Romlik a határon túli magyar lakta területeken a lakosság iskolázottsági szintje, csökken a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, egyre inkább beszűkülnek a képzési lehetőségek, melyek következtében a magyar lakosságon belül növekszik a munkanélküliek aránya – derült a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetségének a napokban, a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendezett konferenciáján.
Az erdélyi Babes-Bolyai Tudományegyetem és Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a felvidéki Selye János Egyetem és Nyitrai Egyetem, valamint az Újvidéki Egyetem rektorai, dékánjai és professzorai mellett közel 40, anyaországi és határon túli oktató részvételével a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét vizsgáló konferenciát tartott a napokban a Budapesti Gazdasági Főiskolával együttműködve a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége (MPNSZ).
Amint az előadások rávilágítottak, a határon túli magyarlakta területek oktatási problémái – és így a rájuk adható megoldási lehetőségek is – nagyon különbözőek. Míg Erdélyben a helyi vezetők a kihelyezett képzések színvonalával elégedetlenek, addig a Felvidéken ezek kedvező értékelést kaptak. Míg Szlovákiában a korábbi 4,5 %-ról 3,6 %-ra csökkent a magyar nemzetiségű hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámon belül, addig Erdélyben a középiskolás korú magyar népesség körében a 2002-es 49,6 %-ról 2009-re 68,4 %-ra nőtt az anyanyelven tanulók aránya. A felvidéki magyar nyelvű felsőoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy a Szlovákiában tanulható 364 szak közül mindössze 8 magyar nyelvű szak választható – aminek köszönhetően fokozatosan beszűkül a magyar tudományos szaknyelv -, miközben Erdélyben a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem számára az alacsony tandíjmentes helyek aránya, az új tanügyi törvény akkreditációs feltételei, valamint a minősített egyetemi oktatók biztosítása jelent problémát.
Az előadók ugyanakkor kiemelték, általánosságban minden határon túli magyarlakta területre igaz, hogy nő a munkanélküliek aránya, miközben csökken a lakosság iskolázottsági szintje és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint szűkülnek a képzési lehetőségek is.
„Ha egy generáció nem tudja anyanyelvén tanulni és művelni a modern tudományterületeket, az a nyelv elsekélyesedéséhez vezet. A határon túli magyarlakta területek felsőoktatásának vizsgálata a határon túli magyarság fennmaradásának alapkérdése. A konferencia első lépése a helyzet feltérképezése volt, a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége ezt követően látogatást tesz az egyes területekre és ajánlásokat dolgoz ki a problémák megoldására, valamint részt is vesz ezekben a folyamatokban” – nyilatkozta Besenyei Lajos, az MPNSZ elnöke a konferencia kapcsán.
Felvidék Ma, tf
