A kormánykoalíció második legerősebb pártja, a Szabadság és Szolidaritás szét akarja választani az államot és az egyházat. A kormányprogram ugyan nem vette át az elképzelést, de a kulturális tárca vizsgálja, meg lehetne-e valósítani ezt az elképzelést. Daniel Krajcer miniszter az egyházak képviselőivel nem tárgyal róla, arra hivatkozva: csak amolyan tanulmány készül. Az állam és az egyház teljes szétválását megelőzően gazdasági és pénzügyi szempontból is rendezni kellene a 11 szlovákiai zsidó hitközség és a központi szövetség helyzetét. Állami támogatás nélkül a zsidó hitközségek olyan helyzetbe kerülnének, amely nem érdeke társadalmunk egyetlen felelősen gondolkodó tagjának sem, függetlenül vallási és etnikai hovatartozásától – jelentette ki a SITA hírügynökségnek Pavol Frankl, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének végrehajtó elnöke.
A problémák megelőzése érdekében a teljes szétválás előtt meg kell oldani a finanszírozás kérdését és szükség esetén bizonyos törvényeket is módosítani kell Frankl szerint. A zsidó hitközségek nincsenek eleve a szétválás ellen, de azt a múlt történéseivel összefüggésben kell látni. A szlovákiai zsidó hitközségek mai helyzetét „szélsőséges és a történelemben egyedülálló események“ eredményezték. A második világháborút megelőzően, az 1932-es népszámlálás során 132 ezer ember vallotta magát zsidónak Szlovákia területén, manapság ez a szám három- és hatezer között van. A zsidó hitközségek bejegyzett tagjainak száma még ennél is kevesebb. Napjainkban 11 zsidó hitközség – köztük két számosabb, a pozsonyi és a kassai – működik.
Az állam és az egyház szétválása után, az anyagi háttér biztosítása nélkül a zsidó hitközségek nem tudnák ellátni feladataikat. Ilyen például a temetők és a zsinagógák karbantartása, a kóser étkezés, az egyházi irodalom és az ünnepek biztosítása, illetve a holokauszt túlélőit befogadó házak fenntartása.
Felvidék Ma