A napokban a Kecskeméten megrendezett 20. Rátz László Matematikai Vándorgyűlés ünnepi rendezvényén a Bolyai János Matematikai Társulat a Beke Manó Emlékdíj első fokozatával tüntette ki a felvidéki Oláh György középiskolai matematikatanárt, termékeny életművéért, aki a közelmúltban töltötte be 70. életévét.
Oláh György 1940. május 10-én született a felvidéki Komáromszentpéteren. 1957-ben érettségizett a komáromi magyar gimnáziumban, majd 1961-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematikatanári oklevelet szerzett. Pedagógusi pályafutását a felvidéki Ekecsen kezdte, majd 1964-től 1970-ig a komáromi magyar gimnázium tanára volt. 1970 és 1978 között a Nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusaként dolgozott. 1978-ban a Komáromi Ipari Középiskola tanára lett, ahol 2000-ig – nyugdíjba vonulásáig – tanított. Ekkor meghívták őt a komáromi MARIANUM Egyházi Gimnáziumba, ahol három évig működött tanárként.
Szakmai publikációs tevékenysége is rendkívül termékeny, hiszen az 1960-as évek közepétől publikál a különböző felvidéki, erdélyi és magyarországi szaklapokban. Számos matematikai tehetséggondozással és szakköri munkával kapcsolatos cikke jelent meg, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a magyar tehetséggondozás megújulásához, illetve innovációs tehetséggondozó programok megvalósításához az egész Kárpát-medencében.
Szakcikkein túl több mint egy tucat tankönyvet, segéd-tankönyvet, illetve feladatgyűjteményt fordított cseh és szlovák nyelvből magyar nyelvre. Több mint ötven megjelent tanulmányával és recenziójával nagy mértékben hozzájárult a matematikai ismeretek népszerűsítéséhez.
Termékeny és gazdag tanári pályafutása negyvenkét éve alatt mozgalmas és hatékony szakköri életet valósított meg. Mindemellett –tehetséges tanítványai számára – hazai és külföldi szakemberek bevonásával matematikai előadássorozatot hívott életre.
Tanítványai kimagasló eredményeket értek el a hazai és nemzetközi versenyeken, fórumokon és a különböző szaklapok matematikai pontversenyeiben. A kitűnő eredményekről beszélnek a Matematikai Olimpia, a Nemzetközi Magyar Matematika Verseny és egyéb magyarországi és nemzetközi versenyek statisztikái. Oláh György tanítványai a versenyek – később a szakma – élvonalába kerültek, és többen közülük matematikatanárok lettek. A Felvidéken elsőként kapcsolta be tanítványait a világhírű magyarországi Középiskolai Matematikai Lapok és a prágai Matematikai és Fizikai Szemle (Rozhledy) című folyóiratok pontversenyeibe, ahol diákjai kiemelkedő eredményeket és helyezéseket értek el. Tanítványai kitűnő eredményeket értek el a szegedi Polygon című lap pályázatán is, az innovációs versenyen, valamint a Természet világa című szaklap pályázatán. Az 1997-es Természet-Tudomány Diákpályázatán az amerikai Martin Gardnerről elnevezett díjat Oláh György tanítványa nyerte el.
Folyamatosan működő rendezvények, diákversenyek, nyári egyetemek, szaktáborok kezdeményezője és szervezője. 1990-ben kezdeményezője és alapítója volt a Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozónak, amelyen azóta minden évben mintegy negyven tanár és háromszáz diák vesz részt Magyarországról és az elszakított magyar nemzetrészek középiskoláiból. Ezt a találkozó-sorozatot 2010. novemberében huszadik alkalommal rendezik meg, tehát jubilál. Ezen felül másfél évtizede szervezi és koordinálja a Felvidéki Magyar Matematika Versenyt, 1992-ben pedig Komáromban elindítója volt a Nemzetközi Magyar Matematika Versenynek, amelynek azóta is szervezője, régióvezetője, valamint koordinátora annak a csapatnak, amely ezen a jelentős nemzetközi fórumon évente képviseli a felvidéki magyar középiskolákat. Kezdeményezője volt Komáromban az immár tizennyolcadik évfolyamába lépő Gidró Bonifác Matematikai és Fizikai Napoknak is. Az említett matematika versenyekre több alkalommal ő maga állította és állítja össze a feladatsorokat. Eredetisége többek között abban van, hogy a feladatok megalkotásánál úgynevezett „többmegoldásos” példákat is alkot, motiválva ezzel a diákokat és felkészítő tanáraikat a kreatív gondolkodásra, a feladatmegoldások több szempontból történő megközelítésének lehetőségére.
Szakmai előadóként rendszeresen részt vesz a balatonberényi matematikai tábor munkájában, ahol a Kárpát-medence tehetséges fiatal magyar matematikusainak tart foglalkozásokat. A Budapesti Bolyai János Matematikai Társulat Rátz László Vándorgyűlésének rendszeres résztvevője és előadója. Az elmúlt évtizedekben több szakmai előadást tartott Magyarországon, a Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken, és előadásaival meghívást kapott több magyarországi egyetemre is.
Több évtizeden keresztül részt vett „A Matematika Tanítása” című folyóirat – tanároknak szóló – versenyén. A „Pedagógiai Felolvasás” pályázatain két megyei és egy országos díjat mondhat magáénak.
1999-ben jelent meg Budapesten a „Határon túli magyar matematika versenyek” című könyve, valamint Komáromban, a Honismeretei Kiskönyvtár sorozatban, a „Szentpéter” című kis füzete. Emellett szülőfaluja híres szülöttének, Kossányi József tanár-költőnek a nagy tisztelője, ebből eredően a Kossányi-hagyományok hatékony ápolója a Felvidéken.
Oláh Györgyöt a Bolyai János Matematikai Társulat a kiváló matematika-oktató és népszerűsítő munkásságáért 1985-ben Beke Manó Emlékdíjban részesítette. A Matematikai Olimpiák szervezési és felkészítő munkásságáért több alkalommal minisztériumi és megyei szintű elismerésben részesült. Sikeres pedagógia tevékenységéért 2002-ben Komáromban Polgármesteri Díjat kapott, 2005-ben pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a „Felvidéki Magyar Pedagógus”-díjjal tüntette ki.
Oláh György a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alapító tagja. Szakmai munkáját nyugdíjasként is folyamatosan végzi, mint az SZMPSZ külső munkatársa.
Tevékenysége jócskán túlnőtte a Felvidék és Magyarország határait. Nemcsak a matematikát kedvelő és művelő közösségekben ismerik el magas színvonalú szakmai- és szervezőmunkáját, hanem az egységes magyar nemzetben gondolkodó szervezetekben is szerte a Kárpát-medencében. Oláh György szakmai tevékenységét, matematika iránti szeretetét és elkötelezettségét, valamint a tehetséggondozást mindig összekötötte a magyarság- és nemzettudat ápolásával, népszerűsítésével. A kisebbségi lét kettős hátrányát úgy tudta áthidalni saját és tanítványai életében, hogy rendszeres alkotómunkára buzdított, minőségi munkát követelt, szellemi csatákra ösztönzött, továbbtanulásra és állandó önképzésre inspirált.
Annak ellenére, hogy „egyszemélyes intézményként” óriási szellemi teljesítményt nyújtott az elmúlt négy év évtized alatt, mindig közösségi emberként tevékenykedett, ami egyértelműen tükröződött/tükröződik egyetemes értékeket képviselő munkájában. Mindig tudatosan és értékekre figyelve választott magának feladatot. Tőle származik a következő szállóigévé vált mondás: „A magyar könyv úgy kell, mint a kenyér.” Egész életét áthatotta e gondolat szellemisége, s ezt bizonyítja rendkívül gazdag magánkönyvtára is.
Oláh Györgyből a felvidéki magyar tudományos élet egyik legnagyobb tehetsége bontakozott ki. Négy és fél évtizedes pedagógiai és tudományos tevékenységével nemcsak a felvidéki, illetve a határon túli magyar szellemi életet gazdagította, hanem az egyetemes magyarság szellemi értékeit is öregbítette, nemzetközi hírnevet szerezve ezzel a magyarságnak. Tehetséggondozó munkáját a tehetségkutatással párosította. Ő a vállalás hűségével és a hűség vállalásával tette és teszi le oltárkőre szellemét, pedagógusi munkáját és hitét, erősítve ezzel a határon túli magyarok identitás- és nemzettudatát.
Oláh György szerencsésnek mondhatja magát, hiszen tehetségkutató, tehetséggondozó és tudományos kezdeményezéseihez mindig talált együttgondolkodókat, segítőket. Ő a pedagógia eszközeivel oktat, de nem kioktat. A szó igazi értelmében új életre kelti a felvidéki magyar – s ezen keresztül az egyetemes magyar – tudományos értékeket. Az elmúlt negyvenöt év alatt mindig hű maradt a felvidéki magyar közösséghez, szülőföldjéhez, illetve a szűkebb régiójához. Komoly szakmai tudása mellett ezért (is) szerették meg őt az elmúlt évtizedek alatt a Kárpát-medencében élő és vele együttműködő magyar közösségek képviselői. Erénye: alázat és tisztelet a tudomány, a pedagógia ügye, valamint a tehetséges és kreatív magyar diákok sorsa iránt.
Felvidék Ma, Tarics Péter
