A szél-járás negyedévente megjelenő kulturális magazin címlapján Varga György festménye látható, a lapban több művét is megcsodálhatják az olvasók, de életéről és munkáiról ugyancsak olvashatnak értekezést. A szél-járás idei első számában száz év adósságáról és a magyarnak maradni természetességéről szintén olvashatnak.
A lap vezércikkét Csáky Pál, Európai Parlamenti képviselő írta, aki szerint 1918-ban „két nagyon szerencsétlen folyamat csúszott egybe: az első világháborút lezáró folyamatok német- és magyarellenes éle, valamint a Magyar Királyság politikai elitjének lebénulása. (…) A kisebbségi sorba került magyar közösségeknek nincs mit ünnepelniük 2018-ban, hiszen ekkortól változott meg gyökeresen eleink élete, ekkortól kerültünk kisebbségi helyzetbe.” Csáky szerint fontos 1938 is, amikor nemzetiségileg sokkal igazságosabb határok születtek, de 1948 ugyancsak fontos, amikor megtörtént a kommunista hatalomváltás, ez az év zárta le egyébként az 1945 óta tartó beneši érát is. A képviselő szerint minden magyarnak el kellene gondolkodnia nemzetünk sorsán, esélyeinken.
Az irodalom rovatban Kovács István, Sárándi József, Kerék Imre, Fellinger Károly, Gál Sándor, Száraz Pál, Csáky Anna, Kádár Margit, Böröndi Lajos, Joó József és Zirig Árpád műveit olvashatják. Grendel Lajos és Jókai Mór kapcsolatáról is ebben a rovatban találnak cikket.
Polák Margit vallja: az, hogy magyar, olyan természetes, mint a levegővétel. A szenci könyvtáros gyermekkoráról, pályájáról és a gyerekek iránti tiszteletről is szól a vele készült interjúban, amelyben megjelenik sajátságos öniróniája is.
A most megjelent szél-járásból kiderül, mit keresett Mátyás király Bécsben, megismerhetik a Szabadkai Városi Múzeum világháborús alkotásait és a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző és Viseletkészítő Műhely munkásságát, amelynek tagjai úgy vélik: az ősi minták ma is divatosak lehetnek. Godányi Sándor hatvanöt éves, az igaz lelkületű magyar emberről többet is megtudhatnak a szél-járásból. Teodor Mommsen Nobel-díjas névjegyeiről, Pozsony nevezetességeiről, Szomolai Tibor új regényéről és Szitnyai Zoltánról, az elfelejtett szlovákiai magyar íróról is szó esik. Nagyfödémesen megemlékeztek a magyar kultúra napjáról és Petőfi Sándorról is, a március idusán pedig jótékonysági eseményt rendeztek. Kettős évfordulót ünnepeltek Nemeskosúton, hatvan éve alakult meg a Csemadok, negyven éve pedig a Gyöngykaláris éneklőcsoport.
A szél-járás bécsi bemutatkozásáról is olvashatnak. Ismét megszervezték az olvasótábort, a zoboralji Alsóbodokon jártak a Szenci járás tanulói, akiket hét magyarországi, Darnózseli iskolás ugyancsak elkísért. A Málenkíj robotról szintén megemlékeztek a lap szerkesztői, Kiss Gy. Csaba, Böröndi Lajos könyvéről és a Veritas Történetkutató Intézet harmadik évkönyvéről szintén olvashatnak a szél-járásban. A szerzők Gyüre Lajostól is elbúcsúznak.
