Tegnap fogadta el az Európai Parlament az alapvető jogok helyzetéről szóló – kötelező erővel nem bíró – éves jelentését. Ennek részét képezi a nemzeti és nyelvi kisebbségek ügyét taglaló fejezet, amelyet a Fidesz-KDNP képviselői is támogattak, mondván: a korábbi évekhez képest „kifejezetten erős” jelentésről van szó.
Gál Kinga a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében örömét fejezte ki azért, hogy a Most-Híd színeiben politizáló Nagy József jelentése végre nem Magyarország támadásával foglalkozik (mint a korábbi években), hanem nagyobb hangsúlyt helyez a hagyományos nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek védelmére. Az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke szerint a jelentés beemel számos, fideszes képviselők által jegyzett módosító indítványt is. Gál Kinga kihangsúlyozta: „joggal várható el az európai döntéshozóktól, elsősorban az Európai Bizottságtól, hogy amennyiben az alapjogok részeként tekintenek a hagyományos nemzeti kisebbségek jogaira, úgy hasonló figyelmet szenteljenek ezen jogsértéseknek is, s ugyanolyan módon ítéljék el ezeket”.
Bocskor Andrea (Kárpátalja) a nyelvi sokszínűséget hátráltató közigazgatási és jogalkotási akadályok ellen emelte fel a szavát. A képviselő azt javasolja, hogy erősítsék meg a regionális nyelvek oktatására és használatára vonatkozó bizottsági tervet, kiterjesztve azt a tagjelölt és társulási szerződéssel rendelkező országokra is (így a délvidéki és a kárpátaljai magyarság is e védelem alá kerülhetne).
Deli Andor a kisebbségvédelmi standardok kidolgozását, elfogadását, majd ezek tagállamok általi alkalmazását szorgalmazza. A Fidesz délvidéki EP-képviselője szerint ezek nélkül elképzelhetetlen az uniós szintű kisebbségvédelmi rendszer kialakítása.