maradványai elsodródnak arról a helyről, ahova zuhant.
Laurent Kerleguer, a tenger mélyén lejátszódó folyamatok szakértője kijelentette, hogy a roncsok lehetséges helyszíne a tengernek egy olyan pontján van, ahol a mélység 4600 métertől mintegy 800 méterig terjed. A víz sótartalma és hőmérséklete ugyancsak befolyásolja azt a távolságot, amilyen messzire a jeladó sugározta szignálok eljutnak.
Az Airbus helyi idő szerint vasárnap este indult a brazil nagyvárosból, Rio de Janeiróból Párizsba, de a felszállást követően négy óra múlva eltűnt. Fedélzetén 228-an tartózkodtak. Ez volt az Air France legtöbb halálos áldozattal járó, és 2001 óta a világ legsúlyosabb légi katasztrófája.
2009.06.06 – 11.30
Továbbra sincs nyoma a francia légitársaság Rio de Janeiro-Párizs járatának, amely öt napja tűnt el az Atlanti-óceán felett, 228 emberrel a fedélzetén.
A francia közlekedési államtitkár pénteken rossz hírnek nevezte, hogy a brazil légierő nem a lezuhant Airbus roncsait találta meg a katasztrófa feltételezett helyszínén, és „rendkívüli óvatosságra” intett mind a keresésben, mind az óceánban talált roncsokról szóló bejelentésekkel.
Dominique Bussereau az RTL rádiónak kijelentette: a keresést folytatni kell, és a legfontosabb feladat, hogy megtalálják az Air France 447-es járatának fekete dobozait. „Az idő ellenünk dolgozik, viszont a kutatási területet ki kell szélesíteni” – hangsúlyozta.
A brazil légierő csütörtökön közölte, hogy egyik helikoptere talált a tengerben egy szállítólapot, amely a szerencsétlenül járt repülőgépről származik, de hat órával később kiderült, hogy a bejelentés téves volt.
A légibaleseteket vizsgáló francia hivatal (BEA) pénteken nyilvánosságra hozta, hogy az Airbusról küldött automatikus üzenetek elemzésekor eltérést talált a különböző műszerek által mért sebességek között. A vizsgálat egyúttal megerősítette: a járat tervezett útvonala közelében „az Egyenlítő térségére jellemző vihar” volt. A hivatal ugyanakkor óvott attól, hogy a részleges információk alapján bárki elsietett következtetéseket vonjon le, vagy találgatásokba bocsátkozzon.
Előzőleg szakértők arról számoltak be: az illetékesek komolyan vizsgálják azt az eshetőséget, hogy a sebességmérő műszerek zavara okozta a repülőgép katasztrófáját. A név nélkül nyilatkozó szakemberek szerint ha helytálló ez a – többek között amerikai újságokban és a párizsi Le Monde hasábjain megjelent – feltételezés, akkor két eset lehetséges: eljegesedett egy légnyomás-érzékelő külső szonda, vagy a repülőgép belső sebességmérő műszere mondta fel a szolgálatot.
Ha a két műszer közül az egyik nem pontos adatokat továbbított, megtörténhetett, hogy a repülőgép túl gyorsan vagy túl lassan repült bele a meteorológiai jelentések szerint igen heves viharba. Az előbbi esetben a gép törzse több darabra törhetett, az utóbbi esetben pedig a pilóta elveszíthette az uralmát a gép fölött.
Az Air France A330 (Airbus) típusú gépe az eddigi feltételezések szerint a brazil partoktól 1100 kilométerre zuhant le, utasai között négy magyar állampolgár és egy szlovákiai magyar is volt. Ez az utóbbi nyolc év legsúlyosabb légi katasztrófája.
2009.06.06 – 08.48
Ha az ember eltéved az erdőben, a zsebében lévő mobiltelefon segítségével társai könnyebben rátalálhatnak. Ha az autó árokba borul, a GPS-jelek alapján a mentők könnyen megtalálhatják a baleset színhelyét. Amikor azonban egy transzkontinentális járat az óceán fölött halad, a szárazföldön senki nem tudja megmondani, pontosan merre jár.
Az Air France 477-es járatának eltűnése az Atlanti óceán térségében ismét arra indította a radaralapú légtérfelügyeleti rendszer bírálóit, hogy felszólítsák kormányokat az olyan GPS-alapú hálózatokra való átállásra, amelyek révén pontosan lehetne követni minden repülőgép útját. A jelenlegi, 200 mérföldes távolságot lefedő radarok már elavultnak tekinthetők a repülőgépek követésére.
„A GPS-technológia megvan, már 15 éve rendelkezünk vele, mégsem történt semmi – mondta az AP hírügynökségnek Michael Boyd légiforgalmi elemző. – A BlackBerrym alkalmas arra, hogy engem kövessen. Miért nem alkalmazhatjuk a repülőgépeknél is?”
Az amerikai hatóságok 1990 óta tárgyalnak ilyen hálózat létrehozásáról. Az ország egyes részein, például Alaszkában és a Mexikói-öböl térségében, tesztelik a technológiáját, sőt egyes utasszállító gépek már használnak GPS-t a gépek leszállásának gyorsítására és üzemanyag megtakarítására. A rendszer teljes kiépítése azonban, amely a becslések szerint 35 milliárd dollárba kerülne, a pénzügyi és műszaki viták miatt folyamatosan halasztódik. Bár Ray LaHood szállítási miniszter egyik fő feladatnak minősítette megvalósítását, a mai radarrendszer még legalább egy évtizedig fennmarad.
A jelenlegi légtérellenőrzési rendszerek nem teszik lehetővé a légiirányítók számára, hogy képernyőjükön 200 mérföldnél nagyobb távolságból észleljék a transzkontinentális járatokat, ehelyett a gépek helyzetét gyakran a repülési terv és az indulási időpontok alapján igyekeznek megbecsülni. „Ez sebezhetővé teszi a gépeket szükséghelyzetekben, például kényszerleszállás vagy vízen történő leszállás esetén – jelentette ki Boyd. – Előfordulhat, hogy egy repülőgép lezuhan, és vannak túlélők, de emiatt nem ér oda időben a segítség. Vagy a gépet elrabolják az Atlanti-óceán közepén, és erről mindaddig nem tudunk, amíg fel nem tűnik valahol másutt”.
Ha az Air France gépen valóban az elektromos rendszer romlott el, a GPS sem működött volna tovább, de műholdas követés révén legalább azt tudták volna a mentők, hogy a katasztrófa idején hol volt a gép, és így jóval kisebb területet kellett volna átkutatni a roncsok keresésekor. A pontos helyszín a tragédia okainak felderítésében is döntő lehet.
A radar minősége országonként változik. Számos amerikai ellenőrzési pont legalább azt lehetővé teszi, hogy a gépek a radar hatókörén túlról is gyakrabban jelezhessék helyzetüket. Az óceán fölött azonban hatalmas „vak” területek vannak, ahol a pilótáknak jobbára be kell érniük azzal, hogy a légiirányítóknak becsült pozíciókat adnak meg. „Ezek a telefonos bejelentkezések idegesítőek a pilóták számára, különösen Dél-Amerikában és körülötte, ahol a rádió- és radarrendszer meglehetősen hiányos” – mondta el Vaughn Cordle, Washingtonban élő nyugdíjas pilóta.
A légiirányítók számára valóságos rémálom az olyan repülőgép, amely két-három óra elteltével sem jelentkezik be. „Szörnyű dolog elveszteni egy gépet, az ember felelősnek érzi magát érte. Nagyon együtt érzek azokkal a fiúkkal, akik az Air France járatát figyelték” – közölte Pat McDonough New York-i légiirányító.
A GPS hívei szerint a műholdakra alapozott légiirányító rendszerek olyan lehetőséget is kínálnak, amely közvetlenül segíthetett volna a villámok között eltűnt Air France járatnak. Ezek a hálózatok képesek egyidejű meteorológiai térképeket készíteni és a pilótafülke kijelzőire vetíteni őket, további eszközt teremtve a pilótának a biztonságosabb repülési irány meghatározásához.
Boyd szerint biztosra vehető, hogy a GPS-rendszerű légi irányítás emberéleteket mentene meg.
2009.06.05 – 20.04
Franciaország atom-tengeralattjárót vezényel az Atlanti-óceánnak abba a térségébe, ahol feltételezhetően becsapódott az Air France szerencsétlenül járt repülőgépe.
Hervé Morin védelmi miniszter pénteken közölte, hogy a küldetés célja a repülőgép feketedobozainak felkutatása. Az Emeraude a jövő héten érkezik meg a térségbe, a brazil partoktól mintegy ezer kilométerre.
Az Air France Rio de Janeiróból Párizsba tartó, 447-es számú járata, fedélzetén 228 emberrel, hétfőre virradó éjjel zuhant az Atlanti-óceánba. Az A330 (Airbus) típusú utasszállító roncsait még mindig nem találták meg. A tengeralattjáró nagyon fejlett szonárjainak segítségével próbálja megtalálni a feketedobozokat.
2009.06.05 – 8.44
Az illetékesek komolyan vizsgálják azt az eshetőséget, hogy a sebességmérő műszerek zavara okozta a hét elején az Atlanti-óceánba zuhant francia utasszállító repülőgép katasztrófáját – mondták el csütörtökön bennfentes repülésügyi szakértők.
A név nélkül nyilatkozó szakemberek szerint ha helytálló az a – többek között amerikai újságokban és a párizsi Le Monde hasábjain megjelent – feltételezés, hogy a Rio de Janeiróból Párizsba tartó Air France-gép a műszerek hibájából nem megfelelő sebességgel repült bele az Atlanti-óceán fölött a viharba, s ez okozta a katasztrófát, akkor két eset lehetséges: az, hogy eljegesedett egy légnyomás-érzékelő külső szonda, illetve az, hogy a repülőgép belső sebességmérő műszere mondta fel a szolgálatot.
Mint kifejtették, a külső szonda továbbítja azokat az adatokat, amelyekből a fedélzeti számítógép kiszámítja az utazósebességet és a repülési magasságot. Ha a szonda eljegesedett, az a fűtőrendszerének a hibájából következhetett be – jegyezték meg. A másik lehetőség, hogy maga a betáplált adatokat leolvasó sebességmérő működött rosszul.
Ha a két említett műszer közül az egyik nem pontos adatokat továbbított, megtörténhetett, hogy a repülőgép túl gyorsan vagy túl lassan repült bele a – meteorológiai jelentések szerint igen heves – viharba. Az előbbi esetben a gép törzse több darabra törhetett, az utóbbi esetben pedig a pilóta elveszíthette az uralmát a gép fölött.
Közben a brazil légierő közölte, a 228 embert szállító transzatlanti járat hétfői légi katasztrófájának helyszínén fellelt roncsok közül a csütörtökön talált darabok – többek között egy szállítólap – nem a szerencsétlenül járt Airbus elemei. Korábban találtak egy hétméteres repülőgépdarabot, egy repülőgép-ülést, továbbá kerozinfoltokat figyeltek meg az óceán vizén a térségben, a brazil partoktól északkeletre.
2009.06.04 – 20.14
Kettétört az Air France szerencsétlenül járt Rio de Janeiro-Párizs járata, és nincs remény arra, hogy bárki is túlélte a katasztrófát.
Pierre-Henri Gourgeon, a francia légitársaság vezérigazgatója az áldozatok hozzátartozóival csütörtökön tartott megbeszélésen elmondta, hogy a repülőgép vagy még a levegőben, vagy a vízbe csapódáskor darabokra hullott, és biztosan nincsenek túlélők.
Az Air France 447-es számú járata, fedélzetén 228 emberrel, a hétfőre virradó éjjel zuhant le az Atlanti-óceán közepén, mintegy ezer kilométerre a brazil partoktól. Az áldozatok és a roncsok felkutatására irányuló erőfeszítéseket Brazília irányítja, Franciaország pedig a baleset okainak kiderítéséért felel. A francia fél felkérte az amerikai repülésbiztonsági hatóságot (NTSB), hogy segítsen a nyomozásban.
A pilótafülkében elhangzottakat, a repülési információkat, valamint a repülőgép technikai adatait rögzítő fekete doboz hiányában a szakértők egyelőre az automatikus üzeneteket elemzik, hogy fényt derítsenek arra, hogy mi történhetett a viharzónába került az A330-típusú Airbus utasszállítóval. Egy név nélkül nyilatkozó, s a nyomozás fejleményeit ismerő tisztségviselő elmondta, hogy az üzenetek szerint hibák sorozata következett be, majd leállt az automatikus adást továbbító rendszer is, ami arra enged következtetni, hogy a repülő kettétört a levegőben.
A pilóta helyi idő szerint vasárnap 23 órakor jelezte, hogy sűrű zivatarfelhőn keresztül repül, erős szél és villámlások közepette. A problémák özöne 23:10-kor vette kezdetét: kikapcsolt a robotpilóta, az egyik létfontosságú számítógépes rendszer tartalék áramforrásra váltott át, a repülőgép stabilitását biztosító rendszerek megrongálódtak, bekapcsolt egy vészjelző. Három perccel később felmondták a szolgálatot a repülési sebességet, a magasságot és az irányt ellenőrző rendszerek, majd leállt a legfőbb repülésvezérlő számítógép. Az utolsó automatikus üzenet 23:14-kor érkezett: teljes elektromos rövidzárlat és a kabinnyomás esése, azaz katasztrofális események egy repülőn, amely ekkor már valószínűleg az óceán felé zuhant.
Egy nappal a párizsi ceremónia után, csütörtökön Rio de Janeiróban is ökumenikus gyászszertartást tartottak az áldozatok emlékére a francia és brazil áldozatok hozzátartozóinak részvételével. A két kormányt Bernard Kouchner francia, illetve Celso Amorim brazil külügyminiszter képviselte.
2009.06.04 – 15.09
Egyes becslések szerint összesen legalább 300 millió dollárt (211 millió eurót) kaphatnak a tisztázatlan körülmények között az Atlanti-óceánba zuhant repülőgép áldozatainak hozzátartozói – írta csütörtökön a Libération című francia napilap.
Az újság szerint a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó jogszabályok egységesítéséről szóló, 1999-es Montreali Egyezmény értelmében – amelyet Brazília és Franciaország is aláírt – a kártérítés a légitársaságot terheli, akkor is, ha a balesetért nem tehető közvetlenül felelőssé.
Légiszerencsétlenség során bekövetkezett halálesetért vagy testi sérülésért a légitársaság akkor köteles kártérítést fizetni, ha a baleset a repülőgépen vagy be-, illetve kiszálláskor következett be. Az összeg elérheti a 109 ezer eurót, kivéve ha az utas(ok) felelőssége is bizonyítható. Ha viszont a légitársaság követett el hibát, az áldozatok hozzátartozói az egyezményben előírt összegnek akár tíz vagy százszorosát is követelhetik a bíróságon – emlékeztet az egyezményben foglaltakra a Libération.
A légitársaságok többsége – amelyeknek természetesen van biztosításuk -, azonban még a vizsgálatok lezárta előtt általában ki szokta fizetni a kártérítést a családoknak, mégpedig az egyezményben meghatározottnál nagyobb összegben. A lap példaként említi a 2000. július 25-én Párizs közelében lezuhant Concorde repülőgép esetét: a járat utasainak többsége német állampolgár volt, s egyes családok két évig tartó tárgyalásokat követően 7,6 millió eurós kártérítést kaptak. De volt, aki elfogadta a 115 ezer eurós összeget ugyanezen katasztrófában elhunyt hozzátartozója után.
A Libération hangsúlyozza: a kártérítést egyénenként határozzák meg, az összeg kiszámításakor számít az áldozat kora, foglalkozása, állampolgársága. A Concorde esetében külön pontrendszert dolgoztak ki. Egy pont 22 ezer dollár ért. A közeli hozzátartozók (az áldozat felesége, férje vagy gyermeke) tíz, míg például egy unokatestvér csak egy pontot kapott.
A Libération úgy tudja: a Rio de Janeiróból Párizsba tartó francia járat kártérítéseiről az Air France biztosítóival fogják megkezdeni a tárgyalásokat, amelyek közül az Axa a legjelentősebb.
2009.06.04 – 14.33
Erős, fehér villanást” látott egy spanyol légitársaság Lima és Madrid között repülő járatának kapitánya hétfőre virradóra annak a helynek a közelében, ahol az Atlanti-óceánba zuhant az Air France francia légitársaság utasszállítója – jelentette csütörtöki számában az El Mundo című spanyol újság.
Az Air Comet légitársaság 974-es járatának kapitánya jelentésben számolt be arról, hogy mit látott a szerencsétlenség éjszakáján. Az információkat a légitársaság vezetése továbbította az Air France-nak, az Airbusnak, amely a lezuhant gépet gyártotta, valamint a spanyol polgári repülési főigazgatóságnak.
„Hirtelen a távolban erős és intenzív fehér villanást láttunk, amely függőleges, zuhanó pályán haladt és hat darabra hullott szét” – írta a kapitány, aki szerint a másodpilóta és egy utas is tanúja volt jelenségnek. „Hat másodperc múlva a fény eltűnt” – tette hozzá.
Ebben az időpontban a spanyol gép az északi szélesség 7. fokán és a nyugati hosszúság 49. fokán tartózkodott, míg a Rio de Janeiróból Párizsba tartó francia járat becslések szerint a nyugati hosszúság 30. fokán volt – jegyezte meg az El Mundo.
„Tekintettel arra, hogy mind az idő, mind a hely egybeesik, tudomásukra hozom ezeket a tényeket, mert esetleg hasznosak lehetnek a történtek felderítésében” – fogalmazott a pilóta jelentésében.
Az újság szerint „a pilóta beszámolója alapján ismét számításba jöhet a szerencsétlenség okaként egy már elvetett hipotézis, az, hogy pokolgép robbant a gép fedélzetén”. A brazil védelmi miniszter szerdán kizárta, hogy az utasszállító a levegőben felrobbant volna.
„Ugyanakkor az utolsó hat vészjelzés, amelyet az Airbus küldött a francia légitársaság műszaki ügyeletére sokkal inkább zavaros helyzetek láncolatára utal, amikor a pilóta elveszti uralmát a gép felett, mert a navigációs berendezés az erős légörvények miatt felmondja a szolgálatot” – fejtegette az El Mundo.
A spanyol napilap arra a hat automatikus vészjelzésre utalt, amelyet a gép állítólag közvetlenül az előtt adott le, hogy elmerült az óceánban közép-európai idő szerint hétfőn 4 óra 10 és 14 perc között.
Még mindig csak találgatások vannak arról, pontosan hogyan történhetett a baleset. A gép feketedobozainak adataiból sok, ma még tisztázatlan részletre fény derülhetne, de a feltételezés szerint ezek az óceán mélyén vannak, s kiemelésük – ha egyáltalán megtalálják őket – legkorábban a jövő héten történhet meg. Akkor ér ugyanis a szerencsétlenség helyszínére egy speciális, távirányítású, 6 ezer méteres mélységig használható tengeralattjáróval felszerelt francia kutatóhajó.
2009.06.04 – 8.38
Kizárta szerdán a brazil védelmi miniszter, hogy az Air France francia légitársaság repülőgépe, amely hétfőn egyelőre tisztázatlan körülmények között az Atlanti-óceánba zuhant, még a levegőben felrobbant volna.
Nelson Jobim a katasztrófa helyszínén, a tengerben talált olajnyomokra hivatkozott, elutasítva a Le Figaro című párizsi lapban megjelent szakértői feltevést. E szerint az, hogy a roncsok csaknem 100 kilométeres körzetben szóródtak szét, arra utal, hogy a gép már a levegőben fölrobbant.
A brazil tárcavezető szerint viszont ha tűz vagy robbanás következett volna be, nem találtak volna kiterjedt kerozinfoltokat az óceán vizén, mert az üzemanyag elégett volna.
Két nappal a katasztrófa után még mindig csak találgatások vannak arról, pontosan hogyan történhetett a baleset. A gép feketedobozainak adataiból sok, ma még tisztázatlan részletre fény derülhetne, de a feltételezés szerint ezek az óceán mélyén vannak, s kiemelésük – ha egyáltalán megtalálják őket – legkorábban a jövő héten történhet. Akkor ér ugyanis a szerencsétlenség helyszínére egy speciális, távirányítású, 6 ezer méteres mélységig használható tengeralattjáróval felszerelt francia kutatóhajó.
A francia légitársaság Rio de Janeiróból Párizsba tartó járata 1100 kilométerre a brazil partoktól zuhant le, fedélzetén 228 emberrel. Ez volt az elmúlt nyolc év legsúlyosabb légi katasztrófája.
2009.06.03 – 8.40
A francia hadsereg vezérkara szerint „nincs kétség”, az Air France A330 Airbusának roncsait találták meg az Atlanti-óceánban.
Mindazonáltal Christophe Prazuck vezérkari tiszt szerdán úgy vélekedett, hogy még szükség lesz a katasztrófa hivatalos megerősítésére.
Mint elmondta, az Atlantique 2 francia haditengerészeti járőrgép az elmúlt órákban szintén átrepült ama tengeri zóna felett, ahol a brazil légierő kedden megtalálta a 228 utassal a fedélzetén eltűnt Airbus roncsait. Nelson Jobim brazil védelmi miniszter már ekkor úgy nyilatkozott, hogy minden kétséget kizáróan a szerencsétlenül járt francia gép maradványaira bukkantak.
A szerdai nap folyamán érkezik a térségbe egy francia AWACS felderítő radarrepülőgép, amely feltérképezi a szétszóródott roncsokat, megpróbálja pontosan meghatározni a baleset helyszínét, és elősegíteni a gép „fekete dobozának” megtalálását – tette hozzá Prazuck kapitány.
2009.06.03 – 7.30
A brazil légierő parancsnoksága hivatalosan megerősítette, hogy egy nappal az eltűnt Air France légitársaság A330 típusú repülőgépe eltűnése után az Atlanti-óceánban, sikerült megtalálni a gép torzóját. Azon a helyen, ahol kerozint, repülőgépülést és néhány egyéb tárgyat találtak az óceán felszínén. A tragédia helyszíne 650 km-re észak-keletre található a Brazíliához tartozó Fernando de Noronha szigetcsoport partjaitól. A hírt, szerdán hajnalban Nelson Jobim, brazil légvédelmi miniszter is megerősítette.
A repülőgép adatait tartalmazó feketedoboz felkutatása nem lesz könnyű feladat, mert ezen a ponton az óceán mélysége átlagban 4800 méter. A francia és az amerikai kormány tengeralattjárókat vezényelt a térségbe, hogy speciális műszereivel és kis, robot-tengeralattjárókkal – amelyek képesek 6 ezer méterig merülni – kutassák át a szerencsétlenség helyszínét.
2009.06.02 – 20.00
A TA3 hírtévének a szlovák Külügyminisztérium nem volt hajlandó elárulni a szlovák utasok nevét. Egyéb forrásokból tudjuk, hogy a három utas közül kettő Daniel Benčat és Michal Hudec a Léva melletti Garamkovácsiból (Kozárovce) származik és üzleti úton voltak Brazíliában. A harmadik személy Gergely Arnold , ipolyfödémesi lakos. Daniel Benčat sok évig volt garamkovácsi polgármestere.
2009.06.02 – 17.40
A Pető Intézet munkatársa, Szarvas Rita konduktor az Air France légitársaság eltűnt repülőgépének egyik magyar utasa – közölte az intézet rektori tanácsa kedden az MTI-vel.
A testület tájékoztatása szerint Szarvas Rita konduktor, a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének munkatársaként brazíliai kiküldetéséből volt hazatérőben és tartózkodott annak a repülőgépnek a fedélzetén, amelyik hétfőn reggel tisztázatlan körülmények között eltűnt az Atlanti-óceán felett.
„A tehetséges és nagyreményű fiatal kolléganő hivatásszeretetben végzett munkáját mind a Pető Intézetben, mind pedig nemzetközi projektekben nagyfokú elismeréssel illetik, kedves személyiségét megbecsülés övezi” – írták.
Az intézmény rektora, Schaffhauser Franz által jegyzett közlemény szerint az intézet a családdal és a magyar Külügyminisztériummal folyamatos kapcsolatban van.
Az Air France légitársaság Rio de Janeiróból Párizsba tartó gépe hétfő reggel, a fedélzetén 228 emberrel tűnt el az Atlanti-óceán felett. Az A330-200 típusú Airbusnak közép-európai idő szerint 11 óra 10 perckor kellett volna leszállnia Párizs Roissy repülőterén, de már reggel 8 órakor nyoma veszett. A járat helyi idő szerint vasárnap este 7 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szállt fel a riói repülőtérről.
A légitársaság hivatalosan azt közölte, hogy az utasok között négy magyar volt.
A Hír Tv korábbi információi szerint két magyar felnőtt – egy nő és élettársa -, valamint két magyar kisfiú utazott a repülőgépen. A televízió az egyik magyar utas, az egyik kisfiú édesapjára hivatkozva azt közölte: a férfi volt felesége és közös gyermekük, a nő élettársa és egy másik, 10-11 év körüli, rokonlátogatóba vitt kisfiú utazott a gépen.
A Dunaújváros Online nevük elhallgatását kérő informátoroktól úgy értesült, hogy a másik felnőtt magyar utas a Dunaújvárosból elszármazott Gallasz József, 44 éves esztéta, menedzser. Az internetes portál szerint a férfi azért utazott Brazíliába, hogy élettársának a gyermekére vigyázzon. A nő a Pető Intézet munkatársaként háromhetes kurzust tartott Rio de Janeiróban. A családdal tartott a nő tizenegy éves rokona is – az MTI értesülése szerint egy Arnold nevű fiú Komlóról -, aki ottani családtagokat látogatott meg.
2009.06.02 – 15.45
A brazil légierő a roncsdarabok között fémdarabokat és egy ülést, valamint kerozinnyomokat talált – közölte a légierő szóvivője. Hangsúlyozta: egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy az Air France Rio de Janeiróból Párizsba tartó, hétfőn eltűnt gépének darabjaira bukkantak.
A középső, vastag fehér foltban, kis fekete pont jelzi a szerencsétlenség vélhető helyszínét – a műhold-felvételen itt volt utoljára látható az eltűnt repülőgép.
Szakértők egyetértenek abban, hogy villámcsapások nagyon ritkán okoznak légi szerencsétlenséget, mivel a korszerű repülőgépeket már úgy építik, hogy ellenálljanak a villámlásnak. Legutóbb az Air France légitársaság Rio de Janeiro és Párizs között hétfőn eltűnt gépének – egyelőre rejtélyes – esete kapcsán merült fel a villámcsapás lehetősége.
Az elmúlt évtizedekben több olyan légi baleset is történt, amelyet ennek a légköri jelenségnek a számlájára írtak.
Az utóbbi 20 évben három légi katasztrófa magyarázataként merült fel a villámcsapás a német hírügynökség összeállítása szerint.
2006. augusztus 22-én a Pulkovo orosz légitársaság egy Tupoljev-154 típusú gépe zuhant le, miután viharba került Ukrajna felett. A balesetben 170 ember meghalt.
Gyaníthatóan ugyancsak villámcsapás okozta a nigériai Bellview légitársaság Boeing 737-es típusú gépének lezuhanását. A repülőgép 117 emberrel a fedélzetén csapódott a földnek Lagosban, nem sokkal a felszállás után 2005. október 22-én.
2000. június 22-én a közép-kínai Vuhan (Wuhan) felett zuhant le egy utasszállító gép, amely felrobbant a levegőben, miután ereszkedés közben belecsapott egy villám.
A statisztikák szerint egyébként továbbra is a légi utazás a közlekedés legbiztonságosabb módja, sőt az utóbbi években még veszélytelenebbé vált a repülés. Az Egyesült Államokban egymillió felszállásra mindössze 0,2 halálos baleset jutott 2008-ban, míg 1989-ben ez az arány még 1,4 volt. 2007-ben 44 halálos áldozatot követeltek a légi balesetek, míg autóbalesetben ezerszer többen, mintegy 44 ezren haltak meg az országban.
2009.06.02 – 12.30
Hervé Morin francia védelmi miniszter pedig arról beszélt az Europe 1 kereskedelmi rádióban, hogy Franciaország addig folytatja a hétfőre virradóra a fedélzetén 228 személlyel eltűnt utasszállító keresését, ameddig szükséges, s annyi erősítést biztosít a kutatáshoz, amennyi csak szükséges.
„Megszakad a szívünk a hír hallatán akkor is, ha nem tudjuk, mi történt pontosan. Minden légi katasztrófa esetén mindenki érintve érzi magát” – hangsúlyozta az amerikai elnök a beiktatása óta a francia médiának adott első interjújában.
Obama ugyanakkor hozzátette: „Amíg nem tudjuk pontosan, hogy mi történt, nem tudom kommentálni (a történteket)”. Egyúttal jelezte: együttérez a hozzátartozókkal.
Az Egyesült Államok egy P3 típusú felderítő repülőgépet és mentőcsapatot küldött abba a térségbe, ahol brazil és francia repülőgépek és hajók, valamint egy spanyol hajó éjjel is nagy erőkkel folytatták az Airbus A330-as utasszállító keresését. Az akcióban jelenleg száz katona vesz részt.
Az Air France tájékoztatása szerint a légi katasztrófa nagyjából félúton, a brazil és az afrikai partok között következhetett be. A terület brazil források szerint 1100 kilométerre a brazil partoktól, Brazília és Szenegál légterének határán található, ezért a keresés egyszerre két irányból, Brazília és Szenegál felől folyik.
A francia védelmi miniszter szerint Párizs minden lehetséges eszközt mozgósított; nagy teljesítményű katonai repülőgépek és különlegesen kiképzett pilóták keresik a feltehetően lezuhant gép roncsait, de „egyelőre semmit nem találtak”.
Katonai források szerint az egyik francia felderítő repülőgép elsősorban az óceánnak azt a térségét vizsgálja át, ahol egy brazil pilóta narancssárga fényeket látott a horizonton. A TAM brazil légitársaság pilótájának megfigyelése nagyjából egybeesett a francia utasszállító eltűnésének időpontjával és feltételezett helyszínével, ezért nem lehet kizárni, hogy a pilóta az Air France-gép égő roncsait láthatta az óceán felszínén. A pilóta megfigyeléseit ugyanakkor sem a brazil, sem a francia hatóságok nem tudták megerősíteni.
A közeledésért is felelős Jean-Louis Borloo környezetvédelmi miniszter szerint a katasztrófa helyszínét már „majdnem teljesen behatárolták” a légierők, mostantól a feketedoboz megtalálása a cél.
A miniszter azt is elmondta: Nicolas Sarkozy államfő a párizsi Roissy repülőtéren kialakított lélektani válságirodában tett látogatása során hétfőn megígérte, hogy azoknak a hozzátartozóknak, akik szeretnének a katasztrófa helyszínén látogatást tenni, Franciaország a későbbiekben ezt biztosítani fogja.
Az Air France legsúlyosabb katasztrófájának pontos okaira egyelőre nincs magyarázat. A francia napilapok egyszerűen csak az „AF-447 rejtélyének” nevezik az Airbus eltűnését.
Az A330 típusú Airbus helyi idő szerint vasárnap este 7 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szállt fel a riói repülőtérről, s 11 óra 10 perckor kellett volna leszállnia Párizs Roissy repülőterén. A négy óra körül turbulenciába, majd viharzónába került járatról negyedórával később automatikus üzenetek kezdtek érkezni a földi állomásokra a gépnek az elektromos és a nyomáskiegyenlítő rendszerét érintő sorozatos műszaki meghibásodásokról. Mindez az Air France vezetője szerint arra utal, hogy rövidzárlat, majd „váratlan helyzet” történt a fedélzeten.
2009.06.02. – 8.30
A brazil légierő megerősítette a hírt, amely szerint egy pilóta narancssárga, „fénylő pontokat” látott Fernando de Noronha szigetétől körülbelül 1300 kilométerre, vagyis nagyjából 1650 kilométerre a brazil partoktól, azon az útvonalon, amelyen a párizsi járat közlekedett.
A TAM brazil légitársaság pilótájának megfigyelése nagyjából egybeesett a francia utasszállító eltűnésének időpontjával, ezért nem lehet kizárni, hogy az Air France-gép égő roncsait láthatta az óceán felszínén. A brazil légitársaság tájékoztatta a hatóságokat.
Brazil és francia repülőgépek és hajók hétfő éjjel is folytatták az Airbus A330-as utasszállító keresését. Egy spanyol hajó is csatlakozik a kutatáshoz, s az Egyesült Államok is útnak indított egy P3 típusú felderítő repülőgépet a térségbe.
Négy magyar és három szlovák neve is szerepel az eltűnt francia repülőgép utaslistáján.
Az Egyesült Államok minden szükséges segítséget megad ahhoz, hogy kiderüljön: mi történt pontosan az Air France légitársaság Rio de Janeiróból Párizsba tartó repülőgépével az Atlanti-óceán felett – mondta kedden Barack Obama amerikai elnök az i-TV francia hírtelevíziónak adott interjúban.
2009.06.01 – 9.00
Az Air France Rio de Janeiróból Párizsba tartó 447-es számú járata 228 emberrel a fedélzetén közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban tűnt el, nem sokkal azután, hogy viharzónába került, és automatikus üzenetek érkeztek a gép egyes műszereit érintő sorozatos technikai meghibásodásokról.
Brazil katonai repülőgépek indultak a gép keresésére, a kutatást a brazil haditengerészet három hajója segíti. Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon megköszönte Lula brazil államfőnek a segítséget. Egy francia katonai gép is felszállt Nyugat-Afrikából, és francia hajók is részt vesznek a keresésben. Párizs azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, hogy műholdas adatokkal segítsen meghatározni a katasztrófa helyszínét.
A francia államfő meglátogatta azt a lélektani válságirodát, amelyet a gépen utazókra várakozó hozzátartozók és barátok számára alakítottak ki a repülőtéren.
„Miután éjszaka nyomát vesztettük az Air France gépnek fedélzetén 228 személlyel, nincs semmilyen pontos információnk arról, hogy mi történt” – tette hozzá Sarkozy. Az elnök szerint az Air France történetének legnagyobb katasztrófájáról van szó.
A légitársaság vezetője kora délután azt közölte: a legvalószínűbb, hogy villámcsapás érte a légikatasztrófát szenvedett gépet.
Felvidék Ma, MTI, ddg