A kormánykoalíció még mindig nem egyezett meg a parlamenti képviselők rendszerszintű bérmódosításában, amelyet múlt év vége óta sürgetnek. A koalíciós Most-Híd azt szerette volna, ha a változtatásra minél hamarabb, még idén tavasszal sor került volna. A párt továbbra is azt állítja, hogy a gondot a koalíciós partnerei okozzák.
A párt szóvivője, Debnár Klára szerint a tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre, mivel a koalíciós partnerek elálltak a képviselőiknek tett ígéretüktől. „Ők a felelősek a kialakult helyzetért, a rendszerszintű megoldás megtagadásáért” – jelentette ki a Most-Híd szóvivője.
A TASR hírügynökség az SNS-t és a Smer-SD-t is megszólította az ügyben, ám eddig még egyikük sem válaszolt a kérdésre. Robert Fico, a Smer-SD elnöke nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a bérmódosítás kérdése „személyesen nem nagyon érdekli”. Az SNS pedig kijelentette, hogy ezt nem tekinti prioritásnak.
A bérmódosítás előkészítését a koalíciós képviselők egy részének egyet nem értése indította el a gyorsított eljárásban történő bérbefagyasztással, amivel tavaly karácsony előtt az akkori kormányfő, Robert Fico állt elő. A helyzet akkor feszültséget teremtett a koalíción belül, Fico még azzal is fenyegetőzött, hogy a bérbefagyasztásról való szavazást összeköti a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke akkor elutasította a képviselők effajta megzsarolását.
A koalíciós pártok végül megegyeztek a bérmódosítás rendszerszintű megoldásának előkészítésében, a béreket pedig szimbolikus 1 euróval emelték. Akkor azt állították, hogy a rendszerszintű bérmódosítást mihamarabb el kell fogadni, eredetileg tavaszra tervezték azt. A törvény, amely megoldotta volna a kérdést, a parlament májusi ülésén a programpontok között szerepelt, a kormány azonban visszavonta. Nem született ugyanis megegyezés a kormánykoalíción belül a törvényt illetően.
Bár megegyezés nem született, a koalíciós vezetők már néhány hónappal ezelőtt beharangozták a változások alapvető körvonalait. Ennek értelmében a képviselők és más alkotmányos tényezők bére a jövőben nem a nemzetgazdasági átlagbértől függött volna, hanem az úgynevezett mediántól, azaz a középértéktől. További változást jelentett volna, hogy a képviselői bért nem osztották volna két részre. Az átalánypótlékot az alapbérhez csapták volna, és a teljes összeg járulékköteles lett volna. Jelenleg az átalánypótlék járulékmentes.
(TASR/Felvidék.ma)
