Augusztusban levél érkezett a Nyárasdi Községi Hivatalba, melyet Bacsó László polgármesternek címeztek. Magyarországról érkezett Bélapátfalváról, egy Eger melletti gyönyörű kisvárosból.
Ott él a ma 84 éves Bognár Ignác, aki 1926-ban Felsőnyárasdon született sok gyermekes jó nevű családban. Az idős úr levelében leírta, hogy már fiatal korában vonzotta őt a természet szeretete, a fák, az erdők világa, ezért Szilvásváradra került a Pallavicini grófi erdészeti birtokra erdész inasnak. Közbe jött a háború, melynek során ő is – több társával együtt – fogságba esett. A háború borzalmas évei után hazakerült szülőfalujába, amelyet ekkorra újból elszakítottak Magyarországhoz tartozott. Nemsokára azonban tudomására jutott, hogy családja a kitelepítésre várók listáján szerepel. A döntést nem várta meg, azonnal cselekedett. Visszatért Szilvásváradra, ott letelepedett, családot alapított és dolgozott az erdészetnél.
Szülőfaluját, Nyárasdot azonban soha nem felejtette el. Hajlott korára úgy döntött, keményfából, jó fajtájú akácból farag egy szép kopjafát és felajánlja emlékként a falujának. A kopjafa csúcsára napkorongot faragott, majd műves finomsággal ráalkotta a magyarság szabadságát szimbolizáló turulmadár szárnyait, sőt a község címerét és – emlékeztetőül – a település történelmének fontos évszámait is. Az emlékműre vésett régi bölcselet miszerint: Azon nemzet, amely az emlékeit veszni hagyja, azzal a saját síremlékét készíti” örök érvényű mindannyiunk számára. Bacsó László polgármester örömmel fogadta a nemes gesztust és szép ajándékot. a templomkertben állították fel a kopjafát és ünnepélyes keretek között leleplezték. Az ünnepélyes felavatáson természetesen részt vett az adományozó, Bognár Ignác bácsi is Magyarországon élő családtagjaival együtt. Az avató ünnepségen a polgármester emlékeztetett a kopjafába vésett történelmi dátumok jelentőségére. Az évszámok a két Nyárasd egyesítésének, az 1947-es kitelepítésnek, valamint a magyarság legnagyobb nemzeti tragédiájának állítanak emléket. Szép és felemelő pillanat volt, amint Lengyel Jenőné, született Bognár Margit, az adományozó unokahúga Bacsó László polgármesterrel együtt leleplezte a kopjafát. Bognár bácsi a nyár közepén küldött levelének végén ezt írta a polgármesternek: Ezért a kopjafáért természetesen semmilyen honoráriumot nem várok el, mert az én folyószámlámat fent e mennyben vezetik, amihez még én sem férhetek hozzá.
Ezzel a kedves gesztussal örökre belopta magát a nyárasdiak szívébe.
Felvidék Ma, -bi-
